Budapest, 1975. (13. évfolyam)

12. szám december - Solymár István: A Nemzeti Galéria új otthona

Derkovits G/ula: Vázlat a Téli Kikötőhöz Egri József: Vincellér hat teljes szárnyasoltár vár restaurálásra és felállításra. A középkori művek közül mostacsíkmenasági főoltár a központilag elhelyezett, kiemelt darab. Oltárhoz tartozó részlet volt a „Németújvári fonó Mária" képe is, 1420—30 körül készült. Érdekessége a kor használati eszközeinek, a fonás kellékeinek, az otthonában dolgozó asszonynak pontosságra törekvő ábrázolása. Nagyméretű táblakép — hatalmas szárnyasoltár egyik táblája lehetett — az ismeretlen helyről származó, 1490 körül készült „Szent Miklós három halottat támaszt fel" címet viselő festmény. A főalak mögött álló figurák a gazdag fény-árnyék segítségével szobrászi testességet nyernek. E csoporttal ellentétes a meseszerű háttér lírai hangulatú tája. A régi művészet szobrai közül a Barkáról való Dorottya, és a toporci Madonna már eléggé ismert. A magyarországi „szép Madonna" típust képviseli a második toporci Madonna is. Alkotásának ideje 1420—30 körül volt. Az úgynevezett „lágy stílus" legszebb művei közé tartozik. Ez a stílus a testet elfedő, puha redőkbe omló palástokról nyerte elnevezését. Míg a középkori művészet kiállítása a kupola alatti első emeleti térben és a hozzá csatlakozó — a kupola-részt a nagy épületszárnyakkal összekötő — „nyaktagokban" nyílt meg, addig folytatása, a barokk művészet a szárnyrészben sorakoztatja fel képeit és szobrait. Ha innen is kiemelünk néhány művet, akkor gondolhatunk például a XVIII. század közepén készült Bonaventurára. A szobor fa felületének megmunkálása arra vall, hogy eredetileg is festetlen volt. Feje nem portré, mégis remek karakter-fej, az aszkétikus gondolkodó férfi egyik típusának kitűnő ábrázolása. Régi metszeteken, rajzokon gyakran ábrázolták a magyar huszárokat. Képeken ritkábban. Egy XVII. századi festmény igen hitelesen örökítette meg őket még a Rákóczi-szabadságharc előtti időkből. A zömök, kerekfejű lovaskatonák — háttérben sátor-táborukkal — egy várrom előtt éppen békés tevékenységbe merülnek: egy láda kirakásával foglalatoskodnak. Kondor Béla: Szent Antal megkísértése A barokk arcképek közül a Magyar Nemzeti Galéria egyik legismertebb művész-képmása Mányoki Ádám fiatalkori önarcképe. Öntudatos alkotó ember, aki nem udvari művészként, nem ünnepi öltözetben, hanem ingujjban festette meg magát. A kép akkoriban készülhetett, mikor II. Rákóczi Ferenc fejedelem külföldről hazahívta a festőt. A XIX. és XX. század magyar szobrászatának látható művei ismertebbek a régi Galériából, és a végleges rendezés idejére nyerik el helyüket. Legkésőbb a jövő évi idegenforgalmi szezon kezdete előtt minden részében véglegessé válik a Galéria elrendezése, azután már csak a Munkácsy-képek klímaberendezésének elkészülését kell megvárni. A festészeti állandó kiállítások, Nagy István: Tájkép boglyával 26