Budapest, 1976. (14. évfolyam)

4. szám április - Urbanizálódó ország XIV. Tamás Ervin: Eger

A város bemutatását kezdhetjük a földrajzkönyvek nyelvén: a magyar Alföld északi szegélyén, a Bükk aljában, szelíden hajló szőlőhegyek és dombok között terül el Eger. A hegyek közül lefutó Eger patak völgye itt szélesedik ki, a dombok felett pedig a Bükk látszik: a gömbölyű hátú Nagyeged és hegyes csúcsával az égre mutató Várhegy. Folytathatnánk az idegenforgalmi prospektusok modorában: Heves megye közigazgatási és ipari központja Budapest után a leglátogatottabb magyar város. Megbízható statisztikai adatok tanúsítják, hogy gyakori az olyan nyári vasárnap, amikor ötvenezer vendég keresi fel Egert. A város fürdő-, üdülő-, idegenforgalmi centrum. Leghatásosabban azonban maguk az egriek fogalmaznak. Az elfogult lokálpatrióták barokk ékszerdoboznak nevezik városukat. „Multunk jövője" Az ékszerekre pedig vigyázni illik. A műemlékvédők nyelvi leleményét kölcsönöztem fejezetcímnek, ugyanis Egerben a városfejlesztés alapja a régmúlt hangulatának megóvása, a múlt épülettanúinak beillesztése az új városképbe. Nem véletlen, hogy a már hagyományos egri nyári egyetem előadássorozata a műemlékvédelem időszerű kérdéseiről szól. S az sem, hogy az elmúlt ötéves tervben — és a következőben is — mintegy kétszázmillió forintért újították-újítják fel a város műemlékeit. A gyér adatok szerint a hajdani település a mai várdombon állt, s csak később terjeszkedett ki a domb alatti, mélyebben fekvő területekre. Az itt épült román stílusú székesegyházban temették el 1204-ben Imre királyt, itt tanult fia, László, s a legújabb kutatások alapján tudjuk, hogy II. András is. A várfalakat a tatárvész után Lambert püspök kezdi építeni, s épül folyamatosan, egészen a törökök elleni dicső győzelemig. Dobóék hősi harca azonban csak elodázza Eger elestét — Nyáry Pál parancsnok 1596-ban önként megadja magát. Ám a török is inkább helyreállítja, mintsem rombolja az ostrom alatt megsérült falakat. Később Rákóczi francia építészével megépíti a Szép-bástyát. Az 1700-as évek végén azonban Eszterházy Károly püspök — akinek Eger a Líceumot köszönheti — kőbányának tekinti csak a várat: falait, bástyáit lebontja, hogy a város házait, középületeit olcsóbban építhesse. A kazamatákat, ágyútermeket földdel tömeti be; s az sem érdekel senkit, hogy 1801-ben a déli várfal 52 öl szélességben leomlik. A századfordulón ismét érték lesz a vár: föltárják kazamatáit, majd helyreállítják a középkori templomokat. A második világháború után megerősítik a Török-bástyát, s 1958-ban megindul a rekonstrukció, amely előreláthatóan csak 1980-ban fejeződik be. Tavaly mintegy félmillióan váltottak belépőjegyet, hogy megnézhessék a híres képtárat, a múzeumot, a feltárt erődítmény-rendszert. Eger másik két műemlékének a helyreállítása is sokáig tartott: a püspöki palota felújítása négy esztendőn át; a Líceum falait, freskóit még ma is javítják, restaurálják. Eger belvárosa is védett terület: százötven műemléket, vagy műemlék-jellegű épületet foglal magába. A központ a középkori városszerkezetet őrizte meg, erre épült fel a XVIII. században a barokk Eger. Dolgozott itt Fellner Jakab, Gerl Mátyás, Hi Id József, s akad olyan kovácsoltvas kapu, amelyet a Fazola testvérek készítettek. A városfejlesztéssel kapcsolatos első kérdés az volt, hogy a műemlékileg védett óváros el tudja-e látni a jövőben is a központtal járó funkciókat? A vizsgálatok szerint akkor tehető erre alkalmassá, ha bővítik területét és felújítják útjait, épületeit'. Az előkészítő munka már a hatvanas évek elejér megkezdődött : kiépítették a vezetékes gázhálózatot és megreparálták az elöregedett közműveket. S immár kilenc éve tart a belvárosi tömbrekonstrukció, mely az elképzelések szerint 1985-ben fe-Csigó László felvételei Urbanizálódó ország XIV. Tamás Ervin A székesegyház A Ho Sí Minh Tanárképző Főiskola épülete