Budapest, 1976. (14. évfolyam)

4. szám április - Vértesy Miklós: A Váci út

A SZOT új irodaháza a szakegyletek útján történő munkaközvetítést és a bizalmi rendszer engedélyezését is. A munkabeszüntetések száma 1920 után a megélhetési viszonyok romlása következtében egyre szaporodott. A munkásság érzelmeire jellemző, hogy 1919 áprilisában az Egyesült Izzó munkásgyűlése kimondta: minden férfidolgozónak, akinek a harctéri szolgálatra való alkalmat-A Volga Szálló épületének részlete A lanságáról nincs katonaorvosi bizonyítványa, haladéktalanul jelentkeznie kell frontszolgálatra. A májusban megalakult 12 gyári munkásezred közül kettőnek a tagjai az újpesti hajógyárból és a többi közeli gyárból kerültek ki. A Váci úti munkások a felszabadulás előtt a tőkés kizsákmányolás, a fasizmus, a háborús uszítás ellen, majd a népi hatalom kivívásáért és megszilárdításáért harcoltak az első sorokban. Közöttük nevelődött számos vezető politikus és tisztségviselő. Séta a Váci úton A Váci utat 1945 előtt mindkét oldalon kormos gyárépületek, szegényes bérházak, földszintes vityillók szegélyezték. A felszabadulás óta ez a sivárság sokat enyhült. Modern üzemek, lakótelepek épültek; de a múltból visszamaradt épületek — különösen a külső részeken — még mindig aránytalanul sok helyet foglalnak el. Végiggyalogolni rajta komoly vállalkozás: legalább három órás séta. De gyaloglásra már száz évvel ezelőtt sem volt kényszerítve a pesti polgár, mert 1866. július 30-ától kezdve — a fővárosban elsőként! — lóvasút közlekedett a Váci úton. A Kálvin tértől Újpestig csak 37 percig tartott rajta az utazás. Ennél gyorsabban ma sem lehet eljutni a város közepéből Újpestre! A lóvasutat 1897-ben villamos váltotta fel; de a menetidő csak 1980 körül fog lényegesen lerövidülni, amikorra elkészül az észak-déli metróvonal Váci úti szakasza. A lóvasút megnyitása erősen meggyorsította az út fejlődését. Számos gyár települt le mellette. Az itt dolgozó munkásoknak lakás kellett, s a telektulajdonosoknak kitűnő üzletet jelentett az igénytelen, egy helyiségből álló vagy szoba-konyhás lakások építése. Ilyen egyebek közt a Tizenháromház, a Hétház, a Freybergerház. A lakások viszonylag magas hetibére gyors amortizációt, magas kamatot biztosított a tőkéseknek. Járjuk hát végig Budapestnek ezt a hosszú, két munkáskerületet átívelő útját. Sétánkat a Marx téren kezdjük meg. A balra fekvő páros oldal első telkeit a vasút és a Belváros közelsége miatt a múlt század hatvanas-hetvenes éveiben magas áron vették meg, s rajtuk az új tulajdonosok díszes, bár azóta elavult bérpalotákat építtettek. Egy újabb épületben kapott helyet az út egyetlen, nagy befogadó képességű filmszínháza, a Kossuth mozi (14. sz.). Szemben, a páratlan oldal első, a Terézvároshoz tartozó szakaszát teljes egészében a Nyugati pályaudvar foglalja el. A szép indóház azonban a Lenin körútra nyílik, a Váci út felőli részt sivár téglafalak és földszintes raktárak határolják. Az Élmunkás tér Az Élmunkás (régen Ferdinánd) térre érkezve, jobbra a Nyugati pályaudvar fölött átívelő Élmunkás-hidat látjuk. Mellette ágazik el a Rákospalota felé vezető Lehel utca. Maga a Váci út egészen enyhe töréssel, kissé balra kanyarodva folytatódik, és innen kezdve nyílegyenesen tart észak felé. Az Élmunkás tér helyén, a Váci út, a Lehel és a Bulcsú utca háromszögében terült el régen a Váci temető. A XVIII. század végén létesítették, amikor Pest régi, kisebb temetői megteltek. Itt helyezték örök nyugalomra többek közt Kisfaludy Károlyt, Kitaibel Pált. Eleinte kopár, rendezetlen terület volt, később azonban árnyas ligetté változott, amelyet — Hunfalvy Pál jellemzése szerint — „nemcsak azok kerestek fel,