Budapest, 1975. (13. évfolyam)
9. szám szeptember - Vértesy Miklós: Az Üllői út
szükséglakások, áruraktárak stb. foglalták el. A József fiúárvaházat Pollack Mihály és Pollack Ágoston tervezte; 1843-ban épült fel a 76-os sz. telken, társadalmi alapítványból, kezdetben száz, később kétszáz férőhellyel. Sokáig csak hat évnél idősebb, törvényes születésű árvákat vettek ide fel és kiképezték őket iparosoknak. Ma szakmunkástanuló intézet működik az épületben. Beépül az Üllői út 1720 után a városközpontból kifelé haladva megkezdődött az Alsó-Külvárosnak nevezett negyednek, a mai József- és Ferencvárosnak a beépítése. Főleg kisiparosok, fuvarosok és mezőgazdasági munkások telepedtek le itt. Földszintes vályogházaikat az 1838-as árvíz összedöntötte. Utána a városi tanács új építési szabályrendeletet készített: a Rákosárkon innen csak alápincézett egy- vagy kétemeletes téglaházakat engedett építtetni. Hamarosan a Kálvin tér és a Nagykörút közti szakaszon szép, új, klaszszicista stílusú házak sorakoztak. Építésüknél a szűkös magyar viszonyoknak megfelelően a takarékosság érvényesült; faragott kövek helyett csak vakolatdíszeket használtak. Négy épület közülük műemlék. A 7. sz. alatti házat Kasselik Ferenc építette 1839-ben. Eredetileg egyemeletes volt. A második emeletet 1870-ben húzta rá Ybl Miklós, aki maga is itt lakott. A 17. sz. ház, a Károlyi grófi uradalom egykori központja, elsősorban a múltja miatt érdekes. Károlyi titkára, Bártfay László író kapott benne szállást. Ez lett az Auróra Kör központja, itt folyt le Kazinczy és Kisfaludy Károly híres találkozója, ide járt rendszeresen Vörösmarty, Kölcsey, Fáy András, Bugát Pál, Szigligeti, az idősebb Lendvay, Egressy, Megyeri, Barabás, Ferenczy István, itt alapították meg a Kisfaludy Társaságot, innen indult mentő útjára az árvízi hajós, Wesselényi. A ház 1838-ban romba dőlt. A következő esztendőben Pollack Mihály újraépítette, de az irodalmi szalon megszűnt, mert Bártfay átköltözött a belvárosi Károlyi-palotába. A 23. számú házat Diescher József építette 1842-ben; második emelete későbbi ráépítés. 1880—81-ben Táncsics Mihály lakott benne. A 25. sz. ház ugyancsak egyemeletes volt, Hild József tervezte. Később átalakították. Ma diákotthon s a Szabványügyi Hivatal székháza. A kiegyezés után az építkezés meggyorsult, ekkor készült a Nagykörút-Nagyvárad tér közötti házak jelentős része. Stílusuk már nem klasszicista, hanem eklektikus. Akadnak köztük alacsonyabbak, a földszinten istállókkal, műhelyekkel; de többségük jellegzetes budapesti bérkaszárnya. Az emeletek utcai frontját 4—5 szobás úri lakások foglalták el; az utcára me-16 rőleges, körülépített szűk udvar függőfolyosójáról — gangjáról — pedig szoba-konyhás lakások nyíltak, emeletenként két-három közös illemhelylyel. A díszes épületek tulajdonképp Potemkin-falak. Mögöttük, a kis mellékutcákban ócska, földszintes és egyemeletes házak szoronganak, amelyeknek egyetlen előnyük van: gyakran tartozik hozzájuk füves, kertszerű kis udvar. A főváros ostroma nem sokat változtatott az utca képén. Annál több ház pusztult el 1956-ban. A romok helyét azonban három év alatt modern, egészséges lakású házak foglalták el. A Nagyvárad téren túl A Nagyvárad téren állt valamikor a pesti vámvonal, ezen túl nem építkeztek. Innen teljesen megváltozik az Üllői út jellege. Magánházakat hiába keresnénk. A páratlan oldalon egészségügyi intézmények, a Ferencváros csapatánek - a Fradinak — a székháza és pályája, a filmgyártó vállalat egyik telepe és a Zalka Máté Katonai Műszaki Főiskola áll; a pároson pedig kórház, református templom, munkásszálló, a pénzverde — és a Népliget. A Népligeten túl, a vasúti töltés után újabb szakasz következik. Itt terül el az a városrész, amely ugyan hivatalosan nem kapott nevet, mégis mindenki József Attila lakótelepként emlegeti. A páros oldal 1953 — 58 között épült meg, háromemeletes házaiban 1310 lakással. A páratlan oldal szomorú nevezetessége volt, hogy 1915-ben itt húzták fel a Mária Valéria-, vagy röviden Valéria-telep barakkjait. Szükség-kórháznak készült. Az első világháború után először szoba-konyhás, majd egy helyiségből álló lakásokká alakították át. Minden barakk végén 20 család — kb. 80 személy — számára volt vízvezeték és három illemhely. A fabarakkokat 1957-ben lebontották, helyüket 1967-ig 6393 modern lakás foglalta el. Ez a legtöbb lakóteleptől eltérően egyedi jellegű épületekből áll; különböző magasságú házai, kanyargós utcái, parkosított területei még annak a szemét is gyönyörködtetik, aki nem híve a lakótelepeknek. E sorok írásakor még áll a Valéria „elit" része: 47 téglabarakk. Pár hónapon belül ezek is csákány alá kerülnek, helyüket 4—10 emeletes házak foglalják el, átlagosan 55,2 m2 alapterületű lakásokkal. A József Attila lakótelepen túl, balra a Ferihegyi repülőtérre vezető gyorsforgalmi út ágazik el jobbra az új Aero szálló áll. Itt van a régi Kispest, a XIX. kerület határa. Innen kezdve az egykori Üllői utat, a mai Vörös Hadsereg útját a főváros déli határáig mindkét oldalon régi földszintes, egyemeletes házak szegélyezik. Kórházak Az Üllői utat sok egészségügyi intézménye miatt lehetne Kórház útra is keresztelni. A mai István kórház helyén, a Nagyvárad téren, a kiegyezés idején egy ideiglenes ispotály állt, amelynek három osztályán 240 — 250 beteg sínylődött. Jellemzésére mondjuk el, hogy fabarakkjain az ajtókat, ablakokat hézagosan illesztették öszsze, a levegő szabadon járt ki s be. A fűtést kora tavasszal, amikor még fagyok jártak, megszüntették, nyáron viszont kibírhatatlan volt a hőség. A Rókus kórházban sokat panaszkodtak a rossz koszt miatt. Ide a Rókusból szállították az ételt félórás úton és még csak fel sem melegítették 1 Az új István kórház nyolc osztályának nyolc pavilonja az akkor legmodernebbnek tartott rendszerben, 1881 — 85 közt épült fel. Az első években főleg tuberkulotikus, trachomás és bujakóros betegeket gyógyítottak benne. Eredetileg 656 betegágyat állítottak fel; a későbbi ismételt bővítések révén ez a szám 1934-ben 1567-re emelkedett. Egy másik régi intézmény volt az Üllői út és Orczy út sarkán a helyőrségi kórház. 1898-ban a Róbert Károly körútra helyezték, épületéből a Ludovikához csatolt laktanya lett. 1839-ben kezdte meg működését Európa negyedik gyermekkórháza először a mai Puskin, később az Ősz utcában. Az idősebb Bókay János kezdeményezésére 1883-ban új épületet kapott a Gólya és Tömő utca közt. Stefánia Szegénygyermek Kórháznak nevezték el; sebészeti és fertőzőbeteg osztályán először 143, később 200 ágy várta a gyógyításra szorulókat. Ma ez az I. számú gyermekklinika, több új osztállyal. A 22. számú házban 1904-től az Egyetemek Kórházegyletének kórháza kapott helyet, ahol a beteg hallgatók részesültek ingyenes vagy kedvezményes ápolásban. A ház mai gazdája a Martos Flóra orvosegyetemi kollégium. A múlt század végén az 5 éven aluliak halandósága 38%-os volt. Ezen akartak segíteni 1907-ben egy állami gyermekmenhely felépítésével. Tulajdonképpen ez csak elosztó szerv volt; évente 8—10 000 gyereket küldtek el innen azokhoz a „nevelőszülők"-höz, akik elvállalták gondozásukat. A gyermekhalandóságot azonban ez a „menhely" sem tudta mérsékelni. Épületét az ötvenes években a Heim Pál Gyermekkórház foglalta el. Feladata sokrétű. A gyógyítás mellett irányítja az egész főváros gyógyító-megelőző gyermekegészségügyi ellátását; vérellátó központ; gyermekápolónőket, védőnőket képez ki és kutatómunkát is folytat. A legnagyobb orvosi intézmény a hajdani majorságok helyére épült két klinikai tömb. A Szentkirályi, Baross és Mária utca, valamint az Üllői út által határolt telken 1873-ban kezdték meg az első klinika építését; az utol-Az Iparművészeti Múzeum kupolája