Budapest, 1975. (13. évfolyam)

2. szám február - Gerő László a Herder-díjról

A sümegi vár (Balla Demeter felvétele) A diósgyőri vár (Balla Demeter felvétele) A Herder-díjat a népek közötti tudományos, művészeti és kulturális együttműködésen munkálkodók számára alapították. Az eddigi magyar díjnyertesek: Kodály Zoltán (1965), Dercsényi Dezső (1966), Fenyő Iván (1967), Vayer Lajos (1968), Balogh Jolán (1969), Illyés Gyula és Németh László (1970), Szabolcsi Bence (1971), Ortutay Gyula (1972), Harmatta János (1973). Legutóbb, 1974-ben dr. Gerő László, az Országos Műemléki Felügyelőség építésze vette át Bécsben a magas nemzetközi kitüntetést. Megkérdeztük Gerő professzort: a Herderdíjat a Budai Vár helyreállítási munkáiért kapta? — Az átadási oklevélben — mondotta Gerő László —, amit a bécsi egyetem rektora és a hamburgi alapítvány kuratóriumának elnöke írt alá, ez állt: „A Budai Vár és más magyar várak, valamint városfalak középkori részeinek a helyreállításáért..." Ezen kívül az építészt, a műemlékvédőt, a kutatót és a tanítót érte az elismerés. Vagyis ezt a négy munkásságot emelték ki az indoklásban. Külön hangsúlyozták azt, hogy iskolát teremtettem a fiatalok számára: hogyan értékeljék, hogyan konzerválják, hogyan tartsák fenn az európai kultúra építészeti örökségét? Igen jelentősnek tartják azokat a kezdeményeket, amelyektől a történeti városmagok megóvására a határokon túlmutatóan is indítékokat kaptak tőlünk. Olyan iskolát látnak a mi műemlékvédelmünkben, amely a kevésbé kezdeményező és kísérletező európai országok műemlékvédelmi célkitűzéseivel összehasonlítva kivételesnek mondható. — Munkánk elismerését jelzi az is—folytatta nyilatkozatát Gerő professzor —, hogy 1972-ben, a magyarországi műemlékvédelem 100 éves évfordulójának alkalmát felhasználva, nálunk tartották meg az ICOMOS (International Council of Monuments and Sites) harmadik nagy nemzetközi konferenciáját. A Műemlékek és Műemléki Együttesek Nemzetközi Tanácsának e konferenciáján 350 neves külföldi szakértő vett részt. A téma ezúttal a következő volt: a modern építészet szerepének vizsgálata a történelmi együttesekben és környezetekben. Kiadványban ismertetjük az eddigi eredményeket, a konferencia vitaanyagát s ajánlásait a kormányok felé. Az első ICOMOS konferenciát Lengyelországban rendezték, 1966-ban, a másodikat pedig 1969-ben Oxfordban; ez utóbbinak tudományos témája a műemlékvédelem és az idegenforgalom kölcsönhatásának a vizsgálata volt. A műemlékvédelem célkitűzéseit és programját ugyanis mindig nemzetközi egyezmények határozzák meg. Az ICOMOS az UNESCO „A" kategóriájú szervezete. Létrejöttét 1964-ben Velencében mondták ki, ahol elfogadták a műemlékvédelem elveit tisztázó Velencei Cartát. A Carta megfogalmazásában annak idején a magyar szakemberek is tevékenyen részt vettek, annál is inkább, mivel a mi műemlékvédő munkánkat már régóta azok az elvek határozzák meg, amelyeket a Carta is magáénak tekint. — Személyesen az én részemre adományozott Herder-díj tehát a műemlékvédelemmel kapcsolatos munkásságom elismerése — mondotta Gerő László. — Ami a Budai Vár rekonstrukcióját illeti: kétségtelenül ez volt életem egyik legnagyobb munkája. Az volt a feladatom, hogy a régészek által feltárt értékes középkori részekből egy élvezhető, belátható, bejárható együttest képezzek ki. A Magyar Tudományos-Akadémia Régészeti Intézetének Kossuth-díjas igazgatója, dr. Gerevich László irányította 1946-tól az ásatásokat. A régészek által feltárt középkori palota- és erődítésmaradványok egy részét restauráltam 1948-tól 1966-ig. Az ásatások folytak tovább, párhuzamosan a helyreállítással. S igen hasznos volt ilyen hosszú ideig a régészekkel együtt dolgozni; azt hiszem, számukra is. A párhuzamos munka során kialakult a középkori régészeti kutatás, feltárás 32