Budapest, 1975. (13. évfolyam)

9. szám szeptember - A címlapon: Csigó László felvétele

1 Jídapest XIII. ÉVFOLYAM 9. SZÁM 1975 SZEPTEMBER H FŐVÁROS FOLYÓIRATA A szerkesztő bizottság elnöke: FARKASINSZKY LAJOS, a Fővárosi Tanács elnökhelyettese Főszerkesztő: MESTERHÁZI LA)OS Főszerkesztőhelyettes: KATONA ÉVA A szerkesztőség címe: 101-4 Budapest I. Országház u. 20. Telefon: 351-918 Kiadja: A HÍRLAPKIADÓ VÁLLALAT VIII. Blaha Lujza tér 3. Postacím: 1959 Budapest Telefon: 3-43-100 Felelős kiadó: CSOLLÁNY FERENC 75.1981 Athenaeum Nyomda 1073 Budapest VII. Lenin krt. 7. Telefon: 229-450 Felelős vezető: SOPRONI BÉLA vezérigazgató Terjeszti: a Magyar Posta Posta Központi Hírlap Iroda Budapest, V. József nádor tér 1. sz. Telefon: 180-850 Postacím: 1900 Budapest Index: 25 151 Megjelenik minden hónap elején. Előfizethető bármely postahivatalnál, a kézbesítőknél, a posta hírlapüzleteiben és a Posta Központi Hírlap Iroda címén. Előfizetési díj: negyedévre 30,— Ft, félévre 60,— Ft, egy évre 120,— Ft. Szerkesztőségi fogadóórák: hétfőn 10—13 óráig VII. Lenin krt. 5. I. em. Telefon: 223-896 Olvasószerkesztő: KÖVENDI JUDIT Képszerkesztő: SEBŐK MAGDA A lap íves mélynyomással készül A TARTALOMBÓL: Farkasinszky Lajos: Az ifjúság- és gyermekvédelem időszerű kérdései 4 Dr. Mezei Gyula: Tanévelej i gondolatok 8 Urbanizálódó ország VII. Fekete Gábor: Győr 10 Vértesy Miklós: Az Üllői út 14 Bartók Béla emlékezete 18 Vargha Balázs: Mándy Iván és teremtményei II 22 Patay Pál dr.: Harangöntők, harangok 24 FÓRUM Budapest erdősítése 28 Vlajku Jenő: Munkásgyerek-sors a Magdolnavárosban 34 Konrádyné Gálos Magda dr.: Irodalmunk hajdani hajlékai I. 38 Zolnay László: Dolgozó nő a középkorban .. 40 A címlapon: Csigó László felvétele A hátsó borítón: XVII. századi francia festő: Noé bárkája (Schiller Alfréd reprodukciója) A Szépművészeti Múzeum tulajdona Szerkesztő bizottság: BUZA BARNA szobrászművész; FEKETE GYULA író; GARAI GÁBOR költő; GRANASZTÓI PÁL építész; Dr. HORVÁTH MIKLÓS, a Budapesti Történeti Múzeum főigazgatója; PATAKI JÁNOS, az MSZMP Budapesti Bizottság Agit.-prop. osztályának vezetője; RÉVÉSZ FERENC, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár igazgatója; Dr. SÁGVÁRI ÁGNES, a Fővárosi Levéltár igazgatója; SZILÁGYI LAJOS építésügyi és városfejlesztési miniszterhelyettes; Dr. TRAUTMANN REZSŐ, a Hazafias Népfront Budapesti Bizottságának elnöke „Újra együtt Budapestért!" Ehárom szó jegyében felszabadulásunk 30. évfordulójára tovább terebélyesedett az 1973. évi centenáriumi mozgalom. És nagy sikere ismét bizonyította: a főváros népe minden kínálkozó alkalommal tanújelét adja városa iránti szeretetének, lokálpatrióta érzéseinek. Már a főváros centenáriumi évének gazdag, sokrétű eredményei meggyőzően mutatták, milyen nagyszerű tettekre képesek Budapestért az itt élő emberek. S megmutatták azt a társadalmi összefogásban rejlő hatalmas erőt, amely egy-egy konkrét, hasznos célkitűzésért újból és újból cselekvően megmozdul. A centenáriumi esztendő sikeréből kiindulva, a főváros politikai, társadalmi és állami szervei méltán számíthattak arra, hogy ez a lendületes tenniakarás folytatható és hasznosítható felszabadulásunk 30-ik évfordulójának méltó megünneplése során, valamint a XI. Pártkongresszus köszöntése alkalmából. A Fővárosi Tanács Végrehajtó Bizottsága is bátran építhetett a múlt év elején elkészített programjában a centenárium évében tapasztalt lelkesedés és lendület folytatására. A felszabadulási és kongresszusi munkaverseny széles körű kibontakozása s a Hazafias Népfront Budapesti Bizottsága által 1974 tavaszán meghirdetett „Újra együtt Budapestért!" mozgalom megfelelt a várakozásnak: az elmúlt évben és az idén az 1973-as esztendőét is felülmúló eredmények születtek a fővárosban. A felszabadulási évforduló központi és helyi, kerületi eseményei, a különböző politikai, társadalmi rendezvények, kulturális programok, helytörténeti kiállítások, vetélkedők, pályázatok stb. rengeteg alkalmat adtak Budapest múltjának felelevenítésére, három évtizedes fejlődésének bemutatására — s mindez tovább erősítette a főváros lakóiban a városuk iránti ragaszkodást. A főváros felszabadulásának évfordulóján nyílt meg a Budapesti Történeti Múzeumban a „Budapest felszabadítása és 30 éves fejlődése" című kiállítás, amelynek összeállításához a moszkvai Hadtörténeti Múzeum is segítséget nyújtott. A kiállításnak négy hónap alatt több mint százezer látogatója volt. A programok során felelevenedtek a Vörös Hadsereg katonáinak Budapest felszabadításáért folytatott hősies, áldozatos harcai. Ismertté vált a harcokban, az újjáépítésben és a szocialista építőmunkában résztvett kommunisták példamutatása s ezáltal is erősödött a főváros népében a szocialista közgondolkodás szelleme, a proletár internacionalizmus eszméje, a Szovjetunióhoz és a többi szocialista országhoz fűződő testvéri barátság érzése. Afővárosi és a helyi kezdeményezéseket, felajánlásokat sikerült a mozgalom keretében az alapvető célok: a mai feladatok megvalósítására összpontosítani. A negyedik ötéves terv utolsó esztendeje szerencsésen egybeesett az MSZMP XI. kongresszusával és a felszabadulás jubileumával. A főváros építése és szépítése érdekében felajánlott számos társadalmi munka-akció, a széles körben kibontakozott kongresszusi és felszabadulási munkaverseny a várakozásnak megfelelő — sőt, egyes területeken azt túlszárnyaló — újabb, nagyszerű eredményeket hozott. Az elmúlt évben és az idei év első felében mintegy 100 millió forint értékű társadalmi munkát végeztek a budapesti üzemek, intézmények, szövetkezetek munkáskollektívái s a főváros lakói. Szinte lehetetlen csak felsorolni is a sok-sok ötlet, kezdeményezés nyomán született eredményeket. Csupán a legfontosabbak számbavételére vállalkozhatunk. Az 1974. évi óvoda-építési programot — állami segítséggel és társadalmi összefogással — sikerült túlteljesíteni. A Fővárosi Tanács úgy tervezte, hogy a negyedik ötéves terv idején épülő 47 000 új lakáshoz tervbe vett 4700 óvodai férőhelyen felül saját alapjából még 4—500 férőhelyet létesít. Ezt túlteljesítve, kb. 700 plusz-férőhely készül el ez év végéig. Ilyenformán öt év alatt összesen 5400 óvodai férőhellyel gyarapodnak Budapest új lakónegyedei. Az óvodák építésénél a társadalmi munka értéke 1974—75-ben mintegy 7,5 millió forint volt. Különösen a XVI. és a XX. kerületben végeztek sok társadalmi munkát /