Budapest, 1975. (13. évfolyam)

1. szám január - Testnevelés és sport

rendszeres foglalkoztatását. Hatvanegy oktatási intézményben nincs, 124-ben csak szükség-tornaterem van. A meglevő tornatermek egy része olyan kicsi, hogy a tantervi anyag elsajátítására, a népszerű labdajátékok versenyszerű űzésére sem alkalmasak. Az iskolák létesítmény-fejlesztése az oktatásügyi szervek feladata. A tervidőszakban anyagi eszközök hiányában nem került sor számottevő fejlesztésre. A testnevelés óraszámának felemelése heti háromra tovább növeli a feszültséget a kötelezettségek és a lehetőségek között. A BTS évente 5—7 műanyag pályával, 5—7 iskolai sportudvar megvilágításával, félmillió forint értékű vörössalak biztosításával enyhítette csupán a gondokat. Az általános iskolások sportja az úttörőszövetség irányításával, az úttörőmozgalom keretei között próba-rendszerben folyik. Népszerű az évenként megrendezésre kerülő Téli és Nyári Úttörő Olimpia. Az 1972—73-as tanév Nyári Úttörő Olimpia versenyein, a házibajnokságokon kb. 120 ezer gyerek vett részt. Az Úttörő Olimpia alapjaiban tömegmozgalom, de kieséses rendszere miatt nem minden gyereknek nyújt rendszeres sportolási lehetőséget. A BTS szükségesnek tartja, hogy az általános iskolák alsó és felső tagozatos tanulói részére tantervhez igazodó — és azt kitöltő — versenyrendszert hozzanak létre az Úttörő Olimpia keretében. Az általános iskolai tanulók részére a tanácsok által szervezett nyári úttörő- és napközis táborok biztosítanak még sportolási alkalmat. A foglalkozás napi 2—5 óra: többnyire játékos, általános testedzés, de nem ritka a speciális sportági képzés, mint például az úszás. Az elmúlt négy év alatt 7560-ról 21 600-ra emelkedett a táborozó gyerekek száma. Úszásoktatásban 1970-ben 358-án, 1973-ban már 2983-án vettek részt. A fejlődés a tanuszodák építésével magyarázható. A középfokú tanintézetek sportjának irányítása, tervezése az irányítás átszervezéséig a sportszervek feladata volt. A középiskolákban 155 sportegyesület működik. A tanulók tanórán kívüli foglalkoztatásának alapvetően két 12 formája alakult ki- Egyrészt minden iskolában a tantervre épített alap-sportágakban házibajnokságok folynak, ilyenek: atlétika, torna, kézilabda, kosárlabda, röplabda, labdarúgás, asztalitenisz, sakk, természetjárás; másrészt 354 szakosztályban rendszeresebb, jórészt speciális sportági képzés folyik. A szakosztályokban végzett munkáért a testnevelő tanárok külön díjazásban részesülnek. A felsőfokú tanintézetekben 18 sportegyesület működik, kb. 26 ezer taggal. A hallgatók közel egyharmada tagja az egyesületeknek, a szakosztályokban mintegy négyezren sportolnak rendszeresen. A szakosztályok különböző szintű országos és budapesti bajnokságokon indulnak. A sportegyesületek és a KISZ által közösen szervezett, úgynevezett „kari" bajnokságokon és egyéb tömegsport-rendezvényeken alkalomszerűen a hallgatóknak kb. 40%-a sportol. Az egyetemek, főiskolák sportjára fordított állami támogatás évente 8 — 8,5 millió forint. A tervidőszakban csak a négy legnagyobb sportegyesület - a MAFC, BEAC, SC, TFSE -támogatása növekedett. Sportlétesítmény-ellátottságuk ezekben az években alig változott. Mindössze a közgazdaságtudományi egyetemen épült egy nagyméretű tornaterem. Már-már elviselhetetlenül mostoha körülmények között folyik mind az egyetemi testnevelés, mind a sportegyesületi munka. Az iskolai testnevelés és sport elmaradottságának felszámolására a közelmúltban kormányhatározat született. A Fővárosi Tanács Végrehajtó Bizottsága 1974 decemberében megtárgyalta a fejlesztés irányelveit. A versenysport helyzete A tervszerű fejlesztés érdekében az MTS Országos Tanácsa 1969-ben elfogadta a versenysport távlati fejlesztési programját és meghatározta az 1985-ig szóló differenciált fejlesztési feladatokat. Ennek megfelelően három részre osztotta a sportágakat: a sikeres olimpiai szereplést jelentősen befolyásoló sportágakra, a versenysport fejlesztését elsősorban mennyiségi vonatkozásban befolyásoló sportágakra és az olimpiai szereplést, a verseny-