Budapest, 1974. (12. évfolyam)

2. szám február - Schallinger Károly: Ipari üzemek zavaró hatásainak vizsgálata

Előtérben: a lakóterületek légszennyezettsége Az üzemek, létesítmények rendeltetésszerű működésük során többfajta káros hatást idézhetnek elő. Ezek a követkövetkezők: légszennyezés, vízszennyezés, robbanásveszély, sugárveszély, tűzveszély, zaj, rázkódás. A tanulmány — a tervező vállalat profiljából adódóan — nem törekedhetett teljességre. Elsősorban az ipari ártalmaknak a városrendezésre, a főváros különböző rendeltetésű területeire, főként a lakóterületekre gyakorolt hatásait vizsgálta, s közülük is kiemelten a légszennyeződés problémáit. Néhány adat a téma megközelítéséhez. Budapest közigazgatási területe 525 km2

, az ország területének 0,2%-a. Lakossága az 1970. évi népszámlálás adatai szerint az ország lakosságának 20%-a. A Kormány által jóváhagyott általános városrendezési terv 48 km2

ipari területet tartalmaz, vagyis a főváros területének mintegy 9%-át. Az ipari üzemek egy része azonban nem a rendeltetésszerű területeken, hanem meglevő vagy leendő lakó-, zöld-, közintézmény stb. területeken helyezkedett el. Egy részük olyan, hogy jelenlegi helyükről nem mozdíthatók; tehát ilyen esetekben ezek egyedi zavaró hatását és e hatások megszüntetésének technológiai, műszaki, anyagi feltételeit, lehetőségeit kell feltárni. Az üzemek kategorizálása E cikk keretein belül nem az egyedi témákkal foglalkozom, hanem az egész főváros területén elhelyezkedő ipari üzemek zavaró hatásait feltáró vizsgálat metodikáját és megállapításait ismertetem röviden. A Központi Statisztikai Hivatal 1970-ben kiadott „Vállalatok és Szövetkezetek Névjegyzéke" szerint a fővárosban 3158 ipartelep van. Ezek tételes vizsgálata során kiderült, hogy 382 ipartelep esetében az „Országos Építésügyi Szabályzat" ún. védőtávolság kialakítását írja elő. Mint környezetét zavaró létesítmény, vizsgálat tárgyát képezte még 21 gázgyár, fűtőmű, erőmű és szennyvíztisztító, továbbá 36 MÁV pályaudvar, állomás és repülőtér. (Az utóbbi elsősorban zajhatás szempontjából.) A védőtávolság mértékének megállapítása a Szabályzat szerint elsősorban a tevékenység függvénye, s 50-től 1000 méterig terjed. Az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium illetékes főosztályai által 1971-ben kiadott „Módszertani Útmutató a területek védettségi kategóriába sorolásához" című munka külön foglalkozik az ipar kérdéseivel. Javaslatot tesz az üzemek különböző szempontból történő felmérésére, s a vizsgálati eredmények alapján az üzemek kategóriába sorolására, a tüzeléssel és a technológiával összefüggő szennyezések megállapítására. Levegőszennyezés szempontjából az Útmutató négy kategóriát állapít meg: I. Veszélyességi kategória. A légszennyező viszonylag kis mennyiségű szennyezést okoz. II. Veszélyességi kategória. Üzemek zavaró hatásai lakóterületre 27