Budapest, 1975. (13. évfolyam)

7. szám július - Dr. Radnai Lóránt: Beépítések a Várnegyedben

A Szentháromság utca—Úri utca sarok — 1945-ben A Szentháromság utca—Úri utca sarok — ma (Siklós Péter felvételei) Dr. Radnat Lóránt Az Úri utca 26—28. sz. ház modellje. Tervező Horváth Lajos (KÖZTI) A második világháború pusztításai után a budai Vár­negyed mintegy 750 háza közül csupán négy maradt épségben. A Budavári Palota az ostrom után még 2 héten át égett — a vízhiány miatt nem lehetett ol­tani —, de a Várnegyed lakosai a házaik körül nyomban hozzá­láttak a romeltakarításhoz. Any­nyi volt a törmelék, hogy szállí­tásához kisvasutat kellett épí­teni a Várhegy és a Vérmező kö­zött. A Várnegyedből leszállított törmelékkel a Vérmező 2—3 m mély teknője teljesen megtelt, olyannyira, hogy a Fővárosi Közmunkák Tanácsának közbe­lépésére volt szükség: nehogy domb, inkább homorú felületű, parkosítható mező keletkezzék e helyen. Persze a feltöltött Vér­mező új felülete alatt nemcsak a Várnegyed romtörmeléke, ha­nem az odahurcolt tankok, lezu­hant, elégett repülőgépek ron­csai és szomorú sorsú emberek tetemei is nyugosznak. Felettük ma Buda egyik legszebb parkja virul ... A Várnegyed házainak helyre­állításához igen nagy pénzösz­szegre volt szükség. Ezeknek a néhány-lakásos épületeknek azonnali helyreállítása nem is volt rentábilis, hiszen ugyanak­kor az egész fővárosban sokszáz­ezer lakás még fedetlen, ro­mos állapotban volt. Mégis a műemléki hivatalok, hatóságok erélye elérte, hogy a Várnegyed házainak helyreállítása hamaro­san megkezdődött. Sok vita előzte meg a helyre­állítást. Ezek a viták a helyreállí­tás módja körül zajlottak. A Vár­negyed pusztulása ugyanis sok, eddig ismeretlen építészeti rész­letet hozott napvilágra; ezzel együtt a restaurálási gondok is megsokasodtak. Kiderült, hogy a Várnegyed házai oly nagymértékben kö­zépkori eredetűek, hogy Buda valójában hazánk legnagyobb kö­zépkori városának lenne tekint­hető. A későbbi századokban a középkori várost eltakaró ba­rokk, majd klasszicista homlok­zatok mindezt elrejtették sze­münk elől; csupán néhány he­lyen villant fel a középkor egy­egy értékes, kisebb építészeti részlete. A templomok közép­kori eredete régóta bizonyított volt, de a polgári házakról ez csak a vakolat lehullása, a tetők, falak leomlásakor bizonyosodott be. Az első feladat tehát nem a teljesen elpusztult, foghíjakat képező házak újjáépítése, hanem a kitárulkozó középkori romo­kat eddig elrejtő épületek re­konstrukciója volt. A helyreállí­tás módjára két fő lehetőség me­rült fel: az eddig elrejtett közép­kori és részben reneszánsz vá­ros teljes rekonstruálása, vagy a barokk-klasszicista homlokza­tok újbóli felépítése. Az előbbi megoldáshoz a rendelkezésre álló leletanyag nem volt elegen­dő, hiszen sem tervek, rajzok, még kevésbé régi fényképek nem álltak rendelkezésre. A leomlott A beépítésre váró telek az Úri utca 26—28. sz. alatt

Next

/
Thumbnails
Contents