Budapest, 1974. (12. évfolyam)

12. szám december - Dr. Zoltán Zoltán: Pest-környék fejlesztésének lehetséges irányai

Középkori falmaradvány a Lukács fürdő mögötti domboldalon Csigó László felvételei Zolnay László A Lukács fürdő múltja - és jövője Az 1550-es évek felvidéki főkapitánya, a jól verekedő Wernher György nem csupán hadi tetteivel állított emléket magának, ő írta meg a magyar gyógyvizek első himnuszát „Magyarország csudálatra méltó vizei"-ről szóló művében. Ebben hosszú fejezetet szentelt Buda hévizeinek, a hajdani Alhévíz és Felhévíz gyógyforrásai magasztalásának. Alhévíz a Gellérthegy körül fakadó forráscsoport helyneve volt. Felhévíznek a mai Lukács és Császár fürdő vidékét nevezték. Ennek a bő és forró vizű (innen a Hévíz elnevezés) forráscsoportnak volt egy hatalmas, egyedülálló gazdasági szerepe is: erős lejtéssel zuhant vize a Dunába s a rajta létesített vízimalmok munkáját a téli fagy sosem bénította meg. így aztán az óbudai káptalan, a margitszigeti domonkosrendi apácák, királyok s budai főemberek szinte egymás sarkára hágtak, csakhogy malomhelyet szerezzenek s malmokat építsenek itt. Az efféle jogszerzés s birtoklás — nálunk, magyaroknál különösképpen — meg nem esett per és patvar nélkül! Szerencsére a temérdek középkori pernek számos okirata megmaradt, s ma már a Felhévíz múltját monográfikusan megíró Kubinyi Andrásnak jóvoltából elég világosan áll előttünk e táj helyrajzi története. Okleveleink 1330-ban emlékeznek meg arról, hogy Artolfus mester, a felhévízi Szentlélek-ispotály preceptora eladja az Ispotálynak 100 márka ezüst értékű, Nándor helységben bírt szőlejét s ezen a pénzen megépítteti az ispotály templomát. (Úgy gondolom, ez a Nándor nevű helység a mai Hárshegyi út körüli déli lankákon helyezkedett el. Hajdani központja azonos lehetett a későbbi Budaszentlőrinccel, a pálosok főkolostorának XIV. századi helyével. Budaszentlőrinc nevét két alkalommal Nándornak nevezik. így az is valószínű: az a kicsiny román kori templom, amely a pálosok XIV. század eleji első temploma alatt rejtőzik, s amelyet 1971. évi ásatásai során e sorok írója talált meg, a román kori Nándor — akkor még királyi település — plébániatemploma volt.) A későbbiekben sűrűn hallunk s olvasunk a felhévízi Szentlélekről nevezett ispotályról, annak elöljáróiról, az abban lakó betegekről s szegényekről. De hallunk s bőven olvashatunk a felhévízi Szentlélek ispotály fürdőjéről is. Már 1298-ban alighanem itt kúrálgatják a haldokló Lodomér esztergomi érseket. 1500 és 1505 között pedig számos alkalommal — Budánlétekor minden szombaton — itt fürdőzik II. Ulászló király öccse, Zsigmond lengyel herceg, udvari bolondja, valamint kedvelt ebe, Bieliczek vadászkutya társaságában. A Szentlélek ispotálynak kettős keresztes bronz pecsétnyomóját — amely alighanem a Szentlélek rend itteni működésének megszűntekor került a budai várba — 1949/50. évi budavári palotaásatásaink sorári a magam csoportjának embereivel találtuk meg. (Ma a Budapesti Történeti Múzeumban van.) A XV. századra a Szentlélek ispotály gondozója Buda városa lett. A Szentlélek ispotály temploma, szegényháza, illetve kórháza és fürdője tehát a második olyan nagyobb régészeti objektum, amelyet a Lukács fürdő környékén kell keresnünk. De van ezen a tájon — azaz, volt ezen a tájon — egy harmadik, nagy, építészetileg Budán egyedülálló objektum is. Ez pedig egy négy saroktornyos, nagy kiterjedésű erődítmény; alighanem Mátyás király felhévízi vashámorával és puskapormalmával azonos. Kubinyi kutatásaiból vált világossá, hogy ez a négy saroktornyos felhévízi erőd nem a törökkor építménye, hanem Budapest első, gyárnak nevezhető intézményével: Mátyás király vashámorával azonosítható. A Lukács fürdő elődje S ezzel el is érkeztünk voltaképpeni tárgyunkhoz, a Lukács fürdő múltjához. Mert nézzük csak meg a múlt századi — szerencsére gonddal megőrzött — felhévízi ábrázolásokat. Legrégebbi — még az 1820-as években festett — képünkön jól láthatjuk a hajdani Császármalomnak (Kaisermühle-nek) nevezett épületet. A körülzárt négyzet kelet, vagyis a Duna felé nyitott: a belátást egy előtte álló — leégett, vagy bontott — romház takarja el. A kép azonosításához legjobb fogózónk a baloldalt, a hegyháton látható kicsiny épület: Gül baba türbéje. 33