Budapest, 1975. (13. évfolyam)

7. szám július - Dr. Radnai Lóránt: Beépítések a Várnegyedben

A Szentháromság utca—Úri utca sarok — 1945-ben A Szentháromság utca—Úri utca sarok — ma (Siklós Péter felvételei) Dr. Radnat Lóránt Az Úri utca 26—28. sz. ház modellje. Tervező Horváth Lajos (KÖZTI) A második világháború pusztításai után a budai Várnegyed mintegy 750 háza közül csupán négy maradt épségben. A Budavári Palota az ostrom után még 2 héten át égett — a vízhiány miatt nem lehetett oltani —, de a Várnegyed lakosai a házaik körül nyomban hozzáláttak a romeltakarításhoz. Anynyi volt a törmelék, hogy szállításához kisvasutat kellett építeni a Várhegy és a Vérmező között. A Várnegyedből leszállított törmelékkel a Vérmező 2—3 m mély teknője teljesen megtelt, olyannyira, hogy a Fővárosi Közmunkák Tanácsának közbelépésére volt szükség: nehogy domb, inkább homorú felületű, parkosítható mező keletkezzék e helyen. Persze a feltöltött Vérmező új felülete alatt nemcsak a Várnegyed romtörmeléke, hanem az odahurcolt tankok, lezuhant, elégett repülőgépek roncsai és szomorú sorsú emberek tetemei is nyugosznak. Felettük ma Buda egyik legszebb parkja virul ... A Várnegyed házainak helyreállításához igen nagy pénzöszszegre volt szükség. Ezeknek a néhány-lakásos épületeknek azonnali helyreállítása nem is volt rentábilis, hiszen ugyanakkor az egész fővárosban sokszázezer lakás még fedetlen, romos állapotban volt. Mégis a műemléki hivatalok, hatóságok erélye elérte, hogy a Várnegyed házainak helyreállítása hamarosan megkezdődött. Sok vita előzte meg a helyreállítást. Ezek a viták a helyreállítás módja körül zajlottak. A Várnegyed pusztulása ugyanis sok, eddig ismeretlen építészeti részletet hozott napvilágra; ezzel együtt a restaurálási gondok is megsokasodtak. Kiderült, hogy a Várnegyed házai oly nagymértékben középkori eredetűek, hogy Buda valójában hazánk legnagyobb középkori városának lenne tekinthető. A későbbi századokban a középkori várost eltakaró barokk, majd klasszicista homlokzatok mindezt elrejtették szemünk elől; csupán néhány helyen villant fel a középkor egyegy értékes, kisebb építészeti részlete. A templomok középkori eredete régóta bizonyított volt, de a polgári házakról ez csak a vakolat lehullása, a tetők, falak leomlásakor bizonyosodott be. Az első feladat tehát nem a teljesen elpusztult, foghíjakat képező házak újjáépítése, hanem a kitárulkozó középkori romokat eddig elrejtő épületek rekonstrukciója volt. A helyreállítás módjára két fő lehetőség merült fel: az eddig elrejtett középkori és részben reneszánsz város teljes rekonstruálása, vagy a barokk-klasszicista homlokzatok újbóli felépítése. Az előbbi megoldáshoz a rendelkezésre álló leletanyag nem volt elegendő, hiszen sem tervek, rajzok, még kevésbé régi fényképek nem álltak rendelkezésre. A leomlott A beépítésre váró telek az Úri utca 26—28. sz. alatt