Budapest, 1974. (12. évfolyam)

11. szám november - Dr. Faith Mihály: Miért van sok útburkolatbontás?

végett is indokolt a közutakon lehetőleg egy időben elvégezni a különböző építési munkákat. A koordináció elsősorban az útügyi szervekre hárít jelentős feladatokat. A közúton tervezett munkák koordinálása több szakaszban történik. Egyrészt a különböző szakágak távlati terveit kell egyeztetni, másrészt azok éves, majd havi terveit kell útvonalként egybehangolva összeállítani. A fővárosban a távlati fejlesztések összehangolására készült el 1971-ben Budapest Közmű- és Mélyépítési Távlati Terve. Ez összhangban van Budapest Városrendezési Tervével és Budapest Közlekedésfejlesztési tervével. Az éves és a havi építési tervek összeállítása komplex feladat. Ennek folyamán részletesen koordinálják a különböző munkákat, figyelembevéve az útburkolathelyreállító kivitelezői kapacitást is. A koordinációt a Fővárosi Tanács 7/1973. sz., az út-, közmű- és vasútépítések, valamint a burkolatbontások szabályozásáról kiadott rendelete is előírja. A rendelet, mely ez év július 1-én lépett hatályba, az eddigieknél szigorúbb utasításokat tartalmaz a közúton végzett munkákra vonatkozóan. Szabályozza az út- és műtárgyépítések, a közműépítések stb. engedélyezési eljárását. Kivitelezési előírásokat tartalmaz az építési munkákra, a burkolatbontások helyreállítására és a munkák ellenőrzésére vonatkozóan. Az új rendelet a korábbi 1/1963. sz. szabályrendelettel összehasonlítva, az alábbi lényegesebb változásokat tartalmazza: — Az út- és közműépítési tervekhez forgalomterelési, illetve forgalomkorlátozási tervet Is kell készíteni (2. § 1—2.). — Közműépítésre csak az egyéb közművekkel műszakilag egyeztetett terv alapján adható ki engedély. Az építések időtartamának csökkentése érdekében ezzel kapcsolatban a rendelet előírja, hogy amennyiben a helyszíni bejáráson egyeztetett terven alapuló, engedélyezett építés folyamán helytelen adatközlés következtében tervén felüli közműkiváltások válnak szükségessé, úgy a téves adatszolgáltatásért felelős közműveknek a kiváltásokat soron kívül el kell végezniük (4. § A—5.). — A későbbi burkolatbontások elkerülése céljából útépítés folyamán az elektromos*, a távbeszélő-, a közlekedési és forgalomtechnikai berendezések üzembentartói kötelesek az útkereszteződéseknél vezetékeiket védőcsővel ellátni, ill. bővítés céljára további védőcsöveket elhelyezni (2. § 9.). — A pontosabb nyilvántartások érdekében a közműépítések befejezése után csak a vezetékek helyszínrajzi bemérése után szabad a munkaárkot visszatemetni (7. § 14.). — Új útburkolat az eddigi két év helyett a jövőben öt évig nem bontható. (2. § 11.). Ezen rendelkezés megtarthatósága érdekében több preventív intézkedést ír elő a rendelet: i A tervezett Alkotás utca—Budaörsi út—Heg/alja úti csomópont makettje — Út- és közműépítés előtt értesíteni kell az építéssel érintett ingatlanok tulajdonosait az építkezés időpontjáról, hogy azok megfelelő időben elvégeztethessék közműbekötéseiket vagy felújításaikat (2. § 7., 4. § 3.). — A Csatornázási Művek és a Vízművek a későbbi bontások elkerülése érdekében kötelesek még akkor is elkészíteni a bekötővezetéket, ha azt az ingatlantulajdonos nem igényli. A felmerülő költségeket ilyen esetben a későbbi rákötés folyamán — a mindenkori áron — számlázzák a közművek (2. § 8. és 4. § 3.). — A városkép és a közúti forgalom zavartalansága, valamint biztonsága érdekében egyeztetni kell a városrendezési-, a magasépítési-, sortatarozási-, épületbontási", közvilágítási-, az út-, közmű-, és vasútépítési munkákat minden év október 30-ig a következő évre vonatkozóan (10. § 1-3.). — Egyeztetni kell továbbá minden hónapban a következő hónap folyamán végzendő burkolatbontással járó munkákat. Az egyeztetés a fővárosi és kerületi útügyi hatóságok, a rendőrhatóságok, a kivitelező vállalatok, a közművek és az egyéb érin-5