Budapest, 1975. (13. évfolyam)

9. szám szeptember - Vértesy Miklós: Az Üllői út

lemből alapították 1806-ban a Heinrich A. és fiai vaskereskedést. Első helyéről, a Belvárosból később áttelepült a régi vendéglő helyére, a 32. számú telekre. (Közbevetőleg a számozásról: a mai házszámokat közöljük. Ezek gyakran eltérnek az eredetitől, mert régen külön számozták a VIII. és külön a IX. kerületi házakat.) A török uralom után 1718-ig a város polgárai a falakon kívül szabadon foglalhattak földet. Ott, ahol elegendő vizet találtak, majorokat alapítottak; így pl. a mai Nagykörút vonalát követő csapadékgyűjtő árok, a Rákosárok mellett és az Illés kút környékén. A mai Kun Béla téren állott, rendkívül bővizű Illés kút nevét a kút oszlopán levő, Illés prófétát ábrázoló domborműtől kapta. 1830-ban, a Ludovika lovardájának építésekor a kutat betömték; emlékét az Illés utca elnevezése őrzi. 1696-ban három, 1703-ban tíz, 1718-ban negyvennél több, a XVIII. század közepén már nyolcvan major volt az Üllői út környékén. Bennük vágómarhákat, igásökröket, sertéseket, juhokat neveltek; innen indultak a szántóföldek művelésére, ide hordták be a termést. A majorokból később néhány meggazdagodott polgár többet összevásárolt. így jutott sok földhöz az Üllői út mellett, a Szentkirályi és Mária utca között Neander János városbíró, a Nagykörút és Illés utca között pedig Mosel Antal városi jegyző. Sokáig beépítetlenül maradt ingatlanukat foglalta el századunk elején a két klinikai telep. Három műemlék épület A reformkorban három, ma műemléknek számító épület készült el; elsőnek 1830 és 1836 közt Pollack Mihály tervei alapján a Ludovika Akadémia. A magyar katonai tanintézet elhelyezésére szánt kétemeletes épület kissé magasabban feküdt a környező réteknél s így 1838-ban nem öntötték el a Duna hullámai. Az árvíz után egy részét szükségkórháznak rendezték be, többi helyiségében tízezer hajléktalan jutott ideiglenes otthonhoz. 1848-ban itt nyílt meg a honvédség „hadi főtanodá"-ja; de Pest elfoglalása után a kormánnyal együtt ennek is menekülnie kellett. A Bach-korszakban helyőrségi kórház volt — és csak 1872-ben adott végre helyet a honvédség tisztnevelőjének, a Ludovika Akadémiának. 1945 — 56 között a Kossuth Akadémia működött benne. Ma különféle célokat szolgál; vállalati irodák, raktárak mellett pl. itt nyert elhelyezést az egyetem természettudományi karának egy része is. A másik hatalmas méretű, klasszicista stílusú, háromemeletes, három utcára nyíló homlokzatú épület a Ferenc körút sarkán: a volt Mária Terézia laktanya. 1945 után Kilián Györgyről nevezték el. Hild József tervei alapján Kasselik Ferenc építette 1845 —46-ban, pilléres kapualjjal, árkádos udvarokkal. 1956-ban itt székelt az ellenforradalmi parancsnokság. Ekkor nagyon megrongálódott. Azóta teljesen helyreállították, de a katonaság kivonult belőle. Helyét A Stefánia Szegénygyermek Kórház a századfordulón A II. sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika Az Orvostudományi Egyetem épülő toronyháza a Nagyvárad téren