Budapest, 1975. (13. évfolyam)

9. szám szeptember - Farkasinszky Lajos: Az ifjúság- és gyermekvédelem időszerű kérdései

Budapest Főváros Tanácsa júniusi ülésén napirendre tűzte a fővárosi gyermek-és ifjúságvédelem helyzetét és feladatait az új családjogi törvény alapján. A beszámoló jelentés, amelyet a Végrehajtó Bizottság előterjesztett, az ifjúság- és gyermekvédelem bonyolult kérdéskomplexumával foglalkozott, s javaslatokat tartalmazott e munka további megjavítására. A Fővárosi Tanács ezt a fontos témát a szocialista családpolitika részének tekinti és bízik abban, hogy sikerül ráirányítania az egész budapesti közvélemény figyelmét. Közismert, hogy a szocialista társadalom legfontosabb alap-közössége a család. Ez az alapsejt adja az ábrát, az illusztrációt, a legfőbb példát mindahhoz, amit a gyermekek, a fiatalok tanulnak, hallanak, tapasztalnak. Úgy is, ahogy az otthon és a család védelmez, megóv, vigasztal; úgy is, ahogy ellát élelemmel, ruhával, melegséggel, tapasztalatokkal ; ahogy megedz és felvértez a helytállásra. Úgy is, ahogyan a családon belül összetartásra buzdít, ahogy a kulturált önállósodásra érleli, arra előkészíti a fiatalokat. A család belső élete az esetek többségében — ha nem is minden részletében — egy kicsit megismétlődik az utódok életében, jó vagy rossz példája alól senki sem vonhatja ki magát. Érthető, hogy a párt és a kormány politikájának fontos célja a családok életkörülményeinek állandó javítása, segítése abban, hogy hivatásuknak megfeleljenek. Ennek a politikának gyakorlati végrehajtása kedvező feltételeket teremtett a fővárosban élő családok számára is. A foglalkoztatottság Budapesten közismerten magas. A családok megélhetésének alapja — ez társadalmunk alaptörvényéből egyenesen következik — a végzett munka. Az ezért járó díjazást egészítik ki a társadalmi juttatások. Az is e tudatos politika eredménye, hogy az elmúlt években a társadalmi juttatások volumene gyorsabban nőtt, mint a munkajövedelmeké. A lakossági összes jövedelem egy főre számított reálértéke évenként körülbelül A—5%-kal emelkedett; ebből a társadalmi juttatások növekedése 6—8% volt. A fővárosi lakosság összes jövedelmében a társadalmi juttatások részaránya ebben az évben megközelíti a 30%-ot. Gyofs növekedés tapasztalható mindenekelőtt a pénzbeli társadalmi juttatásoknál. Ezek összege az 1971—75 közötti években reálértékben mintegy 70%-kal növekszik. Az intézkedések elsősorban a gyermekes családok helyzetét javították. Ide tartozik mindenekelőtt a családi pótlék felemelése, a gyermekgondozási segély összegének differenciált mértékű növelése, a népességpolitikai intézkedések egész sora, a minimális és alacsony nyugdíjak emelése az év közepétől, valamint a társadalombiztosítás korszerűsítése — hogy csak a legfőbbeket említsem. Az állami családpolitikai intézkedések többsége általános szabályozás, akár nyugdíjról, akár gyermekgondozási segélyről, vagy családi pótlékról van szó. Ezek az intézkedések azonban nem tűzhetik ki célul, hogy sajátos, egyedi problémákat hatékonyan megoldjanak. Az állami, tanácsi feladatok másik csoportját azok a tennivalók ké-Farkasinszky Lajos Az ifjúság-és gyermekvédelem időszerű kérdései Csigó László felvétele