Budapest, 1975. (13. évfolyam)

10. szám október - Megay László: A Képző- és Iparművészeti Szakközépiskola

Meglepő rokonság, ha a kisebik testvér idősebb a nagyobbnál. A Képzőművészeti Egyetem és gyakorlóiskolája között hasonló a kapcsolat. Az utóbbi — a budapesti Képző- és Iparművészeti Szakközépiskola — majd száz esztendővel öregebb magasabb rangú testvérintézményénél, egyben hazánk legrégibb szakiskolája. Megérdemli, hogy többet tudjunk felőle. * A rajztudás minden művesség alapja. Az építészetben viszont majd minden mesterség bennfoglaltatik. A Pesti Építőmesterek Céhének iparosai ilyenformán gondolkodhattak, mikor az 1695-ből származó kiváltságlevelükben foglaltak alapján szabályozták az inasok rajzoktatását. A rendelkezések végrehajtása abban az időben sem lehetett mindig megnyugtató, mert a testület harminc évvel később is tanácskozik a rajztanításról, melynek fejlesztése az idő tájt már társadalmi igény. Reformja nélkül a kézműipar haladása elképzelhetetlen. Épp ezért az 1777-ben kelt Ratio Educationis többek között arról is intézkedik, hogy minden olyan városban, ahol nagyobb számú az iparos ifjúság, a népiskolák mellett szervezzenek a tanoncok és tanítójelöltek számára rajztanfolyamot. Mivel Pest és Buda ez időben két város, az iskolaalapítás itt és ott külön úton jár. A budai tanulmányi inspector még a rendelet kibocsátásának évében kérte az Udvari Kancelláriától egy rajztanító és egy zenetanár alkalmazását. A kinevezések késnek. A Budai Rajziskola csak 1788-ban kezdheti meg működését. Az első oktató Walter Ignác, akinek megbízólevele szerint : „... nyáron 7-től 9-ig, télen este 6-tól 8-ig megszabott iskolaidőt a legpontosabban kell a rajzoktatásra fordítania... Az is az ő feladata leend, hogy az iskola látogatóit időnként saját műhelyükben felkeresse, ott munkálataikat bírálat tárgyává tegye, s mindennemű hasznos utasításokat adjon nekik. Az ő gondjára és felügyelete alá helyeztetik a Pesten felállítandó rajziskola is..." A mester első évfolyamának 25 növendéke között van asztalos, lakatos, akad aranyműves, zsinórkészítő, még harangöntő is. Egy év sem telik el s a beiratkozottak száma közel megduplázódik. Pest álmosabb. Tanácsa, amíg lehet, halogatja az oktatási rendelet végrehajtását. A testület egy 1781-es feliratában például 14 pontban sorolja fel a késedelem okait. Hat év múlva az ügyben furcsa fordulat következik. Jelűnek Ferenc rajzoló a budaihoz hasonló iskola létesítésére kér engedélyt, egyben bejelenti, hogy hajlandó azt saját költségén berendezni és fönntartani. Az eddig lomha tanácsnokok egy nap alatt kiadják az engedélyt. Egy hónap múlva megkezdődik az oktatás, hogy újabb hó elteltével Jellinek a várostól fizetést és lakáspénzt kérhessen, öt évig vándorolnak az akták — közben megjárják a királyi kancelláriát is —, végül salamoni döntés születik. A rajztanár évi 300 forint fizetést kap, melynek a felét a Tanulmányi Alap, felét a város fizeti. A határozattal Jellinek magániskolája Pest város nyilvános rajziskolájává válik. Budán és Pesten azonos elvek szerint tanítanak. Az alapot a mértani, az építészeti ékítményes rajz és a távlattani gyakorlat volt hivatott megteremteni. A munka először táblára való előrajzolás, később mintalapok és gipszformák után történt. A mintalapok kezdetben Bécsből érkeznek, mint ahogy az öt tanfolyam valamelyikére járók vizsgamunkáit is ugyanott bírálják el. A két iskolában a század első negyedétől már a klasszicizmus szellemének megfelelő építészeti formákat rajzoltatnak. A tanterv készítői szigorúan ügyelnek arra, hogy az iskolákban művészképzés ne folyjék, és — a gyarmatosító politikának megfelelően — műszaki ismereteket se oktassanak. Szerencsére az 1826-os helytartótanácsi módszertani utasítás már haladóbb elveket követ, vagy legalábbis tudomásul veszi az iskolák tanárainak módszereit. Mert azok olyan jó munkát végeztek, hogy a század elején már nagy kitüntetés, ha valakit a bécsi akadémia elvégzése után Budára neveznek ki oktatónak. A két iskola hagyományai nem csupán az oktatásban forradalmiak. 1848 kormánya megfelejtkezett a munkásokról és az iparosokról. Novemberben ezen iskolák tanárai és növendékei fogalmazták meg 9 pontjukban az iparos ifjúság követeléseit. Politikai érettségüket mutatja, hogy kívánságaikat bemutatták egy munkásgyűlésen, mielőtt kinyomtatták volna. * A szabadságharc bukása utáni esztendőkben, heti négy órában kötelezővé teszik Magyarországon az inasok oktatását. A négy órából kettő — rajz. Az intézkedéssel magyarázható, hogy 1852-ben a pesti iskolába 920-an iratkoznak be, s a jóval kisebb budaiba is 132-en. Az anyagi feltételek azonban nem javultak a tanulók számának növekedésével arányo-Vizsgamunkák kiállítása Képző- és Iparművészeti „Tanulj egy szakmát — 14