Budapest, 1974. (12. évfolyam)

2. szám február - Schallinger Károly: Ipari üzemek zavaró hatásainak vizsgálata

A légszennyező közepes szenynyezést okoz. III. Veszélyességi kategória. A légszennyező erős fokú, de nem különösen mérgező vagy bűzű szennyezést okoz. /V. Veszélyességi kategória. A légszennyező különösen veszélyes vagy bűzös szennyezést okoz. A vizsgálat térképen történő ábrázolásánál — annak 1 :33 000-es méretaránya miatt — külön kellett választani a kb. 10 ha. alatti és az azt meghaladó területű létesítményeket. Az előbbiek pontszerű, az utóbbiak megközelítően területhű jelet kaptak. A vizsgált létesítményekről tételesen megállapítottuk, hogy mely veszélyességi kategóriába tartoznak, s mekkora a védőtávolságuk. A pontszerűen jelentkező létesítményeknél a középponttól koncentrikus körrel, a foltszerűen jelentkezőknél a terület határától mérve jelöltük a védőtávolságot, illetve a zavaró hatás kiterjedését. Különösen az iparral sűrűn betelepült területeken a védőtávolságok és a veszélyesséig kategóriák egymással fedésbe kerültek. E területeken helyenként 6—10 üzem védőterülete is egymásba folyt vagy egymásra került. Ezekben az esetekben a legjellemzőbb területi lehatárolást és veszélyességi kategóriát ábrázoltuk. A legszennyezettebb körzetek Mint ahogy az várható is volt, a legnagyobb összefüggő „foltok" Óbudán, Újpesten, Angyalföldön, Kőbányán, Ferencvárosban, Kispesten, Pestlőrincen, Pesterzsébeten, Soroksáron, Csepelen, Kelenföldön és Nagytétényben jelentkeztek. Közülük is a legtöményebben szenynyezett az Óbuda—újpesti, a kőbányai, a soroksári, a pesterzsébeti, a csepeli és a kelenföldi „ipari körzet". Óbudán a gázgyár. Újpesten a bőrgyárak, a gyógyszergyár, Kőbányán a gyógyszeripar, a fűtőerőmű, Soroksáron az öntöde, Pesterzsébeten a vegyiüzemek, Csepelen a gyáróriás, Kelenföldön a Budafoki és Fehérvári útra felfűződően a textil-, a műanyagipar és a gépgyártás okozzák a legnagyobb légszenynyezést. Általánosan megállapítható, hogy legkisebb a zavaró hatás az ipari területtel nem rendelkező területeken (I.. V., VI., VII. ker.); közepes mértékű a zavaró hatás a szétszórt ipari üzemekkel, illetve területekkel rendelkező kerületekben (II., VIII.,XII.,XIV., XVII., XVIII., XIX. ker.) jelentős a zavaró hatás a régebben iparral betelepült kerületek ipari területein és azok környékén (III., IV., IX., X., XI., XIII., XV., XVI., XX., XXI., XXII. ker.). Tevékenységüket illetően különösen veszélyes vagy bűzös szennyezést okoznak azok a telepek, ahol a kohászat, vegyipari anyagok gyártása, rostkikészítés, bőr- és szőrmefeldolgozás folyik. (A védőtávolság 100-tól 1000 méterig terjed.) Erős fokú, de nem különösen mérgező vagy bűzös szennyezést okoznak egyes bányászati, építőanyagipari, kohászati, gépipari, vegyipari és élelmiszeripari tevékenységet folytató telepek. (A védőtávolság itt is 100-tól 1000 méterig terjed.) Közepes szennyezést okoznak egyes bányászati, gépipari, építőipari, vegyipari, élelmiszeripari tevékenységet folytató telepek. (A védőtávolság 100-tól 300 m-ig terjed.) Kis mennyiségű szennyezést okoz vagy nem okoz szennyezést a többi fel nem sorolt tevékenységet folytató telep. (A védőtávolság itt is 100-tól 300 m-ig terjed.) A vizsgálatok eredménye és adatai láthatók a „Zavaró hatású üzemek Budapesten" című térképmellékleten. A vizsgálat szöveges része adatokat, táblázatokat tartalmaz: — az iparban foglalkoztatottak számáról (állami ipar, szövetkezeti ipar, az egy telepre jutó foglalkoztatottak száma; további bontásban: az egyes kerületekben levő telepek száma, az ott foglalkoztatottak száma); — az egyes iparcsoportokban — ágazatokban — foglalkoztatottak számáról, az adott üzem veszélyességi kategóriájáról, védőtávolságáról, jellemző területi elhelyezkedéséről; — az építőiparban foglalkoztatottakról; — a kisiparosok kerületi és ágazat szerinti megoszlásáról. Sokrétű, bonyolult feladat a túlszennyezett területeknek, ezen belül az egyes üzemek környezeti ártalmainak az elviselhetőségi határig történő csökkentése, megszüntetése. Az ártalmak egy része olyan jellegű, hogy megszüntetésük az egyes üzemek „saját" érdeke. Ilyen például a munkahelyi ártalmak kiküszöbölése, mellyel nem lehet a tárgyalt tanulmány vizsgálati eredményei alapján foglalkozni. Az emberi körülmények biztosítása zást a fent ismertetett állapotokhoz képest. Feladatunknak tekintettük viszont annak felderítését, hogy milyen mértékben jelentkeznek a zavaró hatások kifejezetten lakóterületen. Ennek kettős célja volt. Egyrészt megállapítani azt, hogy mind a napi, mind a távlati városrendezési feladatok megoldása során mely területen és mit szabad megvalósítani, és a megvalósításnak melyek a feltételei (pl. zöldsáv kialakítása, kellő távolság betartása stb.). Másrészt, melyek azok a meghatározott ipari létesítményekre vonatkozófeladatok, melyek végrehajtását az illetékes hatóságoknak ki kell kényszeríteniök az üzemektől, annak érdekében, hogy a meglevő vagy tervezett lakóterületen azemberekéletkörülményei megfeleljenek azoknak a normáknak, melyeket mindenki jogosan elvárhat. Az ipari létesítmények zavaró hatásait tartalmazó adatokat felhordtuk egy olyan térképre, amelyen eredetileg a városrendezési terv szerinti lakókörzetek területi lehatárolása már megtörtént. Nem ábrázoltuk azonban a veszélyességi fokozatokat, mert az esetben a térkép áttekinthetetlenné vált volna. Viszont bejelöltük a Ferihegyi repülőtér által okozott zajártalom határát. Az „Üzemek zavaró hatásai lakóterületre" című térkép rendkívül szemléltetően mutatja, hogy Újpest belterülete (IV. ker.), Angyalföld egész területe (XIII. ker.), a VI. és VII. kerületnek a Rottenbiller utcától, illetve annak meghosszabbított vonalától aVárosligetfelé eső része, a III., X., XIV. ker. szinte teljes egésze, a VIII., IX., XI., XVII., XVIII., XIX., ker. jelentős része jelenleg a környezeti ártalmakból kénytelen elviselni a légszenynyezést és a repülőtér okozta zajhatást. 1960 és 1970 között a Kormány Gazdasági Bizottsága határozatot hozott a budapesti iparfejlesztés korlátozására és bizonyos fokú iparkitelepítésre. Bár a határozat meghozatalánál a városrendezési szempontokat isfigyelembe vették, a kitelepítések elhatározásánál döntő mértékben az iparpolitikai szempontok érvényesültek; a környezeti ártalmak jelentősége háttérbe szorult. Ezt azérc célszerű itt megemlíteni, mert a kitelepítések végrehajtása sem hoz döntő vagy akár jelentős válto-Mint már említettem, a védőtávolságok meghatározásánál az „Országos Építésügyi Szabályzat" előírásait alkalmaztuk. Ez az ipari üzem tevékenységét veszi alapul. Az ábrázolásnál pedig csak a statikus állapotot vehettük figyelembe — ugyanis a légmozgás okozta ,,terítés"-t adatok hiányában nem tudtuk ábrázolni. Nem vizsgáltuk a fentiek miatt az egyes üzemek fűtéséből, ipari hőellátásából adódó zavaró hatást sem, mert ahhoz is széljárási és mérési adatok kellettek volna. Az ipari üzemek által okozott zavaró hatás tehát lényegesen nagyobb területet érint, mint amekkorát a jelenlegi vizsgálatok mutatnak. További feladatok A vizsgálatokat végzők és a tanulmányt készítők ezért szükségesnek tartanák még a következő feladatok elvégzését: — a Budapesten uralkodó széljárás gyakorisága, erőssége, iránya figyelembevételével a jelenleg megállapított védőterületek tényleges meghatározását, — annak feltárását, hogy 5— 15 éven belül az egyes ipari létesítmények saját fejlesztési tervük szerint — külön hatósági intézkedés nélkül — milyen környezeti ártalomhatás-csökkentést terveznek. Részletes adatok alapján feldolgozásra vár: — a zajhatás, — a dinamikus hatás, — a vízszennyezés, — a tűz- és robbanásveszély, — a sugárveszély okozta környezeti ártalom és annak védőtávolsága; — a „KÖJÁL" időközben hozott intézkedéseinek hatása; — a különböző szervek által mért és rendszerezett adatok összegyűjtése; — a későbbiek során még feltárható adatok figyelembevételével sürgősségi sorrendet is tartalmazó intézkedési terv kidolgozása; — az időközi változások folyamatos nyilvántartása. A BVTV a tanulmány elkészítésével igyekezett a jelenleg rendelkezésre álló és feldolgozható adatok alapján, e sokrétű és az egész főváros lakosságát érintő témában az első összefoglaló vizsgálatot elvégezni, és körvonalazni a további teendőket. 2S