Budapest, 1974. (12. évfolyam)

12. szám december - Dr. Zoltán Zoltán: Pest-környék fejlesztésének lehetséges irányai

A Császármalom északkelet felöl 1858-ban Ám ezen a képen mást is látunk. A Császármalom mellett, az északi oldalon egy magasban álló fa-csatorna vezet egy, a képtér közepén álló, magasított dombra. Ez, ha jobban megnézzük, egy szabadtéri fürdőt vesz körül. Mintegy 20-30 évvel később, 1856-ban készült L. Rohbock rajza nyomán J. Richter acélmetszete. Ez a kép északkelet felől ábrázolja a mai Lukács fürdő környékét. A tér jobb oldali, északi oldalán ekkor már áll a Császár fürdő ma is meglevő épületének déli homlokzata. A sétáló házaspár s az úszkáló kacsák még láthatják a hajdani fegyvergyár négysaroktornyos épületét s még palija a vizet a Kaisermühle egyik malomkereke. 1864-ben a Vasárnapi Újság egyik tárcaírója, a városélet krónikása, lerajzoltatja, majd fába metszeti a Császármalom képét. A délnyugat felől nézett kép északon gótikus — vagy neogótikus — ablakokat láttat az egyik tornyon. A két déli tornyot hegyes süvegű toronysisakok fedik. A tornyokat összekötő épületrészek roskadoznak: a tetőzet, a fedélszék deszkázatát mintha a szél lengetné. A városegyesítés idején készült a régi sorozat utolsó képe. Itt még mind a négy torony áll; a nyugati szárnyba belátunk. A földszinten s az emeleten félköríves árkádok adnak enyhülést — immár nem a molnároknak, hanem a fürdőzőknek. Mert ekkorra a hajdani királyi lőporőrlő malom — 1565/66-ban Arszlán budai pasa „Barutháné"-nak mondott puskapormalma — fürdővé alakult. S a „Császármalom" képsora után most lapozzunk bele a Lukács fürdő előtörténetéről szóló évlapokba. A Mátyás-kori fegyvergyár a XV. század derekán a középkor négysaroktornyos várainak mintájára épült fel. Néhány XVII. századvégi metszeten jól kivehetjük e négysaroktornyos várnak minden részletét. A gondosan védett puskapormalmokat a Malomtó forrásvizei hajtották. A négyzet alaprajzú váracska eredetileg mintegy 60 x 60 m alapterületű lehetett. Négy — egyenként tíz méter átmérőjű — saroktornyát úgy építették, hogy azok fenn kiszélesedő buzogány-fejekben végződtek. IMAM A Császár fürdő és a Császármalom a városegyesítés idején, 1873-ban A Császármalom délkelet felöl 1864-ben