Budapest, 1975. (13. évfolyam)

9. szám szeptember - Farkasinszky Lajos: Az ifjúság- és gyermekvédelem időszerű kérdései

Budapest Főváros Tanácsa júniusi ülésén napirendre tűzte a fővárosi gyermek-és ifjúságvédelem helyzetét és feladatait az új családjogi törvény alapján. A beszámoló jelentés, amelyet a Végre­hajtó Bizottság előterjesztett, az ifjúság- és gyermekvédelem bonyolult kérdéskomp­lexumával foglalkozott, s javaslatokat tar­talmazott e munka további megjavítására. A Fővárosi Tanács ezt a fontos témát a szo­cialista családpolitika részének tekinti és bízik abban, hogy sikerül ráirányítania az egész budapesti közvélemény figyelmét. Közismert, hogy a szocialista társadalom legfontosabb alap-közössége a család. Ez az alapsejt adja az ábrát, az illusztrációt, a leg­főbb példát mindahhoz, amit a gyermekek, a fiatalok tanulnak, hallanak, tapasztalnak. Úgy is, ahogy az otthon és a család védelmez, megóv, vigasztal; úgy is, ahogy ellát éle­lemmel, ruhával, melegséggel, tapasztala­tokkal ; ahogy megedz és felvértez a helyt­állásra. Úgy is, ahogyan a családon belül összetartásra buzdít, ahogy a kulturált ön­állósodásra érleli, arra előkészíti a fiatalo­kat. A család belső élete az esetek többsé­gében — ha nem is minden részletében — egy kicsit megismétlődik az utódok életé­ben, jó vagy rossz példája alól senki sem vonhatja ki magát. Érthető, hogy a párt és a kormány politikájának fontos célja a csalá­dok életkörülményeinek állandó javítása, segítése abban, hogy hivatásuknak megfe­leljenek. Ennek a politikának gyakorlati végrehajtása kedvező feltételeket terem­tett a fővárosban élő családok számára is. A foglalkoztatottság Budapesten közis­merten magas. A családok megélhetésének alapja — ez társadalmunk alaptörvényéből egyenesen következik — a végzett munka. Az ezért járó díjazást egészítik ki a társa­dalmi juttatások. Az is e tudatos politika eredménye, hogy az elmúlt években a társadalmi juttatások volumene gyorsabban nőtt, mint a munka­jövedelmeké. A lakossági összes jövedelem egy főre számított reálértéke évenként kö­rülbelül A—5%-kal emelkedett; ebből a társadalmi juttatások növekedése 6—8% volt. A fővárosi lakosság összes jövedelmé­ben a társadalmi juttatások részaránya eb­ben az évben megközelíti a 30%-ot. Gyofs növekedés tapasztalható minde­nekelőtt a pénzbeli társadalmi juttatások­nál. Ezek összege az 1971—75 közötti évek­ben reálértékben mintegy 70%-kal növek­szik. Az intézkedések elsősorban a gyerme­kes családok helyzetét javították. Ide tarto­zik mindenekelőtt a családi pótlék feleme­lése, a gyermekgondozási segély összegé­nek differenciált mértékű növelése, a né­pességpolitikai intézkedések egész sora, a minimális és alacsony nyugdíjak emelése az év közepétől, valamint a társadalombiz­tosítás korszerűsítése — hogy csak a leg­főbbeket említsem. Az állami családpolitikai intézkedések többsége általános szabályozás, akár nyug­díjról, akár gyermekgondozási segélyről, vagy családi pótlékról van szó. Ezek az in­tézkedések azonban nem tűzhetik ki célul, hogy sajátos, egyedi problémákat hatéko­nyan megoldjanak. Az állami, tanácsi felada­tok másik csoportját azok a tennivalók ké-Farkasinszky Lajos Az ifjúság-és gyermekvédelem időszerű kérdései Csigó László felvétele

Next

/
Thumbnails
Contents