Budapest, 1975. (13. évfolyam)

9. szám szeptember - Budapest erdősítése

Budapest Főváros Levéltára anyagából 1945. szeptember Az ország demokratikus átalakításának folyamatában nagy jelentősége volt az oktatási rendszer reformjának. A főváros — a Budapesti Nemzeti Bizottság kezdeményezése alapján — iránymutató szerepet játszott az általános iskola rendszerének bevezetésében, az oktatás ingyenessé tételében, a munkásiskolák megszervezésében s a rosszemlékű „tanonc" elnevezés felszámolásában is. A közélet demokratizálását szolgálta a felszabadulás első hónapjaiban megszervezett ház- és háztömbmegbízotti intézmény. A munkáspártok, mindenekelőtt a kommunisták harcának eredményeként 1945 szeptemberében megszületett ezen intézmény fővárosi „alkotmánya". Munkásiskolák szervezése Rendelet Az általános műveltség és a szakismeretek fontosságának tudatában alkalmat kívánok nyújtani a továbbtanulásra mindazon munkásrétegből származóknak, akiknek annakidején nem volt módjuk rendszeres iskolázásban részesülni. Ennek érdekében egyes székesfővárosi polgári iskolák, gimnáziumok és kereskedelmi középiskolákkal kapcsolatban, a vallás- és közoktatási miniszter úrtól kapott felhatalmazás alapján, munkás-férfiak és nők részére esti munkás-polgári iskola, munkás-gimnázium és munkás-kereskedelmi középiskola felállítását rendelem el. Az esti munkásiskolákban a tanítás a rendes iskolák részére kiadott Tanterv és Utasítás, valamint Rendtartás alapján történik, azzal az eltéréssel, hogy a szorgalmi idő egy osztályban 6 hónap. Egyes — felnőtteknél nélkülözhető — tantárgyak elmaradnak. A felvételi korhatár a polgári iskoláknál és a gimnázium alsó tagozatánál a 16. életév, a gimnázium felső tagozatánál és a kereskedelmi középiskoláknál a 18. életév. A tanítás hétköznaponként délután 4 órától este 8 óráig, heti 24 órában történik. Az esti munkásiskolák bármely osztályába bárki jelentkezhetik felvételre, akkor is, ha megfelelő előképzettséggel nem rendelkezik. Egy osztály elvégzése után érvényes bizonyítványt kap az alsó tagozatban az a tanuló, aki az előző osztály sikeres elvégzését igazoló bizonyítvány, vagy sikeres felvételi vizsgálat alapján iratkozott be, a felső tagozatban pedig csak az a tanuló, aki felvételi vizsgálat alapján iratkozott be, akár van az előző osztályról bizonyítványa, akár nincs. Az alsó tagozatban előképzettség és felvételi vizsgálat nélkül előkészülés céljából is felvehetők tanulók; ezek csak továbbtanulást biztosító jogosítványt kapnak. Akik az osztályonkénti előkészülés helyett rövid idő alatt a gimnázium V. és a kereskedelmi középiskola I. osztályába akarnak beiratkozni, azok részére a felvételi vizsgálatra előkészítő, féléves szemináriumszerű tanfolyamokat szerveznek. Az esti munkásiskolákba elsősorban munkások vehetők fel. A felvételre jelentkezőknek politikai megbízhatóságukat (szakszervezet, üzemi bizottság, hivatalfőnök útján) igazolni kell... Budapest, 194$. szeptember 4. Vas Zoltán sk. polgármester Az iparostanonciskolák elnevezésének megváltoztatása Rendelet A polgármesteri VII. (közoktatási) ügyosztálya javaslatára a székesfővárosi községi iparostanonciskolák elnevezését megváltoztatom. Az iparostanonc fiúiskolák a jövőben a fiúiparosiskolák, az iparostanonc leányiskolák pedig a jövőben az iparosleányiskolák nevet viselik... Budapest, 194$. szeptember 13. Vas Zoltán sk. polgármester Részletek a házmegbízott intézmény megszervezéséről alkotott szabályrendeletből A polgármester f. évi szeptember hó 21-én 146.763/1945. —IX. szám alatt a következő rendeletet adta ki: A törvényhatósági bizottság közgyűlése 1945. augusztus hó 29-én tartott rendes közgyűlésében felhatalmazott, hogy a házmegbízotti intézményről szóló szabályrendeletet — a törvényhatósági bizottság közgyűléséhez történő utólagos bemutatás kötelezettsége mellett — a magam hatáskörében alkossam meg. E felhatalmazás alapján a következőket rendelem. 1. §. A házmegbízott (1) A házmegbízotti intézmény célja a székesfőváros lakossága érdekeinek védelme és a közigazgatás munkájának elősegítése. (2) A székesfőváros területén minden házban, ahol legalább 20 személy lakik, házmegbízottat kell választani. (3) Házmegbízott lehet mindenki, aki 20. életévét betöltötte, akivel szemben az 1460/1945. M. E. sz. rendelet 5. §. (7) bekezdésében említett kizáró eset nem forog fenn, továbbá aki állandó letelepülési szándékkal a ház(csoport)ban lakik és állandó keresettel bír. (4) Házfelügyelő, házgondnok vagy háztulajdonos házmegbízott csak a Testület (11. §.) előzetes hozzájárulásával lehet... j. §. Házmegbízott választása (1) A ház(csoport) minden 18. életévét betöltött lakója a házmegbízott választásánál szavazattal bír. (2) A házmegbízottat a házcsoport-értekezleten kell szótöbbséggel, titkos szavazás útján választani . . . 4. §. A házmegbízott hatásköre (1) A házmegbízott hatásköre: a) a lakók érdekeinek képviselete, b) az egyes közigazgatási hatóságok által kiadott rendeletekkel hatáskörébe utalt munkák lelkiismeretes végrehajtása, c) a lakók érdekében a Testületen keresztül (11. §.) javaslatokkal támogatni a kerületi elöljáróság tevékenységét. (2) A házmegbízott az (1) bekezdésben említett feladatokat ingyenesen köteles ellátni, részére azonban a Testület (11. §.) költségmegtérítést állapíthat meg. . . 6. §. A házmegbízotti tisztség megszűnése (1) A házmegbízottat a ház(csoport) lakókiknak joguk van visszahívni. A visszahívást a lakók (választók) 30%-a bármikor kérheti. (2) A visszahívás a ház(csoport)-értekezleten a Testület (11. §.) megbízottjának jelenlétében titkos szavazással, szavazattöbbséggel történik Visszahívás elhatározása esetén ugyanezen az értekezleten új házmegbízottat kell választani. . 7. §. Háztömbök (1) Az egyes házakból (házcsoportokból) háztömböt kell alakítani. (2) A háztömbök alakításánál a célszerűségi szempontok mérlegelése mellett 15 — 30 házat (házcsoportot) kell számításba venni.. . 8. §. A háztömbmegbizott (1) A házmegbízottak maguk közül szavazattöbbséggel, titkos szavazás útján háztömbmegbízottat választanak. . . 11. §. Kerületi Házmegbízottak Testülete (1) Minden közigazgatási kerületben Kerületi Házmegbízott Testületet kell létesíteni. Ennek a Testületnek a tagjai a kerület összes házmegbízottai és tömbmegbízottai. (2) A Testület 8 — 20 tagból álló vezetőséget választ. A vezetőséget a tagok szavazattöbbséggel, titkos választással választják, a vezetőség tagjai ugyanilyen módon visszahívhatók. (3) A Testület célja a közigazgatási kerületben levő lakómozgalom, valamint a házmegbízottak és háztömbmegbízottak ügyeinek intézése, a felügyeleti és a fegyelmi jogkör gyakorlása a ház- és a háztömbmegbízottak felett. 12. §. Budapesti Házmegbízott Testületek Központja (1) Az egyes kerületekben működő Házmegbizott Testületek központi szerve a Budapesti Házmegbízott Testületek Központja, amelynek tagjai a Testületek (11. §.)... 11