Budapest, 1974. (12. évfolyam)

9. szám szeptember - Vizy László: Utolsó lehetőség egy műemlék megmentésére

/érhetővé. Az így nyert magas és keskeny teret pedig várfalmúzeummá képezték ki, ahol a várfalon kívül a pesti városfal helyzetét feltüntető régi és mai térképek láthatók.'" Egy 1950 körüli csőfektetés alkalmával pedig a Kecskeméti kapu előtti „barbakán" alapfalaiba ütköztek. (Genthon—Zakariás: „Budapest művészeti emlékei" Bp- 1959-)- A Kecskeméti kapu környékén levő városfal-maradvány most is látható bemutatása 1950 körül készült: a Kálvin tér 2. számú ház tűzfalára a Kecskeméti kapu grafikai jellegű ábrázolása került. * A Kecskeméti kapu és rondellája helyének és méreteinek a jelenlegi városszerkezetbe történő beillesztésére egyrészt írásbeli adatok, metszetek és térképek, másrészt a Hatvani és Kecskeméti kapuk, valamint rondelláik azonos jellege ad tájékoztatást. Az egykori kapu és rondella helyét a Kiskörút belső telekhatárain feltárt és helyreállított városfal-maradványok irányának metszéspontja jelöli ki. A kapu méretéről és kialakításáról egy XVIII. századi felmérési rajz tájékoztat. A rondella feltehetően a félkörhöz hasonló alaprajzú volt, akárcsak a Hatvani kapu rondellája. Átmérője is ahhoz mérhető, azaz negyven méterre tehető. A városfal feltárt és ismert műszaki adatai alapján következtethetünk a rondella alapozási síkjára és magasságára. A Kálvin tér rendezése — beleértve a közlekedés megoldását is — a Belváros rekonstrukciós terve alapján, 1974—76 között valósul meg. Ezzel egyidejűleg a Kecskeméti utca torkolatában levő két üres telek beépül. A telkek hátsó határán levő városfalszakaszok helyreállítását lehetővé teszi az épületek építészetileg egyébként sem értékes hátsó, udvari szárnyának lebontása; vagy amennyiben új épület épül a telken, az a városfalat szabadon hagyja (mint pl. a Múzeum körút 31 — 33. sz. lakóépület). Ilyen kiszabadított városfal előtti területre került pihenő udvar és játszótér a Veres Pálné utca és Bástya utca sarkán. A Budapesti Városépítési Tervező Vállalat, illetőleg Vedress György építész tervei a városrendezési és városképi kérdések megoldását tartalmazzák, hogy a tréfásan „tűzfal tér"-nek nevezett üres telkek tűzfalai megszűnjenek. A tervek — tekintettel arra, hogy feltárási adatok még nem állanak rendelkezésre — csak utalnak a műemlék-városfalak bemutatásának szükségességére. Az új épületek beruházási programja azonban tartalmazza a városfalak feltárását is. A régészeti feltárást a Budapesti Történeti Múzeum végzi. A Magyar utcában és a Bástya utcában eddig feltárt maradványok a városfalnak csak töredékei az egyes szakaszokból. A régi bástyákból és kapuépítményekből szinte semmi sem maradt. A Kecskeméti kapu és rondellájának feltárása és műemléki bemutatása egyedülálló lehetőség! Városunk történetének bemutatására, emlékeink megőrzésére egyre nagyobb a társadalom igénye. 1969—71-ben az V. kerületi Tanács kezdeményezésére, nem csekély anyagi áldozatvállalással, végrehajtották a Március 15-e tér rendezését. Szintsüllyesztéssel feltárták a rómaikori Castrum alapfalait és szabadtéri múzeumként bemutatták. A régi város és a városrekonstrukció szerves összekapcsolódásának egyik állomása lehet a Kecskeméti kapu és rondellájának feltárása, bemutatása. S akkor majd a Belvárosnak ezen a nagyforgalmú helyén naponta százezren találkozhatnak a régi Pest történelmi emlékével. Vizy László Rekonstrukciós rajz a Kecskeméti kapuról és rondellájáról. A rajz a jelenlegi állapot jelölése mellett ábrázolja a Kecskeméti kapu és rondellájának feltételezett elhelyezkedését A Kecskeméti kapu korabeli rajza (a Fővárosi Műemlékfelügyelőség tervtárából) KÁLVIN TER 34