Budapest, 1975. (13. évfolyam)

9. szám szeptember - Budapest erdősítése

ábrázolója Rózsaszinblúzos lány (1973) Visegrádi utca (1966) ján készült „Angyalok földje" című film alkotóit is.) A Vág, a Dagály, a Garam utcákhoz különösen érzékenyen vonzódott a festő: a táj szívének érezte e környéket, mely híven megőrzi a budapesti munkásmozgalom hőskorának emlékeit. Be-benézett a kapjualjakba, végigjártatta tekintetét a mindig zsúfolt gangokon. Akkor — közvetlenül 1945 előtt és után — nem hitte volna, hogy egykor majd nosztalgiát érez az azóta eltűnt, zsivajos csendéletek után. Csak később, amikor — szerencsére — már tünedezni kezdett a Vág, a Dagály, a Garam utcák bérkaszárnyáinak komor nyomorúsága, vált tudatossá a festőben, hogy egy szigorú költészetre bukkant a végtelen körfolyosók és a tűzfalak világában. Ezt látta meg az angyalföldi télben is, amikor hó lepte el a grundokat. Ilyenkor különös élességgel rajzolódtak ki a kerítések foghíjas lécei. És a Teve utcai kormos kócerájok sajátos karácsonyi varázslatot nyertek. „Mondják, az Ég pártatlan, itt mégis alacsonyabb, másmilyen az ég is" — írta 1941-ben, Angyalföldi séta című versében Kis Ferenc, a munkás-költő. Arató úgy látta, hogy ez az „alacsonyabb ég" egy sajátos, képekbe kívánkozó szerkezetet föd be . . . Afestő szerint Angyalföld nemcsak jelenbeli és nemcsak földrajzi táj. Nincs olyan térkép — sem szociográfiai írás —, amely az Angyalföldhöz csatolná a Szent István körútnak azt a részét, amely a Visegrádi utca sarkától, a Tükör-presszótól a Marx térig, a Tejvendéglőig terjed. „Az itteni világ azonban — mondja Arató István — mégis mindig más volt, és bizonyos fokig ma is más, mint akár öt lépéssel arrébb ... A „Felelet" tévé-változatában láttatott nagy tüntetés is (gyerek voltam még, de jól emlékszem a tüntetésre) birtokba vette ezt a Körút-részletet; de csak ennyit. A lovasrendőrök a Visegrádi utca sarkán sorakoztak ... És itt szálltak fel, más tájakról jőve, a villamosra a Váci úti gyárakban dolgozók és ott munkát keresők . . ." Angyalföld addig terjedt — és terjed —, ameddig a munkások mozgása, élete. Antal Gábor Piros külváros (1972> 33