Budapest, 1975. (13. évfolyam)

12. szám december - Lukácsy Sándor: Vörösmarty

n reformkori flthenaeum és a Figyelmező című folyóirat Az Athenaeum és Figyelmező tartalmi ismertetője Vörösmarty és Schedel (Toldy) felhívása Buda város tanácsához 1836. december 12-én (Bpest Főváros Levéltára anyagából) Csigó László reprodukciói Tekintetes Törvényhatóság! Alnliriak báiorkmlaak »' jörtf év' kesdf-téa általaik nw^lnditaadú kétrend­beli folvftirataak , n. m. az ATIIKNAEUM tudományos ri axrplite­raturai lapnak, a' FIGYELMEZŐ literatúrai újságnak program­máját iilrtnrllékelnl, ason alázatéi kéréaael, hogy, ha talán aaerta­caéark voltunk eddigi igyekezeteinkkel a' Teklntetea Törvényhatóság' javallúsál megérdemelni, méllústataék ast asivea figyelemre mél­tatni, keblében kegyesen terjeszteni; 'a előfizetés által hazafiúilag pártfogolni. Kik magoakat kegyességébe ajánlván, megkülönböztetett tisztelettel vagyunk A' Tekintetes Törvényhatóság' lbt*M, MP 12. I«i6. Vörösmarty Mihály és Sche­del, azaz Toldy Fereqc 1836. december 12-én fel­hívást intéztek Buda szabad ki­rályi város tanácsához. Levelük­ben — amelyet az „érdemes vá­lasztott polgársággal" is ismer­tettek — kérték a „Tekintetes Törvényhatóság"-ot, hogy a jövő esztendő elején megindítandó Athenaeumot s melléklapját, a Figyelmezőt „előfizetés által ha­zafiúilag" pártfogolják. 1837 januárjában a felhívás aláírói és a társszerkesztőként hozzájuk csatlakozott Bajza Jó­zsef megindították a folyóiratot. Bár az engedélyező okirat a szerkesztőket eltiltotta a politi­kai témáktól, az Athenaeumot a világnézeti irányzatosság és az ellenzéki erjedés orgánumává tették; „tudományos és szép­iiteraturai lap"-ként indították, de hozzászóltak politikai kér­désekhez is: közölték Vörös­marty cikkét, amely Kossuth és Széchenyi vitájában Kossuthot támogatta. S amikor a konzer­vatív tábor fölvette a harcot a folyóirat haladó eszméivel és a Hírnök hasábjain sorozatosan támadta az Athenaeumot, Vö­rösmarty és társai teljes siker­rel verték vissza ezeket a táma­dásokat. A politikai témájú írások mel­lett vegyesen jelentek meg az Athenaeumban tudományos köz­lemények és irodalmi művek, miáltal a folyóirat az irodalmi központtá fejlődött fővárosban a kulturális és politikai közvéle­mény legszínvonalasabb, leg­hatékonyabb irányítója lett. Új fejezetet nyitott a magyar kritika fejlődésében is: mellék­lapja, a Figyelmező, s a „Játék­színi Krónika" című rovata ho­nosította meg a rendszeres, elvi alapú és igényes műbírálatot. A magyar színikritika megterem­tői, Vörösmarty és Bajza itt uta­sították el a német romantika kispolgári morálját, szembeál­lítva vele a francia dráma őszin­tébb, emberibb erkölcsiségét. Igazi céljuk e kritikáknak az ere­deti magyar dráma útjának egyengetése volt. Törekvésük a negyvenes évek elejére ért célt: háttérbe szorult a német dráma, s a francia romantika utat nyi­tott a társadalmi drámának. Ekkorra azonban az Athe­naeum népszerűsége csökkent, mert az érdeklődés a mindjob­ban erősödő politikai harcra te­relődött, s Kossuth Pesti Hír­lapja lett a haladás ügyét kép­viselők legfőbb olvasmánya. 1841-ben a Figyelmező, két esz­tendővel később az Athenaeum megszüntette működését. v. J. 23

Next

/
Thumbnails
Contents