Budapest, 1976. (14. évfolyam)

3. szám március - Román Kálmán: A Budapesti Geodéziai és Térképészeti Vállalat

Román Kálmán A Budapesti Geodéziai és Térképészeti Vállalat J ! k í . 0 A vállalat székháza Budapest kedvező földrajzi helyzete, terepadottságai révén évezredek óta emberi település színhelye, mint azt a római birodalomhoz tartozott kétezer éves, állandó jellegű katonai és polgári épületek, Aquincum és Óbuda maradványai tanúsítják. A magyarok honfoglalását követően Pest inkább kereskedő jellegű, a szemközti Tabán főként földművesek lakta terület. A Vár építését a tizenharmadik században kezdték meg; mellette, a Várhegyen s a Vízivárosban további jelentős városrészek alakultak. Később Budát is, Pestet is városfal övezte. A folyó két partját, a mai Erzsébet-híd helyétől északra, hajóhíd kapcsolta össze. Mikor történt e területeken az első városmérés, térképezés ? Pontosan nem állapítható meg a madártávlati képek, metszetek alapján. A legrégibb metszet 1684-ből való, sok török minarettel. De la Vigne 1686-ból való metszete már „mérethelyesnek" tekinthető térkép. Látható rajta a Vár, kissé elmosódva a pesti Belváros körvonala, s határozottan kivehető a beépítetlen pesti oldalon a mai Soroksári, a Váci és a Bajcsy-Zsilinszky út vonala. A Margitsziget akkor még két részből állt. Egy 1687. évi, nagy méretarányú térkép a Várról és palotáiról feltünteti az úgynevezett tömbhatárokat, a külső határpontokat és az azok közötti méreteket. A bécsi katonai levéltár őriz Budáról és Pestről 1688-ban készült térképeket. Ismerünk 1696-ban „felfektetett telekkönyv"-et, valamint 1720—1750, majd 1784—1789 között történt felmérések alapján készített pesti és budai térképeket. Buda visszafoglalása után a fejlődés lassan indult meg. A Víziváros és Tabán, az Erzsébetváros és a Terézváros Mária Terézia uralkodása idején épült be, külvárosi jelleggel. Ebben az időben kizárólag kataszteri felméréseket végeztek, elsősorban adóztatási szempontból. Jelentősebb a fejlődés II. József idején. Tüzetesebb városmérés készült földadókataszteri célokra. Rögzítették az északi külváros területét, a mai Engels (akkor Erzsébet) tér elhelyezkedését; a pesti Duna-part, a Deák Ferenc utca, a Szt. István (akkor Lipót) körút és a Bajcsy-Zsilinszky út (akkor Váci körút) közötti területen a „Lipótváros" derékszögű, egyenletes utcahálózatát. Az első térkép a városrendezéshez A tervszerű városrendezés 1805-ben, Hild Jánosnak Pest város szabályozására készített tervével indult meg. Ehhez a munkához pontosabb térképre volt szükség. Lassan az egész országban megkezdték az úgynevezett háromszögelési (triangulatios) munkát. A háromszögelés minden nagyobb területre kiterjedő mérnöki munkának a legelső és legfontosabb mozzanata. 1867-ben Háromszögméreti Számító Hivatal létesült. Addig Magyarország területén is a bécsi K. u. K. Triangulierungsamt műszaki tisztviselőire bízták a szakmai feladatok elvégzését. A „vetítési" központ hazánkban a Gellérthegy, a Marosvásárhely melletti Kesztej-hegy „elsőrendű" háromszögelési pontja és az ivanicsi kolostor tornya volt. Az 1867-ben kezdődött „Pest városi Határ" felmérésének célja: „ . . . egyrészt, hogy minden, a város határában levő birtok idoma ábrázoltassék, másrészt pedig az, hogy ezen felvétel és az elkészítendő pontos fekrajzi térképek alapján az építési és szabályozási vonalak a város összes területében véglegesen meghatároztassanak". A háromszögelési, részletmérési, térképezési munkálatokat s azok előkészítését a múlt század hetvenes évei előtt jórészt magánmérnökök végezték. 1867 és 1873 között az úgynevezett beltelkekről 1:720, a kültelkekről 1:1440 méretarányú öles, üvegre ragasztott térkép készült. Buda és Óbuda felmérésének megkezdésére a Fővárosi Közmunkák Tanácsának megalakulásakor, 1870-ben került sor. -A Közmunkatanács nemzetközi tervpályázat alapján városrendezési tervet készített. Ezért: „ . .. Szab. kir. Buda Főváros 10