Budapest, 1975. (13. évfolyam)

6. szám június - Wellner István: Új pihenőpark a Hajógyári szigeten

Klinkó József Egy nevezetes műpártoló 20 Klinkó József különös ember. Ő az az értő és hálás közönség, akiért érdemes a festőnek vászon elé állnia. Fürge alakja a tárlatok nyitásának érdekes színfoltja és lényeges kelléke. Ő az első, aki a vendégkönyvbe biztató szavakat ír. Szellemének befogadó mohósága, a művészet iránt érzett olthatatlan szeretete sok nagy festőnek, szobrásznak jelentett inspirációt. 1896-ban született Miskolcon. Festőnek és tanárnak készült, de sorsa háború és hadifogság lett, ahonnan hadirokkantként érkezett vissza. Gyógyulásában alapvető szerep jutott a művészetnek. 1923-ban került a Fővárosi Vízművekhez — s azóta járja nagy odaadással a tárlatokat. A harmincas években 5 pengőt is fizetett azért, hogy megtekinthessen egy kiállítást a Műcsarnokban; inkább lemondott ebédről, vacsoráról. Ötven év óta nincs fővárosi tárlat nélküle. Ez az ő utazása, így sikerült bejárnia valamennyi kontinenst, az egész világot — és áttekintenie évezredek művészetét. Kishivatalnok volt egész életében, mégis övé ma az egyik legizgalmasabb gyűjtemény, mely egy élet művészetre koncentráló takarékos szorgalmának eredménye. A kiállításokon ismerkedett meg a művészekkel, akiktől vásárolt. Ő, a kispénzű, aki megtakarított pengőivel a gazdasági világválság idején a magyar képzőművészet egyik rejtélyes és fontos támogatója volt. Ez az az időszak, amikor jelentős Hincz, Dési Huber, Vaszary, Rudnay, Nagy István képekhez jutott; de gyűjteményében Barcsay, Domanovszky, Pekáry, Szobotka, Szőnyi, Bokros-Birmann, Molnár C. Pál munkái is megtalálhatók. Sokan festettek, mintáztak róla portrét. Kettős okból. Klinkó József szeretetreméltó ember, s megjelenése karakteres. A megbecsülés és az ihlet párhuzamos indítékaiból örökítette meg képmását Mészáros László. Ez a mű a Nemzeti Galéria tulajdona. A sor ezzel nem zárul, hanem kezdődik, hiszen Sárossy Endre, Lampert András, Koleszár György, Frank Frigyes, Kelemen Emil, Bene Géza, jakab Károly, Doór Ferenc, Kelemen Kristóf, Murai Jenő, Anna Mária is elkészítette Klinkó József portréját. Nemcsak művészetpártoló ember, hanem élő adattár is. A hajdani Japán" kávéházban sokszor megfordult. Amikor József Attilának bemutatkozott, s kiderült, hogy a Márton utcában lakik, a költő örömmel válaszok: „A Gát utca is onnan nyílik, akkor mi rokonok vagyunk: ferencvárosiak mind a ketten." József Attila többször kérte Klinkó Józsefet, hogy olvassa el a „Mamá"-t. És Klinkó a „Medvetánc" megjelenésekor tíz kötetet vásárolt, szétosztotta munkatársainak, terjesztve az új magyar költészet igazságait. József Attila neki dedikált kötete is gyűjteményének egyik féltett kincse. Kernstok Károly azért kedvelte meg, mert oly „elzsibbasztóan" tudott beszélni a művészetről. Meghívta Kmetty utcai műtermébe js, ahol az aktfestészetről beszélgettek. Mészáros Lászlóval hosszú és meghitt kapcsolatban állt. Miután a szobrász megmintázta portréját, többször találkoztak. Sőt Klinkó volt az, aki 600 pengőért hazahozatta Mészáros László Rómában készített aktját; zsúfolt szobájában őrzi máig s várja, hogy bronzöntvényt készítsenek róla. A kitűnő szobrász is többször elnézegette e művét Klinkó József otthonában, hiszen az számára Itáliát és a fiatalságot jelentette. A Klinkó-gyűjteménynek fontos darabja Kelemen Emil festménye is, mely a Mészáros-családot ábrázolja. Emlékeket sorol Rudnay Gyuláról, Vaszary Jánosról. Dési Huber Istvánnal sokat beszélgetett az Ipar utcai műteremben művészetről és politikáról. Nagy megbecsüléssel említi Szobotka Imrét, aki Derkovits műtermébe invitálta, hogy támogassa képvásárlással a nagy művészt. Szinte mindenkit ismert, Gádor Istvántól Hincz Gyuláig. De a megszakadó és feltámadó kapcsolatok közül is kiemelkedik Bene Gézához fűződő barátsága, melyet szobájának gazdag Bene-kollekciója is igazol. Fontos adalék, amit felidéz róla: Bene Géza nagy figyelmet szentelt a gyerekrajzoknak, több kiállítást szervezett tanítványainak munkáiból Pestlőrincen, Békásmegyeren és Zuglóban. Többször mondogatta Klinkó Józsefnek, hogy az ő tehetségükből és figyelmükből születik a jövő művészete — és a művészetek értő közönsége. Érdemes lenne összegyűjteni Klinkó József levelezését is, és megírni találkozásait az elmúlt félévszázad magyar alkotóművészeivel. Gazdag és sok ismeretlen részletet tartalmazó anyag tárulna fel! Érdeklődése ma is eleven. Búcsúzóul Murai Jenő pestújhelyi szobrászra és Brenner László képeire hívja fel figyelmemet. .. Losonci Miklós