Budapest, 1975. (13. évfolyam)
12. szám december - Komornik Ferenc: Állandó szállóvendégek
FÓRUM Komornik Ferenc Állandó szállóvendégek Helyzetkép — Leginkább az a hiba — mondja Villám Béla, a 43. sz. ÁÉV raktárosa —, hogy kijön ide az újságíró, rögzítí a helyzetet, a gondokat, de utána nem töri a fejét a megoldáson. így azután az újságcikk, mire nekünk érdekes lenne, már be is fejeződik. Értem a felszólítást. A több munkásszállásból álló Bartók Béla úti hatalmas épületben egy Ajkáról feljött fiatalember magányosan ül a hatágyas szobában, kiflit eszik és az újságban az apróhirdetéseket böngészi. „Csak nem albérletet keres?" „Én? Minek? Ha havi százért itt ellakhatok, miért mennék albérletbe? Nem rossz itt. Persze a szoba négy személyre való, de látja, van bent egy emeletes ágy is. Mindig az új jövevény mászik felülre. Kivéve, ha idős, öreg ember." Este hétre megtelik a szálló. A folyosót ellepi a zuhanyozóból kiáramló meleg pára. Azután mindenki mást csinál: az egyik lakó szalonnázik, a másik öltözik, a harmadik olvas, a negyedik levelet ír, az ötödik alszik, a hatodik csak ül, s mindez történik akkora helyen, amekkorán a szemközti bérház egyik lakásában egy férfi a tévét nézi. — Budapestieknek érzik-e magukat? — kérdem. Értelmetlenül néznek rám. — Hát, például, itt élnek ezen a szálláson már 10—13 éve, építik a fővárost — folytatom. — Mit kapnak ezért cserébe Budapesttől, a pénzen kívül? Egyáltalán: van valami külön hasznuk abból, hogy Budapesten dolgoznak, laknak, és nem másutt?
