Budapest, 1974. (12. évfolyam)

9. szám szeptember - Fekete Gábor: Dunakeszi, a falu

ásott termőföldet. A kinyílott és leszedett szálakat azután ismét egyenként kell letiszto­gatni, leszedni a fölösleges levelet, bimbókat. Ezután következik a megszívatás. Csodálatos, piros-rózsaszín-korallszín szegfűtengereket láttam az Óbuda téesz pün­kösdfürdői telepén, a „manipuláló"-ban. é A már készen összeállított csokrokat szorosan egymás mellett hatalmas, vízzel teli meden­cékbe helyezték, hogy megfelelő mennyiségű vizet szívjanak magukba. A szegfű hálás nö­vény. így. megszívatva, a hűtőházak 2—3 fokos hőmérsékletén több hétig is eláll, to­vább, mint bármely más virág. A szegfű-divat megtörésére történnek kísérletek. Az Óbuda a karácsonyi ünnepek idejére kivirágoztatott melegházi íriszekkel próbálkozott, kis sikerrel. A fele selejtbe ke­rült. Nőnapon, anyák napján sokan vásárol­ták a sokféle szinezetü, margarétához hasonló gerberát, továbbá tulipánt, orchideát, rózsát — de a sztár maradt a szegfű! A divatos menyasszonyi csokorhoz leginkább orchi­deát, piros rózsát, gerberát rendelnek. Miért drága? Rákosvölgy, a Virágért I. számú termesz­tőtelepe. Csendesen szemerkélő eső áztatja porhanyósra és illatosra a földet, virítanak a szabadföldi, egynyári, kétnyári és évelő virá­gok. Az üvegházak már nyitott, illetve lesze­dett ablakai alatt kéklő íriszek, rózsaszín hor­tenziák bontják szirmaikat. Fa és rózsa kivételével minden forgalom­ban levő virágot, szobanövényt termesztenek itt. Aszparáguszok, dieffenbachiák, páfrá­nyok, fikuszok, muskátlik, szalviák, begó­niák hosszú sorait látjuk. Miért drága a virág ? — kérdeztem előző­leg a Virágért központjában. A válasz a meghívás volt, ide, a telepre. Jöjjek csak ki, meg fogom érteni. Kezdem megérteni. A százholdas terület kétharmada szabad­föld, egyharmada üvegház, s az üvegházak­nak csupán kis hányada korszerű, vagyis nagy légterű és legalább részben automati­zált. Ezekben az ablakokat gombnyomásra nyitják. A régimódi üvegházakban viszont az ablakokat egyenként kell nyáron kiemelni, félretenni, és ősszel újra behelyezni. A locso­lást, öntözést tömlőkkel, emberi erővel vég­zik. Egy adat az üvegházak fűtéséről: tizen­hét millió forint évi bruttó termelési értékből a fűtés (olaj- és kokszkazánokban) 5 és fél milliót emésztett fel. Az osli tőzeget Sopron vidékéről hozzák, a bükklombföldet az egri erdőgazdaságból. Kell még műtrágya, perlit, szerves trágya, homok, ládák, cserepek, takaró, kötöző, cso­magolóanyagok, traktorok, kis gépek .. . És persze: munkások. Máris kevés a képzett szakmunkás. A Maglódi úti 3 éves szakiskola (nyolc álta­lános után lehet elvégezni) évente csak 30 diákot képez ki. Ezért a Virágért is, a téeszek is maguk képeznek, többhónapos tanfolya­mokon, szakmunkásokat. Mert ma már a virágtermesztéshez nem elég ásni, kapálni, öntözni, mint a ház körüli kis kertekben. Tudni kell, milyen összetételű földbe jó dugványozni a muskátlit, milyenben kell gyökereztetni a szegfűt; hogy a szegfű 10— 14, a gerbera 14—16, a cserepes virágok 20—22 fokos hőmérsékletet kívánnak; vagy hogy a Hollandiából érkező tulipánhagymá­kat mikor, milyen összetételű földbe kell dugni. És hogy a kálák, futók, újfajta primu­lák, fokföldi ibolyák, a kúszó, futó és tucat­nyi színezetű muskátlik, a szabadföldes, hidegházi, mérsékeltházi és melegházi virá­gok, a zöld növények szinte mindegyik fajtája más-más bánásmódot igényel. „Dán oázis" Ügyes újítás a tőzegcserép. Az abba ülte­tett dugványt, palántát, vagy akár a kész, ki­nyílott virágot a tőzegcseréppel együtt lehet a földbe helyezni. A gyökerek áttörik a tőzeg falát, kibújnak, s a tőzeg felbomlik, belekeve­redik a földbe. Jó újítás a lyukacsos, szinte hálószerű cse­rép. Ilyenekben árusítják a muskátli-dugvá­nyokat. Ezt a lyukacsos, cserép alakú mű­anyag hálót is a dugvánnyal együtt lehet a virágládába helyezni, s a gyökerek kibújnak, amerre akarnak. A „dán oázist" a Szent István körúti virág­üzletben mutatták. Szivacsszerű, vízzel meg­szívatott anyag. Az ebbe szúrt virágszálak frissek maradnak, folyamatosan szívják ma­gukba a vizet. Sok vevő virágtartót, tálat hoz az üzletbe, abba kéri a virágot.* Ilyenkor alkalmazzák a dán oázist. Sokat segítenek a vásárlónak azzal is, hogy a cserepes növényekhez kis lapot adnak, a növény rajzával, nevével, adataival és a keze­lési utasítással. Itt olvastam például, hogv a begóniát tartalmazó cserép aljára ajánlatos széndarabokat rakni; hog}' a dieffenbachia sok öntözést és gyors növekedése miatt gya­kori átültetést igényel. 14

Next

/
Thumbnails
Contents