Budapest, 1975. (13. évfolyam)

11. szám november - Fekete Gábor: Miskolc

építeni — egy szakasza már elké­szült —, s nemsokáig várathat magára a városmagot északról kikerülő út ípítése ;em. A Dudujka alján, mocsara.., sáros, bozontos vidéken épültfel az a negyed, amelyről Miskolc elnyerte az ..egye­temváros" nevet is. Borsod ugyan már a felszabadulás előtt is az ország egyik nehézipari központja volt, arra azon­ban vajmi kevés gondot ford'tottak, hogy akár egyetlen műszaki jellegű felsőfokú tanintézményt is emeljenek a gyárak szakember-ellátására. Ennek a törekvésnek első eredménye 1949-ber. nyilvánult meg, jóllehet egyetemi otthon még ekkor sem állt rendelke­zésre. Akkor látott tanulmányaihoz ötszáz elsőéves egyetemi hallgató a Földes Gimnázium falai között, kol­iégiumkénc a Pannónia Szálló és a Mű­vésztelep egy része szolgált. Az ötve­nes évek végére azonban Budapest mellett már Miskolc volt a kohó-, bánya- és gépészmérnökképzés felleg­vára. Napjainkban a bányamérnöki karon kilenc, a gépészmérnökin tizen­négy tanszék működik, az oktatók szá­ma meghalad;a az ötszázat, a nappali és a levelező tagozatos hallgatóké a há­romezret. Parkok, ligetek kőzett nőtt ki és terjeszkedett az egyetemi város, amely uralkodik Nagy-Miskolc szel­lemi arculatán, de alkotó része az egész ország műszaki tudományos életének ^ diósgyőri vá is. A miskolciaknak viszont jogos kí­vánsága, hogy a humán tudományok is helyet kapjanak városukban. Erre valószínűleg még várniok kell néhány évet. Szerencsére, a város szellemi és kulturális élete bőséges kárpótlást nyújt a hiányért. Évente átlagosan háromszáz olyan rendezvény szerepel a művelődési programban, amelyet „jegyeznek" a miskolciak, a borsodiak. A húszníl is több jelentős művelődési intézmény, múzeum eseménynaptárá­ból érdemes megemlíteni, hogy ta­valy például, egy év alatt hatvan tárlat nyílt, közöttük két országos hírű: a miskolci Galéria téli tárlata és a fotó­művészek országos kiállítása. A zenei események sorában megint csak emlí­tést érdemel a Collegium Musicum orgonaest- és hangversenysorozata, nem is akármilyen helyszínnel, a kon­certeknek részben az avasi műemlék­templom, részben a diósgyőri vár helyreállított belső udvara idott ott­hont. A budapestiek is emlékeznek az amatőrfilmesek fesztiváljára, az orszá­gos bábkonferenciára, a Hermán Ottó Múzeum állandó kiállítására vagy a nemzetközi tudományos filmszövetség kongresszusára. A miskolci tanács­vezetők országos hírű támogatói a művészeteknek és a művészeknek. Lakásépítés, kommuní-lis fejleszlés, kulturális élet, lokálpatriotizmus —a hazai szocialista urbanizáció legtöbb gondjával és örömével találkozni Miskolcon. A sok azonos vonás indo­kolttá tenné a főváros és Miskolc kö­zött a szorosabb együttműködést, a fokozatosan általánossá váló tapaszta­latcseréket. Miskolcra is vonatkozik az, ami a többi kiemelt felsőfokú köz­pontra: tanulni már ma is lehet tőlük — s ugyanakkor érdemesek Budapest támogatására. A Nehézipari Műszaki Egyetem diákszállója, Kucs Béla szobrával

Next

/
Thumbnails
Contents