Budapest, 1975. (13. évfolyam)

11. szám november - A címlapon: Páholy-részlet az Operaházban (Csigó László felvétele)

A vállalat a dolgozóiért A Budapesti Közlekedési Vállalat nemcsak a utasszállítást, hanem saját dolgozóinak helyzetét is vizsgálta. A kormányintézkedések, illetőleg a vállalati határozatok eredményeként javulás tapasztalható, de például a munkaerőhiány még most is igen zavaró. Mintegy 300 villamosvezetőre volna szükség. Hiány van különböző szak- és betanított munkásokban, valamint segédmunkaerőben is. 1970-ben a létszám 70 százaléka volt fizikai dolgozó. Ez az arány jelenleg 73 százalék, örvendetesen nőtt a mérnökök és a technikusok száma. 1971-ben 208, 1974-ben 374 egyetemet, illetve főiskolát végzett szakember dolgozott a BKV-nál. Az átlagbérek négy év alatt mintegy 30 százalékkal emelkedtek. A túlórázás csökkent. Fokozatosan bevezették a 44 órás munkaidőt. 1975. január elseje óta az autóbuszvezetők törvényes navi munkaideje 200 óra. A forgalmi dolgozók munkáját nagy mértékben könnyítik a korszerűbb járművek. Az autóbuszoknak körülbelül egyharmada már csehszlovák gyártmányú hidromechanikus sebességváltóval működik. Ez, valamint a szervokormány alkalmazása jelentős fizikai erőt takarít meg. A vállalat munkásszállóiban a vidéken lakó vagy lakással nem rendelkező dolgozók számára 1644 férőhely áll rendelkezésre. A szállások némelyike már elavult, kényelmetlen, ezek felszámolását a most befejeződő ötéves tervben kellett volna végrehajtani. De a korlátozott beruházási lehetőségek miatt ez elmaradt. A BKV a nőpolitikái határozatoknak megfelelően nagy gondot fordít a gyermekintézmények fejlesztésére. Ebben az évben adták át rendeltetésének a vadonatúj Gárdonyi utcai 160 férőhelyes, bentlakásos bölcsőde- és óvodakomplexumot. Ezzel 964 férőhelyre nőtt a vállalati bölcsődei és óvodai intézmények befogadóképessége. A gondokon enyhített az is, hogy tavaly 800 ezer Ft-ot utalt át a vállalat a VIII. kerületi tanácsnak, s ennek megfelelő arányban biztosítottak férőhelyet a tanácsi intézményekben a BKV-családok gyermekeinek. Új végállomási épületek A forgalmi dolgozók munkakörülményeinek és szociális helyzetének javítása érdekében a BKV az úgynevezett kisház-program keretében korszerű végállomási épületeket létesített. Minden épület lényegében tipizált, de változó funkciók kielégítésére is alkalmas. 1974-ben a tervezett 12 végállomási épület helyett 33 készült el. Valamennyi kielégíti a hatósági előírásokat, a dolgozók alapvető igényeit s az utazóközönség tetszésével is találkozik. Idén újabb végállomási épületeket állítottak fel. A nagyobb végállomásokon a forgalmi dolgozók kulturált étkeztetését, meleg étellel való ellátását is tervezik. Az utasok érdekében az eddiginél több fedett utasvárót létesítenek s a végállomások megfelelő kialakítására törekednek (pihenőpadok beállítása, esztétikailag kedvezőbb környezet megteremtése, egyszerű és közérthető utastájékoztató stb.). A végállomási épületekben jegy- és bérletpénztárakat helyeznek el. Jelenleg mintegy 2100 helyen vásárolható autóbusz- és villamosvonaljegy. Bővült a vállalat dolgozóinak üdülési lehetősége. 1971-ben 2700, 1974-ben már több, mint 7000 üdülő-beutalót kaptak a dolgozók. A BKV 45 millió Ft-tal járult hozzá a SZOT siófoki és hajdúszoboszlói üdülőinek létesítéséhez. Alsógödön 62 férőhelyes KISZ-üdülőtábor nyílt meg. Lakásépítési akciók A vállalati dolgozók lakáshelyzetének javítása érdekében eddig 4 társasházat építettek, 384 lakással. A BKV kölcsön és támogatás formájában segíti dolgozói lakásépítkezését. Magán-, szövetkezeti és társasház-építés céljaira 345-en 10,5 millió Ft kölcsönt, illetve támogatást kaptak. A XIII. kerületi Kádár utcában 171 lakásos, tízemeletes társasházat építenek; átadása 1977-ben várható. Az V. ötéves tervidőszak folyamán a BKV-dolgozók részére 900 új lakás építését tervezik. A főváros tanácsa ígéretet tett arra, hogy 500 lakáshoz telket biztosít. A vállalat kérte a tanácsot, hogy a cinkotai autóbuszgarázs körzetében is jelöljön ki építésre alkalmas területet. A Budapesti Közlekedési Vállalat a IV. ötéves terv során szociális beruházásokra mintegy 34 millió, munkavédelmi beruházásokra több mint 8 millió, a fizikai munka megkönnyítésére 23 millió, kulturális beruházásokra 170 ezer forintot fordított. Természetesen még nagyon sok jóléti és egészségügyi probléma vár megoldásra. A munkahelyek fűtésének, szellőztetésének, világításának, a szociális létesítményeknek a modernizálása többszáz millió forintot igényel. A felszabadulás 30. évfordulója, illetve a XI. pártkongresszus tiszteletére indított munkaversenyben a BKV 966 szocialista brigádja, illetve 12 ezer brigádtag vett részt. A dolgozók, az előzetes felmérés szerint, vállalásaikat túlteljesítették. Korábban, az 1974. évi őszi betakarítást ötszáznál többen közel 40 ezer munkaórával segítették. Az 1974-ben szervezett kommunista műszakok alkalmával több mint 5 ezer dolgozó 1,5 millió Ft-ot meghaladó munkabért ajánlott fel gyermekintézmények létesítésére s egyéb szociális és kulturális célra. A BKV-nál a termelékenység — az egy főre jutó teljesítmény értéke — 1970 és 1974 között több mint a másfélszeresére nőtt. Lakótelepek közlekedésfejlesztése A vállalat — elsőrendű feladatának megfelelően — a fővárosi tömegközlekedés javítására törekszik, összhangban a párt és a kormány közlekedéspolitikai elképzeléseivel, valamint a fővárosi tanács megfelelő határozataival. Ennek érdekében 1975-ben folytatta — és folytatja — a gyors- és expressz-autóbuszhálózat bővítését. Gyorsjáratok beiktatásával két új lakótelep közlekedését javította. A 132/Y járat Üjpalotalakótelep Felszabadulás útjától Kőbánya városközpontig, a 141/E expresszjárat az őrmezői lakótelep és a Kosztolányi Dezső tér között, a 173/E járat a Keleti pályaudvartól Újpalota-lakótelep Felszabadulás útjáig biztosít közvetlen, gyors közlekedést, míg a 196-os járat meghosszabbított útvonalon közlekedik. A lakótelepek, közlekedésfejlesztésében az újpalotai járatokon kívül jelentős az óbudai közlekedéshálózat bővítése. Szentendre és a Batthyány tér között a HÉV-vonalon a legmodernebb MX típusú járműveket közlekedtetik. S a jelenleginél több, 6 kocsiból álló szerelvénnyel növelik a férőhelyet. A Szentendrei út belső szakaszának építése a közúti forgalom lebonyolításában komoly problémát okoz. Ezért a békásmegyeri lakótelep építéséhez kapcsolódóan két új autóbuszjáratot terveznek az Emőd utcáig, HÉV csatlakoztatással. így a jelenleginél gyorsabb lesz a kapcsolat a metróval. A Vörösvári úti terület növekvő utazási igényeit figyelembe véve, a 11-es villamosvonalon részben 1400-as új, csuklós villamosokat közlekedtetnek. A Vécsey úti lakótelep lakói az új végállomás elkészülése után átszállás nélkül utazhatnak a Boráros térig. A pestlőrinci KISZ-lakótelep jobb közlekedését szolgálja a 36/B jelzésű autóbusz vonalának jelentős meghosszabbítása. Ebben az esztendőben több útvonalmódosítás'sal csökkentették egyes lakótelepeken a gyaloglási távolságot. Több korszerűtlen villamosjáratot autóbuszjárattal cserélnek fel. Megindítottak egy „üdülő-járat"-ot is: az Árpádhídtól a pihenő-parkká alakult óbudai hajógyári szigetre. A BKV az autóbusz-, a villamos* és HÉV-hálózatban további vonal-korszerűsítésekkel igyekszik javítani, gyorsítani és kulturáltabbá tenni a közlekedést az elkövetkező esztendőkben is. R. K. 5