Budapest, 1975. (13. évfolyam)

1. szám január - Testnevelés és sport

sport fejlesztését kevésbé befolyásoló sportágakra. A sikeres olimpiai szereplést jelentősen befolyásoló sportágakban a budapesti sportegyesületek előkelő helyen vannak. Az országos összesített rangsor első húsz helyén tizenkét budapesti egyesület áll. Az olimpiai sportágakban működő egyesületi szakosztályok száma 1970-hez viszonyítva negyvennel csökkent. Az olimpiai egyéni sportágakban számbeli fejlődés mutatkozik. Egyes fontos sportágakban azonban nagyon alacsony az ifjúsági és serdülő sportolók száma a felnőtt versenyzőkhöz viszonyítva. Az utánpótlás a jelenlegi felnőtt létszám helyettesítésére sem elegendő. Az első osztályú és arany jelvényes ifjúsági sportolóknál az olimpiai egyéni sportágakban Budapest sportja — a minősítés szempontjából — nem kielégítő. Egyes ágakban — például atlétika, birkózás, cselgáncs — vidéken dinamikusabb a fejlődés. 1973-ban az OTSH és a MOB határozatának megfelelően, megkezdődött a felkészülés a montreali olimpiai játékokra. Az olimpiai felkészülésben részt vevő egyesületek felállították „saját" olimpiai kereteiket és elkészítették felkészülési programjukat. A versenysport fejlesztését elsősorban mennyiségi vonatkozásban jelentősen befolyásoló sportágakban a budapesti egyesületek, versenyrendszerüknek megfelelően, különböző csapatbajnoki osztályokban vesznek részt. Az elmúlt négy évben ezekben a kategóriákban csökkent a szakosztályok és az igazolt sportolók száma. Kivétel a tájékozódási futás és a tenisz, ahol a szakosztályok és a sportolók száma is növekedett, és a sakk, ahol — noha a szakosztályok száma csökkent — a sportolók létszáma növekedett. A csökkenés oka, hogy több alsószintű szakosztály állami támogatása nem emelkedett, sőt esetenként kevesebb lett, csökkent a vállalati támogatás is, ezért a csapatok visszaléptek a bajnokságból, vagy tömegsport-csoportokká alakultak át és a továbbiakban tömegszintű versenyeken szerepelnek. Ezekben a sportágakban a legtöbb szakosztály felkészülése és edzésmunkája nem éri el a nemzetközi színvonalat. Ennek egyik oka az, hogy a teremben űzhető sportágak részére nincs kellő számú, jól felszerelt fedett csarnok. A legnagyobb tömegeket foglalkoztató és legnépszerűbb sportág a labdarúgás. Az elmúlt években e sportág súlyos helyzetbe került. Színvonala és teljesítménye — összehasonlítva korábbi eredményeivel — erősen visszaesett. A helyzet megváltoztatására megtörténtek az első lépések a bajnokság átszervezésével, valamint a labdarúgósport helyzetének megváltoztatását elősegítő intézkedések kidolgozásával. Az ifjúság honvédelmi előkészítésében nagy jelentősége van a rádióamatőr, könnyűbúvár, modellezés és repülősport-ágaknak, amelyek az MHSZ-klubok keretében működnek. A modellező- és repülősport hazai eredményei mellett jelentős nemzetközi sikerekkel, világ- és Európa-bajnokságokkal, helyezésekkel is büszkélkedhetnek. Az utánpótlás Az élsport, a versenysport eredményességének alapkérdése, hogy megfelelő számú és színvonalú utánpótlást biztosítsanak a sportegyesületekben, sportiskolákban és egyéb, az utánpótlásneveléssel foglalkozó intézményekben. A sportegyesületek szakosztályainak ez irányú munkája továbbra is nagy jelentőségű Budapest versenysportjának utánpótlásában. A sportegyesületeknek mintegy a fele foglalkozik ifjúsági és serdülő korcsoportú versenyzőkkel, akiknek 60%-a a labdajátékokban található. Több sportágban, elsősorban nehézatlétikában, kevésbé biztosított az élvonal feltöltése. A kiemelt — és néhány közép — sportegyesületnél az elmúlt években a személyi és tárgyi feltételek javulása nyomán történt előrelépés. A budapesti sportiskoláknak nagy szerepük van az utánpótlás nevelésében. A sportegyesületek mindinkább felismerik a sportiskolái rendszerben rejlő előnyöket s egyre nagyobb gondot fordítanak eredményes működésükre. A budapesti sportiskolák 75 szakosztályában 9 ezer gyerek sportol. Ez a létszám évek. óta állandó. A sportiskolás gyerekekkel 82 főfoglalkozású és 190 mellékfoglalkozású edző dolgozik. A sportiskolái utánpótlásnevelés fontosságának elismerését jelzi a működésükre fordított pénzügyi támogatás növekedése: 1970-ben 3,3 millió forint, 1973-ban pedig 8,2 millió forint állt rendelkezésre. A testnevelés-tagozatos iskoláknak nagy jelentőségük van a versenysport utánpótlásban és a tanulók sokoldalú fizikai nevelésében. Az utánpótlás nevelésének ez a formája 1969-ben indult, öt általános iskolában. A fejlődés ugrásszerű: 1973-ban már 28 általános- és 2 középiskolában folyt a képzés, az átlagosnál jóval magasabb óraszámban. A negyedik ötéves terv végéig újabb öt általános- és három középiskola bekapcsolását tervezik. Sportlétesítmények A tervidőszakban a versenysport céljait szolgáló létesítmények fejlesztése volt a fő feladat. A negyedik ötéves terv indulásakor a főváros mintegy 300 sportteleppel s ezeken kb. 1200 pályával rendelkezett. A sportlétesítményekkel való ellátottság Budapesten az országos átlagnál jóval kedvezőtlenebb. Például a vidéken lakók többsége is fővárosi munkahelyének egyesületében sportol. Mivel a sportlétesítmények területét csak korlátozott mértékben lehetett növelni, a BTS a negyedik ötéves terv idején a meglevő létesítmények felújításával és bővítésével igyekezett fokozni azok befogadóképességét. A tervidőszakban 12—14 tornaterem és edzőcsarnok felépítésére van lehetőség; ezek elsősorban a kiemelt sportegyesületek részére készülnek. Két uszodát téliesítettek, s tervezik három másik uszoda műanyag sátorral való lefedését. Emellett évente mintegy 10 pályát mesterséges (műanyag) talajjal és megfelelő világítással látnak el. Mindent összegezve, megállapítható : noha a főváros sportélete a tervidőszakban — kiváltképp a versenysport terén — tovább fejlődött, a tömegtestnevelés és a tömegsport helyzete még mindig nem kielégítő. Ezért az ötödik ötéves tervidőszak alatt a fejlesztés középpontjába e két utóbbinak kell kerülnie, különös tekintettel az iskolai testnevelésre, a tanulóifjúság sportolási lehetőségeinek bővítésére. Sz. G. 13