Budapest, 1976. (14. évfolyam)

4. szám április - Urbanizálódó ország XIV. Tamás Ervin: Eger

Békés Attila BUV-sisakos metróépítők Alig néhány hónapja, hogy a Betonútépítő Vállalat felütötte munkatanyáját a Nagyvárad tér mellett. Pontosabban megjelölve a helyet: az Üllői út elején — az egykori Ludovika, a későbbi Kossuth Akadémia —, a jelenlegi gimnázium és statisztikai célokat szolgáló épület sarka mellett. Tegnapi kép: az óriás épülettömb Üllői útra néző szárnya mellett csákány alá kerül néhány rozzant épület. A lebontott házak helyére sárga színű faépületeket emelnek. És felvonulnak a metrósok, megkezdődik a legújabb budapesti földalatti vonal építése, a Nagyvárad tér és a Deák tér között. Azóta az Üllői út sarka rajzó, megbolydult méhkas. A Nagyvárad teret kettéhasították. A külső Üllői utat a szó szoros értelmében egyszer s mindenkorra eltüntették a föld színéről, mert az út két széle között, villamospályától villamospályáig, jó húsz méter mélységig kiásták a sárga talajt, elhordták a földet, a kőburkolatot. De néhány hónapja elmentek a metróépítők. Valahol a Kálvin tér felé járnak, ott építik most az alagutat, gyűrik fúrópajzsukkal maguk mögé a Duna vizétől áztatott őstalajt. És megjöttek a Betonútépítő Vállalat műszaki vezetői, szakmunkásai, valamint a metró üzembe helyezésén dolgozó más vállalatok szerelői. Olyan ez a táj, mint a futópálya, egymást váltó csapatokkal. Mindenki lefutja a maga körét, azután — ha lehet, minél gyorsabban — a már nyargalni akaró másik csapat első tagjának kezébe csapja a stafétabotot: eredj, fuss, tiéd az idő, a cél! Ha most élne Kosztolányi, bizonyosan ihletet kapna attól az új képtől, amely percről percre változik az Üllői úti fák alatt. Móricz Zsigmond egykori lakásának ablakszemei éppen a tér sarkán álló faházak udvaraiba néznek s az építkezés jellegzetes képét látják: a szürke betonmezőn, a híg homoklatyakban kék munkaruhás, fehér műanyag sisakos emberek járnak, sürgölődnek-forgolódnak, gépkocsik dübörögnek, anyagot hoznak, visznek. A Nagyvárad tér küszöbén piros daru áll, előtte a földalatti vonal nyitott betonfolyosója. Ebbe a 20 méter mély munkagödörbe eresztik lea Dióigyőrbői ide szállított hoszszú, súlyos vasúti síneket, amelyeket a Betonútépítő Vállalat munkásai, mérnökei szigorú pontossággal végleges helyükre raknak. — Hová olyan sietősen? — kérdem azt a gumicsizmás, zöldruhás, fehér sisakos embert, akivel először találkoztam a telep betonudvarán. Gyors léptekkel igyekszik a piros daruk mellett nyíló lejárathoz. Háromlábú, állványos mérőműszert cipel, fehér sisakjának elején három kék betű virít: BUV. Jelentése: viselője a Betonútépítő Vállalatot képviseli. Ebben a nagy forgatagban negyvenkét vállalat több száz mérnöke, munkása dolgozik egymás mellett, így hát látva is tudni kell, ki hova tartozik. — Kitűzni indulok — mondja Krug Gyula mérnök. — Ez most a legfontosabb: mutatni a pontos irányt a vágányok építéséhez. Még néhány pillanatig látom, ahogy a mélybe ereszkedik. Óvatosan méri lépéseit a magas betonfal oldalára épített meredek falépcsőkön, vigyáz magára, műszerére. Majd hirtelen eltűnik a szemem elől. Simon Gáti Jenő, a Betonútépítő Vállalat vezető mérnöke viszont nekünk mutatja az irányt, ő most az alkalmi révkalauz a folyóhomok felszíni és földalatti tengerén. Saját sisakjával, munkaruhájával, csizmájával érkezik. Mindig magánál tartja, bent a központban, meg a Zsigulijában is, úgy hordja magával, mint más ember az aktatáskáját, mint katona a fegyverét. Először az építésvezetőség irodájába megyünk. Szinte együtt az egész vezérkar: Kocsis József főépítésvezető, Dorner Edit építésvezető meg a két művezető, Dudás József és Szűcs József. A két szobából álló irodahelyiségben egymáshoz tolt íróasztalok, szürkére festett vas öltözőszekrények és a sarokban nagy halomba rakott bádogkannák, mindegyiken német felirat, valamint csupa nagybetűvel egyetlen szó: ICOSIT. — Ez mit jelent? — Az NSZK-ból vásárolt műanyag-összetételű ragasztó neve — mondja Kocsis József főépítésvezető. — Mit tud? — Vasat ragaszt a betonhoz. Aki már használt magyar gyártmányú Epokitot, tudja, hogy az mire képes. Nos, az kosit erősebb. Vállalatunk új technológiával, szabadalmaztatott új módszer ret épít vasútvonalat az észak-déli metróvonalban. Magyarországon először itt alkalmazzuk az új eljárást. — Eddig hol próbálták ki? — Berlinben, az Alexander Platz alatti metróállomás terében tartottuk az új technológia bemutatóját, az emlékezetes tűzeset utáni helyreállítási munkálatokban. Az eddigi tapasztalatok szerint a betonhoz ragasztott sínek kitűnően bírják a terhelést. A budapesti bemutatkozás első métereit lent az alagutakban már láthatjuk. Induljunk le és nézzük meg. Mielőtt beöltöznénk a munkaruhába, bemutatkozik a vezérkar: ki kicsoda, mi a dolga. Dorner Edit a munkahely egyetlen női építésvezetője. 12