Budapest, 1975. (13. évfolyam)

2. szám február - Losonci Miklós: Rácz Edit műtermében

Holdsarló Rácz Edit műtermében Jókai portré A ferencvárosi tetők rengetegében ropog a műterem padlata. Rácz Edit szobrai között járunk. Kisplaszti­kák csoportjai töltik meg a tágas szob­rászműhely sarkait, középen a XX. ke­rületi óvodába tervezett „Játék­csúszda" látható . .. Rácz Edit Budapesten született, 1932-ben. Négyéves kora óta farag, és kilenc esztendős, amikor Medgyessy Ferenc így nyilatkozott munkáiról: „Tehetséges, csak kár, hogy lány." Rácz Edit eddigi életműve alkotó fele­selés: a feminitás nem jelent hátrányt. Somogyi József és Pátzay Pál tanítvá­nyaként fejezte be a Képzőművészeti Gimnáziumot és Főiskolát. Nyolc önálló — hazai és külföldi — kiállítása sikerrel, az előrehaladás igényével zárult. Köztéri szobrai közül jelentő­sek állatfigurái és portréi, melyek Szegeden, Békéscsabán, Kecskeméten, Tamásiban, Dombóváron, Tatán sze­reznek vizuális örömet. Műveinek sarkalatos pontja a termé­szeti és gondolati együtthatók együt­tes jelenléte. S ami törvény, az kap szobortestet. így pillant ránk a most született „Rigó" öreges ráncaival; így az élet quasimodós roggyantsága, Afrika sokrétűsége „Haldokló mara­bu"-jában, mely nem egyszerűen a forró földrész madara: benne nagy­anyja elmúlását Is megkönnyezi Rácz Edit, a plasztika eszközeivel. Ifjúságában különben is jó barátai az

Next

/
Thumbnails
Contents