Budapest, 1975. (13. évfolyam)
6. szám június - Kövendi Judit: Portré vázlat Preisich Gáborról
A Lágymányosi lakótelep tervének makettja, 1956 kastílusát később alkalma volt közelebbről is megismerni. ,,Egyik, legfőbb erőssége a koncepcionális gondolkodásban rejlett, abban, hogy mindig el tudta választani a lényegest a lényegtelentől." 1945-ben Fischer József lett a Közmunkatanács elnöke, Granasztói Pál ugyanitt a városrendezési osztály vezetője. Végre Preisich Gábor is elsősorban annak szentelhette magát, ami a legjobban foglalkoztatta: a Közmunkatanács városrendezési osztályán hozzáfoghatott — munkatársaival együtt — Budapest általános rendezési tervének készítéséhez. 1948-ban Perényi Imre vezetésével megalakult az első tervezőiroda, az Építéstudományi és Tervező Intézet. Preisich Gábor itt a városrendezési osztály vezetője lett. A budapesti városrendezési terv készítése ez időtől fogva mindmáig nagyrészben az ő nevéhez fűződik. 1949-ben Preisich Gábor szervezte meg a Fővárosi Tervező Intézetet (a mai BUVÁTI jogelődjét), melynek első igazgatója volt. Innen a főváros városrendezési ügyosztályának élére került, majd — tervezői ambícióit követve — visszatért a BUVÁTI-ba, ahol azóta is, számos más jelentős munkája mellett, a főváros és környéke egészének fejlesztésével foglalkozó tervezés irányítója. A Perényi Imrével, Heim Ernővel és sok munkatársukkal együtt készített általános rendezési tervet 1960-ban emelte törvényerőre a Minisztertanács. 1969-ben a főváros Pro Urbe aranyérmével cüntették ki Preisich Gábort. Ebből az alkalomból folyóiratunkban egy rendkívül izgalmas írását közöltük (1969, 3. szám), amelyben áttekintést nyújt az általános rendezési terv előzményeiről. írásának első mondata így hangzik: ,,Budapest általános rendezési tervének elkészítése (1895—1960-ig) 65 éves küzdelem eredménye." 1945 óta e nagyszabású tervezői-városrendezői munka Preisich Gábor oeuvre-jének szerves része, tulajdonképpen az életmű kiteljesedése. A 65 évből 15-öt — majd 1960 óta, a terv továbbfejlesztése során újabb tizenötöt — ő küzdött, vitázott végig. A folytonosságot jelenti ő a főváros építésének, rendezésének történetében ; s nemcsak a jelen, de a jövő Budapestje is örökre őrzi magán Preisich Gábor kézjegyét. Az általános terv „az alapja, a Budapest és környéke központrendszere A Cseppkő utcai gyermekotthon, 1964 (Terv: Preisich Gábor) A MEMOSZ Székház, 1946—48 (Terv: Gádoros, Perényi, Preisich, Szrogh) 8. ábra Az áltaiánoa rendezési terv koncepció-vázlata I kMpcnto*. I naeyviroaw* u><M*(ijl«t 1 tanaMk . 1 I ad01**,U»t. f M4dMrUMl <ü. T auMpajyt . , ,.wi<*. út.ooaJ. t