Budapest, 1975. (13. évfolyam)

8. szám augusztus - Vida Sándor: Josephine Bakerelső budapesti fellépése

Dr. Gyéressy Béla A pálos rend építkezései 16-11 Pest-Buda régmúltjából sok érdekes adatot őriz az Országos Levéltár. Még folyik Buda ostroma 1686-ban, amikor a bécsújhelyi pálosok Lipót császárt ostromolják: adná nekik vissza, ha a török kitakarodik, 8udaszentlőrinc „kincses kolostorát". Bár a császár mindent megígér, csak „imádkozzanak fegyverei győzelméért", ígéretét nem váltja be. A rend generális perjele egyik memorandumot a másik után szerkeszti. Végül kegyesen megengedi a császár, hogy „saját költségükön" Pesten templomot és kolostort építsenek. A császári leirat 1688. júl. 13-án kelt Bécsben. Innen datálható tehát Pest egyik „nagyszerű templomának", az Egyetemi templomnak a létrejötte. A magyar szerzetesek nyomban nekilátnak a romos pesti házak vételének. 1689-ben megvásárolják Hauer (Hawer) János pékmester házát egy „antik templom mellett". A vételár elég tisztességes: 1187 „rhénesy forint" (mai értéke egymilliónál több)! Ez az antik templom egy romos török mecset volt, amint azt 1693-ban kelt s Buda császári adminisztrátorától, Mülleihten-Plas Ferdinánd Hellfried kamarás-tanácsostól származó oklevél bizonyítja: megengedi a pálosoknak, hogy templomukat és monostorukat fölépítsék a Kecskeméti kapu közelében azon a telken, melyet megvásároltak 100 öl hosszúságban és 80 öl szélességben. Gazdag adományok aztán lehetővé is teszik az építkezést. 1704-ben kelt ez a végrendelet: „Én aláb meg írt Ács József adom tudtára mindeneknek: Hogy én öreg ember lévén, hamar halálom történhet . . . Tellyes hatalmat adok eő kegyelmének, P. Bakai Imre, pesti paulinus priornak, hogy akar a Szőlőmhöz, mely a Csepeli hegyen a Pipacsináló Mátyás szomszédságában vagyon, nyúlhasson, akar penigh az Pesti Házamhoz. vagy mindkettőt, úgy mint Házamat és Szőlőmet elfoglalhassa." 1712-ben Bedicz Márton végrendelkezik: „A 115 akó Bort hagyom mind az öt it való Templomra, úgy hogy edgyaránt osztógyék ell közötök, ha megh találnék halni. Csepeli hegyen lévő Szőlőmet hasonló képen." Ez a Csepeli hegy ma a Laki-hegy. 1712-ben tehát már öt temploma volt Pestnek. 1727-ben a pesti Vármegye házán kelt az az oklevél (márc. 10.), mely a pálosok „nagyszerű templomának építéséről" megemlékezik s arra segélyt folyósít. Az alapkő-letétel még 1725-ben történt. 1729-ből maradt ránk a pesti pálos rezidencia első leltára, mely — többek között — 3 török szőnyegről tesz említést. 1743-ban a pesti Magisztrátus a további építkezésekre újabb segélyt nyújt a pálos konventnek. 1745-ben két házat is tudnak venni. Az egyikről a szerződés így szól: „Én aláb Is meg irtt Martinovics Eörsébet adom tudtára mindeneknek, az kiknek illik, vagy valaha illethet. Hogy Atyáim házát, mely Sz. Sebestyén Piarczán vagyon, holmi terhes adósságok alól fel akarván szabadítanom, vettem fel T. Pesti P. Paulinus Uraiméktól kétt ezer három száz, dico 2300 Rhénessy forintokat egy holnapra, úgy mint a jövő augusztus havának 10. napjáig (a szerződés kelt 1745 júl. 10) olly conditióval, hogy el telvén ezen meg irtt nap, örökös jussal el foglalhassák ő kegyelmek mostani Pesti rezideentiális házomat, lévén az háznak szomszédgya nap kelletről ugyan azon Nemes Convent, nap nyugatról pedig a Közönséges utcza, az utczának túlsó részén, ellenébe Kőrös Városa háza, délről pedig Kontra János féle háza." O* " t nappal később megveszik a Kontra János-féle házat is: „Pest, 1745 júl. 15. Mi alább meg Írattak adgyuk tuttára mindeneknek, az kiknek illik, hogy mi Pesti házunkat, mellynek napkelletrül az említett Convent, délről Szallay István Uram háza féle, nap nyugotról pedigh Lochnerné Martinovics Eörzsébet szeglet háza szomszédi: adgyuk örök áron és jussal említett P. Paulinus Uraiméknak 1150 Rhénes forintokért.. . Aláírás: Kontra János és Bencsik Katalin, valamint Fr. Maczonkay Kristóf, Remete Szent Pál Rendjének pesti perjele." 1745. okt. 16-án gróf Althan, váci püspök naszályi szőlőjét, a „Kis Gombást" egy örökmécses gondozására hagyja, ami a pesti pálosok templomában ég. A szőlőt 1767-ben eladják. Az Egyetemi templom további építésére még 1739-ben kelt végrendeletével Barbaczy Ferenc nagyváradi kanonok minden ezüstjét és apáti fölszerelését, valamint egy pesti kőfaragójának 2500 forintos tartozását is a pálosokra hagyja. (Ki lehetett ez a pesti kőfaragó? Csak nem az a Conti Antal, akit egy 1741. máj. 4-én kelt elismervény említ, aki a pesti pálos templom szobrait is faraghatta s akiről egy utcát neveztek el Budapesten?) 1733-ból maradt fenn még egy kötelezvény, mely szerint Edegger János Mihály József és felesége, Éva Mária 2000 Ft-ot vesznek fel kölcsön a pesti pálosoktól, s ennek fejében pesti házukat az Arany Horgonynál adják nekik zálogul. 1749-ben gróf Forgách Pál, nagyváradi püspök megköszöni a pesti perjelnek, hogy Szent Bonifác vértanú ereklyéit átmenetileg „bazilikájukban" őrizték, s ígéri, hogy az épülő Remete Szent Pál-oltár számára a várad i püspökség vaskói hegyeiben négy márványoszlopot faragtat. 1754. jan. 6-án Petheő Sebestyén, a Desőffi-vagyon örököse 500 Ft-os váltót ad a pesti pálosoknak a Desőffi-végrendeletben nekik szánt hagyaték fejében. 1759. május 6-án özv. Kecskeméthy Jánosné, Kászonyi Klára a következő testámentumot írja: „Ezen Királyi Pest Várossában lévő Remete Szent Pál Szerzetes Templomában lévő nagy oltárra hagyok 500 Ft. Az itt lévő Templomokra, hogy mindenkinek egyenlő módon adattassék, Száz húsz forintokat, az az mindenkire jusson 20 Ft. (Tehát a már említett 5 pesti templom mellett ez a hatodik!) Remete Szent Pál Szerzetiben lévő Éd es fiam (Kecskeméthy József) az Csudálatos Boldog Aszony képének tisztességére adgyon 300 Ft. Ezen föllül Remete Szent Pál Szerzetiben lévő Páter Édes fiamnak hagyok Ezer Rhénes Forintokat. Ezen föllül hagyok Két Száz Rhénes Forintokat említett Fiamnak. Vagyon ezeken kivül nyolc sor gyöngyöm, ebbül is az Fiam valamely Boldog Aszony Képére Coronát csináltasson . . ." 1760 márc. 22-én Schiffman Ignác budai polgár 400 Ft. kölcsönről kötelezvényt ír alá P. Jankovics Gellért pálos provinciális perjelnek, zálogul hagyva a rendnek budai házát. Apesti Magisztrátus és a pálos kolostor 1763-ban — utcarendezés miatt — telekcserét hajt végre, melynek értelmében a Város a Majlngeri ház telkének egyik háromszögletét csatolja a konventhez s így az kertfalukkal egyenes vonalba kerül; a pálosok viszont a Lochneri-ház utcára nyíló szögletét adják a Magisztrátusnak a Kőrösi-ház és a Schrantz-ház felőli oldalon, 6 öl 4 láb hosszúságban és 1 öl 2 láb szélességben, melyet majd lerombolnak, ha az újat építik. 1765 aug. 22-én adják el P. Vidy Ferenc pesti perjelnek házukat a Hatvani kapun kívül 1115 Ft-ért Wainmann Márton utódai, Zsuzsanna és Annamária, ezt hitelesíti Krénes János Mihály, pesti „szenátor". 1775-ben pedig az egri minoritáktól veszik meg a pesti pálosok 1600 rhénes Ft-ért azt a házat és telket a Kecskeméti kapun kívül, melyet egykor Herbáth István apátfalvi plébános Szent Ferenc rendjére hagyott, s amely a Duna áradásai miatt romos és lakhatatlan. 1784. szept. 28-án a pesti egyetem építésére Holbling József épület-felügyelő — a császár sürgetésére — a pesti pálos konventtől kocsit kér a szükséges mészhez, mivel az egyetemnek október végére készen kell lennie. 1784 okt. 26-án gróf Niczky Kristóf fordul a pesti perjelhez a (kalapos) király parancsával, hogy az orvosi fakultás egy részét a pálos konventben helyezzék el. Majd 1786. márc. 20-án II. József feloszlatja a magyar rendet, melynek pesti leltárában — többek között — 1 réz távcső, 1 mikroszkóp, 2 földgömb, 1 elektromos kísérletező asztal, 12 térkép, 24 rézmetszet stb. szerepelt. P. Verseghy Ferenc (rendi nevén Jenő) szobájában 12 kép volt. A forradalmi hajlamú és franciás beállítottságú pálos költő, a Marseillaise első fordítója később a Martinovics-féle összeesküvés miatt börtönbe került. Kísérletképpen bevezetik a velocipédet a hadseregnél is (1878) A fogalom: kerékpár (vagy népiesebben: bicikli) közismert. Társait azonban a ma embere már nem nagyon ismeri, talán nem is hallott róluk: egykerekű velocipéd, monocycle, „vasparipa" ; és még jó néhány olyan gép, melyek amilyen gyorsan születtek, oly gyorsan feledésbe is merültek. A kerékpár már 1813-ban feltűnt hazánkban, amikor herceg Odeschalchi — kora híres sportembere és jónevű lovas — hazatérve londoni útjáról, magával hozott egy Drais-féle „hobby-hors"-ot. Ennek mintájára Pozsonyban öt példányt készítettek. A budai vár szép sétányain ezekkel a „csontrázókkal" nagy feltűnést keltettek a galambszürke, szűk nadrágban, magas kürtőkalapban kerékpározó urak. Ám ez a nagy feltűnést keltő kerékpározás csak rövid ideig tartott, mert a herceg Bécsbe költözött, feledve „hobby-hors"-át. A budai rezesbanda zenéjét hallgató polgárok már nem csodálhatták ezt a bohókás, „felette furtsa alkotmányt, mely egy időre a lónak lőn vetélyes társa..." Majd 1835-ben Lőcsén jelenik meg a kerékpár. Látható a „Borsszem Jankó" egyik 1869. évi számában is. Ilyen gyérek az adatok, ilyen lassan honosodik meg nálunk ez a kitűnő kis gép. Mint artista szám, feltűnik a „Fekete Macská"-ban, a hírhedt Király utcai lebujban: „ . . . megnevettették a katzér ledéreket, akik a tánczban és széptevésben elfáradva, gyakran nagy tsodálkozva merültek el a boszorkányos ügyességű akrobatok mutatványain, melyeket ezek a csontrázón bemutattak" Budapest utcáin az első magas kerékpár 1878-ban tűnik fel, nyergében Mr. Stiglitzzel, a lincolni velocipéd gyár főtisztvise-42