Budapest, 1976. (14. évfolyam)

3. szám március - Román Kálmán: A Budapesti Geodéziai és Térképészeti Vállalat

Siklós Péter felvételei Légifelvételek kiértékelése A térfotogrammetriai osztályon összes határa háromszögíttetni és részletesen felméretni szándékoltatik, hogy a pontos fekrészi térképek alapján az építkezési és szabályozási vonalak véglegesen megállapíthatók lehessenek". Pest, Buda és Óbuda egyesítésekor a főváros lakosainak száma mintegy 300 ezer. Budapest akkor három kerületre oszlott. Mire a felmérések, térképezések megtörténtek, már tíz kerületre tagozódott a város. (1930-ban a kerületekszáma 14; 1950 — Nagy-Budapest kialakítása — óta pedig 22. Jelenleg a főváros területe 53 ezer hektár, s lakosainak száma meghaladja a kétmilliót.) Háromszögelés, földmérés 1875-ben 1875-ben fejeződött be Budapesten a háromszögelés, valamint a földmérés; ez utóbbi a Kataszteri Földmérés útján. Az ennek alapján készült rendezési terv határozta meg a város mai sugaras-gyűrűs fűútvonal-hálózatát. Az egyébként jól elvégzett felmérés azonban csupán síkrajzi volt, magasságot nem mértek. Holott mind a szabályozási műveletekhez, mind a műszaki tervezésekhez — a teljesen sík és a dombos-hegyes területeken egyaránt -— okvetlenül szükségesek a térszín magassági adatai is. Az elmaradt magassági felvétel pótlására és az időközi változások rendszeres vezetésére, a nyilvántartás megszervezésére még sokáig nem került sor. Az általános rendezési tervnek lényegében a közigazgatási határozat szerint készülő 1:5000 méretarányú térképsorozat, valamint a műszaki leírás az alapja. Ez szabja meg a városias kialakításra szánt terület beosztását, jövő felhasználási módját, kijelöli a város kereskedelmi és forgalmi központját: a városmagot, valamint az ipari övezeteket és a lakóterületeket. A tervszerű városrendezés az emberi élet szükségleteihez alkalmazkodó, szerteágazó tevékenység; elsősorban a város helyes, kedvező térbeli, területi, építkezési kialakítását, továbbá a városnak utakkal és közművekkel való kellő ellátását jelenti, de behatol az egyéni élet legzártabb területére, a lakásba is, és különböző építési szabályokkal, egészségügyi előírásokkal igyekszik az egészséges otthon feltételeit biztosítani. A részletes városrendezési tervhez tartozó 1:1000 méretarányú térkép a tényleges helyszíni állapotot tartalmazza. Később eltérő színezéssel vagy jelkulcsi megkülönböztetéssel kell feltüntetni rajta a tervben rögzített s a jövőben kialakítandó állapotot. Szakembereink már a század elején sürgették egy új, általános városrendezési terv elkészítését. Végre, 1932-ben bizottság alakult Budapest városfejlesztési programjának kidolgozására. A 11