Budapest, 1975. (13. évfolyam)

12. szám december - Kozma Béla: A kamaraerdei szociális otthon

fWíiW. üzletekbe és háztartási boltok­ba, meg a gyógyszertárak cso­magoló osztályaira. Mint szö­vetkezeti bedolgozók, ezek az asszonyok tisztes keresetre tesz­nek szert, amit saját céljaikra fordíthatnak. Az intézmény gaz­daságában és a szolgáltatásoknál dolgozó gondozottak pedig rend­szeres munkajutalomban része­sülnek. Az otthon bővítési tervei A szórakozás és a foglalkoz­tatás tekintetében egyaránt ked­vezőek a kilátások. Egy év múlva elkészül egy új épület, ahová át­helyezik a könyvtárat és a presz­szót, tágas klubhelyiséget és ol­vasótermet létesítenek. Oda ke­rül a személyzeti étkező és öl­töző, a jelenleginél jóval nagyobb foglalkoztató a raktárakkal, meg a barkácsolók műhelye. 1977-re — remélhetően — képtelenek és magatehetetlenek száma eléggé magas: harminc százalék. A magányos, a támogatás nél­kül maradt öregek és a gyámolí­tásra szoruló testi fogyatékosok higiénikus és kellemes környe­zetben, kulturált életkeretek között élnek. Vannak köztük mozgékony kilencvenévesek is, jó kondícióban; van, akinek szemüvegre sincs szüksége. Vi­szont akadnak a jóval fiatalabbak között is, akik teljes testi gon­dozásra szorulnak. Könyvet is csak úgy olvashatnak, ha valaki lapozza előttük. Pedig a többség nagyon szeret olvasni! Az ott­hon háromezer kötetes könyv­tárában téien-nyáron nagy a for­galom, a nyomtatott betű igazán nem szorul háttérbe a rádió és a televízió meliett. Erre is, arra is jut idő. Egyébként tizenhat tévé­készülék áll a betegek rendelke­zésére s van már színes tévéjük is. Változatos programok A kívülálló azt hihetné, hogy az ilyen azilumban egyhangú az élet. A valóságban éppen ennek ellenkezője az igaz. Reggeltől napestig mozgásban var az egész intézmény, aki csak teheti, el­foglaltságot, szórakozást keres magának. De nem is kell nagyon keresnie: számos lehetőség kí­nálkozik itt kinek-kinek a kedve szerinti kellemes időtöltésre. Vannak, akik a szabad termé­szetet, a mezei sétát, az erdőben való bolyongást kedvelik, vagy az erkélyeken sütkéreznek, má­sok olvasgatnak, vagy a hall bi­liárdasztalán bökdösik a fehér, piros golyóbisokat, az étkezők sarkaiban kártyapartik verődnek össze, izgalmas sakkcsaták is folynak, esténként népes törzs­közönség nézi az ebédlőkben a tévét, a gyöngénlátók meg ágy­ban hallgatják a rádió műsorait. A nyári időszakban kétheten­ként kirándulásokat szervez a vezetőség az ország különböző vidékeire. Ezekre a kirándulá­sokra még a mozgásképteleneket is elviszik: ők tolószékükből, a bérelt panoráma-autóbusz ab­lakán át ismerkedhetnek távoli tájakkal. A kirándulók pihenő­ket is tartanak, tízóraival, útba­eső vendéglőkben előre biztosí­tott ebédeltetéssel (az étlapról mindenki szabadon választhat). Hazaérkezvén pedig az otthon meleg vacsorával várja őket. Hangversenyek, fővárosi mű­vészek vendégjátékai, az intéz­mény külföldön is sikerrel sze­repelt kulturgárdájának előadá­sai színesítik a programot. Ren­deznek sakkbajnokságokat, hu­moros előadásokat, tréfás ver­senyeket, vetélkedőket, még farsangi mulatságot is. Barkácsolás és munkaterápia A pihenés és szórakozás mel­lett a hasznos tevékenységre is lehetőséget nyújt az otthon azoknak, akik éreznek maguk­ban ehhez erőt és kedvet. Sokan barkácsolnak. Műhelyt és esz­közöket az intézmény bocsát rendelkezésükre, de van, aki ma­gával hozta a saját szerszámait s azokkal dolgozgat. Fúrnak-fa­ragnak; van, aki rajzol, festeget, szobrot mintáz. Egy kedves öregúr kovácsoltvas dísztárgya­kat készít alig-látó szemmel és reszketeg kezekkel, de lanka­datlan munkakedvvel. Mások az intézménytől ka­pott darabka földön kertészked­nek: zöldségféléket, kerti vete­ményeket termesztenek a saját használatukra, vagy virágot ül­tetnek, rózsát nemesítenek, amelyekkel a parkot díszítik. Poéta is akad köztük, meg dal­szöveg-író, és van, aki visszaem­lékezéseit írogatja, vaskos füze­tekbe. Komoly hasznot hajtó tevé­kenység folyik a foglalkoztató műhelyben. A munkaterápia ja­vítja az idős emberek közérze­tét s karbantartja a szervezet mozgékonyságát. Az intézmény vezetősége a munkahelyiséget nagy áldozatok árán létesítette, rendezte be és szerelte föl. Noha a munkahelyek száma kevés, szép eredményt produkálnak. Közületekés szövetkezetek meg­megrendelésére textil- és papír­ipari cikkeket állítanak itt elő a szorgos női kezek. Exportra is dolgoznak. A legutóbbi eszten­dőben csupán egyetlen háziipari szövetkezeten keresztül több mint ötvenezer forint értékű export-munkát szállítottak. Sok termékük kerül a hazai papír-18

Next

/
Thumbnails
Contents