Budapest, 1974. (12. évfolyam)

1. szám január - A budapesti általános iskolák jövője I.

tást, amely lehetővé teszi a pedagógiai és módszertani kul­túra további fejlesztését. A tan­anyagcsökkentő intézkedés elő­készítésében és kidolgozásában a főváros pedagógusai is tevéke­nyen részt vettek. Az általános iskola általánossá válása Jelenleg az általános iskolát tanköteles koron belül elvégzők aránya a fővárosban 97,8%. A bukások elleni következetes küzdelem eredményeképpen je­lenleg a tanulóknak már csak 0,9%-a kényszerült osztályt ismételni, az 1962-es 2,2%-hoz képest. A tapasztalatok szerint a sike­res, illetve sikertelen iskolakez­dés okainak jelentős része az iskoláskor előtti szakaszból szár­mazik. Az iskolába kerülő gyer­mekek pedagógiai és pszicholó­giai vizsgálatai azt mutatják, hogy az óvodába járt gyermekek 94,3%-a bizonyult iskolaérett­nek, az óvodába nem jártaknak viszont csak 84,3%-a. Ezért lényeges kérdés az iskolai életre való előkészítés. Az óvónők és tanítók közös továbbképzési rendszerben sajátították el az átmenet megoldásának módsze­reit. Az iskolai életbe való beilleszkedés megkönnyítése céljából 1970-től kezdődően az óvodai nevelésben nem részesü­lők számára iskolaelőkészítő fog­lalkozások szervezésére került sor. Az előkészítő foglalkozá­sokon részt vett gyermekek szá­ma 3 év alatt 1051-ről 2704-re emelkedett. (Az első osztályo­sok 15%-a.) Gyakran okoz iskolai kudar­cot a tanulók beszédhibája, mert megnehezíti az írás, olvasás ered­ményes elsajátítását. Tovább fej­lődött a beszédjavító tevékeny­ség, kialakult a kerületi logopé­dus-hálózat, a beszédhibák leküz­dését már óvodáskorban meg­kezdik. Jelenleg több mint 2000 óvodás és általános iskolás korú gyermek részesül rendszeresen be"édképzésben. Az általános iskola sikeres el­végzését célzó törekvések szer­ves része az iskolaérettségi vizs­gálatok fővárosi rendszerének kiépítése. Az első osztályos tanu­lók bukási aránya hosszú évekre visszamenően évi 2,5—3% kö­zött mozgott, mert a bukott ta­nulók egy része gyógypedagógiai nevelésre szorult volna, másik részük vagy fizikailag vagy értel­mi fejletlensége miatt nem volt még iskolaérett. A bukás okozta kudarc, az iskolával szemben kialakult negatív érzelem végig­kísérte a gyermeket egész isko­lai életén, és nem egyszer meg­hiúsította az általános iskola elvégzését. Ezért az 1970/71. tanévtől kezdve gondos vizsgá­lat előzi meg az iskolába lépést. A tanulók testi és szellemi fej­lettségüknek megfelelően diffe­renciáltan kezdik meg az iskolai munkát. Az iskolaérett tanulók a normál első osztályba kerülnek; a szellemileg ép, de a fejlődés­ben valamilyen okból visszama­radott gyermekek: az ún. „isko­laéretlenek" speciális módsze­rekkel dolgozó osztályokban ta­nulnak, ahol kisebb létszámú — 12—15 fős — csoportokban fog­lalkoznak velük és megszüntetik lemaradásukat; az értelmi fogya­tékosok — akiket eddig csak az első osztály végén bekövetke­zett bukás után lehetett gyógy­pedagógiai nevelésben részesí­teni — most közvetlenül a kise­gítő iskolákba kerülnek. Az ér­zékszervi fogyatékos gyermekeket a megfelelő intézetekbe irányít­ják; a fejlődésben erősen vissza­maradok egy év felmentést kap­nak az iskolábajárás alól. A diffe­renciált iskolakezdéssel sikerült elérni, hogy az első osztályok bu­kási aránya 0,8%-ra csökkent. Az iskolára való előkészítés, a differenciált iskolakezdés, a kor­rekciós nevelés fenti rendszere együttesen szolgálták azt a célt, hogy a hátrányos művelődési hely­zet különbségei lehetőleg már az iskoláskor előtt vagy az iskolai élet kezdetén minél eredménye­sebben kiegyenlítődjenek; és az általános iskola tanköteles koron belüli elvégeztetése reális igény lehessen. Az egyéni képességek fejlesztése Az egységes általános iskolán belül is feladat a pedagógiai munka differenciált kereteinek megszervezése. Ennek egyik for­májaként alakult ki a szakosított tantervű osztályok rendszere, mely jelenleg a tanulók 18,2%-át fog­lalja magában. A szakosított tan­tervűosztályoktanulmányi ered­ménye általában jobb, mintáz ál­talános tantervűeké. Ennek oka nemcsak a tagozatos tárgy na­gyobb óraszámú, elmélyültebb tanulása, hanem az is, hogy a tagozatos osztályokban általában a jobb nevelők tanítanak, és hogy a gyermekeiket tagozatos osztá­lyokba küldő családok többnyire magasabb iskolázottságúak. A tagozatos osztályok negatív ha­tása, hogy az idegen nyelvi, a matematikai tagozatokban a többnyire értelmiségi családok gyermekei növelik előnyüket a Magyaróra a könyvtárban 8

Next

/
Thumbnails
Contents