Budapest, 1976. (14. évfolyam)

1. szám január - Napirenden: a felnőttoktatás

hívják az üzemek párt-, szakszervezeti, gazdasági és oktatási vezetőit. Követésre érdemes kezdeményezés, elsősorban a munkáskerületekben! Az utóbbi időben gyökeresen megváltozott az üzemek vezetőinek véleménye és magatartása a dolgozók tanulásával kapcsolatban. Elterjedt az alapfokon tanulók ösztönzése a törvényben előírtakon túl: munkaidő-kedvezményt adnak, tankönyveket, füzeteket vásárolnak, korrepetálást szerveznek részükre stb. Sok gyárban a kollektív szerződésben is rögzítik a továbbtanulóknak nyújtandó kedvezményeket. A Pamutnyomóipari Vállalat például külön megjelentette az oktatási szabályzatot és ismertette az üzemekben. Elismerésre méltóak ezek a törekvések, ugyanis sok helyen a dolgozók vonakodnak „felnőtt fejjel" iskolába járni. Ám mind több üzemben működnek kihelyezett általános és gimnáziumi osztályok. A 7. és 8. osztályt például egy év alatt végezhetik el a jelentkezők. Ezek az általános műveltséget nyújtó oktatási formák jól kapcsolódnak a szakmai képzéshez, például a felnőttek szakmunkásképzéséhez, az ismeret-felújító, a specializált továbbképzéshez, illetve néhány helyena politikai oktatás különböző formáihoz. Az Egyesült Izzóban 1962 óta folyamatosan és eredményesen működnek kihelyezett osztályok. A Csepel Vas- és Fémművekben az általános iskola felnőtt hallgatói valamennyien kihelyezett osztályokba járnak, de a középiskolai tanulók fele is munkahelyén végzi tanulmányait. Hasonló jó tapasztalatokról számolhatnak be a Ganz Villamossági Műveknél, a Beloiannisz Híradástechnikai Gyárban, a Beton- és Vasbetonipari Műveknél. Szélesedik és bővül az iskolák és a munkahelyek kapcsolata. Az ipari szakközépiskolák külöböző szakosító-, továbbképző-és céltanfolyamok egész sorát rendezik az üzemekkel közösen, sőt, egész iparágakkal együttműködve. E munka tervszerűbbé tétele és továbbfejlesztése érdekében érdemes lenne fölmérni az eddigi tapasztalatokat. Jó példával szolgál a VII. kerületi tanács oktatási osztálya, amely — a többi között — közvetlen segítséget (tantermeket, tanárokat, vizsgamódszereket stb.) nyújt a BKV dolgozóinak a szakmai továbbképzéshez és a felnőtt szakmunkásképzéshez. Hasonlóképp: az új feladatok ellátásához szükséges feltételeket az üzemek is segíthetnek előteremteni. A munkástovábbképzés új rendszerének kialakulása olyan problémákat vet fel — főleg a kisebb üzemekben —, amelyeket egyes kerületek munkástovábbképző központok létrehozásával igyekeznek megoldani. Létrehozták az új típusú munkásakadémiát. Ez az üzemi művelődési forma a leghátrányosabb helyzetben levő munkások — főleg nők — tanulását segíti. A munkás-akadémiát a kormányhatározat által kiemelt üzemekben kell tervszerűen megszervezni, a Szakszervezetek Budapesti Tanácsával és a TIT budapesti szervezetével közösen. Az általános iskola elvégeztetését különösen szorgalmazni kell az üzemekben, mert ez minden további tanulás, szakmai képzés alapfeltétele. Az SZBT megállapítása szerint evégből kormányszintű intézkedésre is szükség lenne, mert a munkahelyek vezetői nem kényszeríthetik dolgozóikat iskolába. Adatok és tények A fővárosban jelenleg öt iskolatípusban 116 dolgozók iskolája működik, 1812 tanulócsoporttal. A 25 általános iskola közül 11-nek, a 22 gimnáziumból 13-nak van önálló igazgatósága és főhivatású tantestülete. A többi tagozatként működik, a nappali iskolák mellett. Ötvenkilenc ipari, közgazdasági és kereskedelmi szakközépiskola van Budapesten, ebből 14 önálló igazgatású. 1971/72 óta tíz szakközépiskolában működik az emelt szintű szakmunkásképzőre alapuló kétéves szakközépiskola. Az 1974— 75-ös tanévben tíz helyen 56 osztályban létrehozták a szakmunkások új, három éves középiskoláját. Ez az oktatási forma a szakmunkásképző intézetekhez és a szakközépiskolákhoz kapcsolódik, de a Csepel Vas- és Fémművekben, a MOM-ban, a Taurus-ban és az Autótaxi Vállalatnál kihelyezett osztályok is működnek. Ezt az iskolatípust elsősorban a nyolc általánost végzett szakmunkások részére szervezték. Közismereti tárgyakra épülve érettségit is ad és lehetővé teszi a középszintű vezetők műveltségének emelését. A Fővárosi Pedagógiai Intézet a középszintű felnőttoktatás legkorszerűbb, leghatékonyabb modelljének tartja ezt az iskolatípust, amelyből ebben a tanévben Budapesten körülbelül 50 új osztályt indítottak. Az utolsó négy esztendőben 4 ezerről 6 ezer fölé emelkedett az általános iskolában tanuló felnőttek létszáma, a középfokú iskolákban — gimnáziumokban, szakközépiskolákban — évek óta nincs számottevő változás. A gimnáziumokban tanulók részaránya magasabb a kívánatosnál, viszont várhatóan emelkedni fog az általános iskolákban és a szakmunkások hároméves középiskoláiban tanulók száma. Kedvező jelenség, hogy az esti és levelező iskolákban a fizikai dolgozók vannak többségben (70%) s részarányuk minden iskolatípusban növekszik. A tanuló nők aránya iskolatípusonként változó: a középfokú oktatásban 42 százalék, az általános iskolákban viszont csak 36 százalék. Ezen az arányon feltétlenül szükséges javítani. Figyelemre méltó változás, hogy az utóbbi két évben emelkedett az iskolákban a tanulók átlag-életkora. Az alapfokú oktatásban ugyanis egyre több középkorú munkás vesz részt, s a levelező tagozatokon, valamint a gimnáziumi magánvizsgázók között is növekedett az idősebb dolgozók száma. Ez egészséges folyamat, és a továbbiakban is arra kell törekedni, hogy minél több felnőtt munkás kapcsolódjék be a szervezett oktatásba. Növekedett az elmúlt években a magántanulók száma is. Az önköltséges, vagy a munkahely költségén működő tanfolyamokat a vizsgákra történő felkészüléshez általában azok veszik igénybe, akik szakmai továbbképzésük miatt időt akarnak nyerni. Szívesen választják a magántanulást azok is, akiknek munkabeosztása váltakozó, (MÁV, Volán, honvédségi alkalmazottak, három műszakban foglalkoztatott dolgozók stb.) és amiatt sem az esti, sem a levelező tanulási formához nem tudnak igazodni. Az egyéni tanulás alapján vizsgázók száma minden bizonynyal növekedni fog, tehát a már kialakult, vizsgára előkészítő oktatási formák megtartását segíteni kell. A hallgatók közül — sajnos — sokan lemorzsolódnak. Bár az utóbbi négy év alatt arányuk 25 százalékról 20 százalékra csökkent, jelenleg is minden ötödik felnőtt tanuló idő előtt abbahagyja tanulmányait. Ezen a helyzeten lehet és kell is javítani: megfelelő irányítással, jobb tájékoztatással, a körülményekhez és az igényekhez alkalmazkodó tanulási formákkal, valamint a felnőttoktatás sajátos, a tanulást megkönnyítő módszereinek kidolgozásával és elterjesztésével. Személyi és tárgyi feltételek A dolgozók iskoláiban javarészt a nappali iskolák tanárai tanítanak, óraadóként. Kettős terhet vállalnak, és ebből eredően általában fáradtan, bár sokan nagy odaadással végzik munkájukat. Az utóbbi években több lett a főhivatású tanár, de számuk mégis nagyon kevés: csupán egy nyolcada az óraadó tanárok számának. A munkások tanulásának új, a munkakörülményekhez jobban igazodó formái és a speciális módszerek fejlesztése egyaránt megkívánja a főhivatású tanárok számának növelését. Jelenleg a kikísérletezett korszerűbb felnőttoktatási módszerek gyorsabb elterjesztésére alig van lehetőség, hiszen a tanárok többségét — az óraadókat — sem a nevelőtestületi, sem a központilag szervezett felnőttoktatási továbbképzésbe nem lehet bevonni. Időszerű tennivaló a felnőttoktatásban dolgozók bérezésének felülvizsgálata, és meg kell oldani a felnőttoktatásban kiemelkedő munkát végző szakemberek nagyobb erkölcsi megbecsülését is — hangsúlyozza a végrehajtó bizottsági előterjesztés. Áz utóbbi években javult az iskolák felszereltsége, elsősorban az önálló igazgatású általános iskolákban és gimnáziumokban. Több kerületi tanács megkülönböztetettfigyelemmel foglalkozott a dolgozók iskoláinak felszereltségével, és sok helyen az üzemek is hozzájárultak az eszközök bővítéséhez. A Fővárosi Tanács V.B. Művelődésügyi főosztálya az elmúlt két évben mintegy kétmillió forintot fordított kísérleti eszközök és audiovizuális berendezések vásárlására. Másfelől egyes tagozatként működő iskolák és az üzemekbe kihelyezett osztályok a legalapvetőbb szemléltető eszközökkel sem rendelkeznek. A Szakszervezetek Budapesti Tanácsával közösen elő kell teremteni ezekben az iskolákban is a munkások oktatásáhozelengedhetetlen tárgyi feltételeket. Az oktatómunka tartalma Az Országos Pedagógiai Intézet és a Fővárosi Pedagógiai Intézet irányításával évek óta sok kísérlet és módszertani próbálkozás folyik, elsősorban az önálló igazgatású iskolákban. A legjelentősebbek: a világnézeti nevelés felnőtteknél alkalmas módjainak keresése; a korszerű teljesítménymérési módszerek kidolgozása és elterjesztése; az egyéni tanulás irányításának megoldása; a közművelődési intézményekkel, főleg a könyvtárakkal való kapcsolat kialakítása; a csoportos tanulási szerkezet kidolgozása elsősorban az új típusú munkásakadémiákon; in-12