Budapest, 1974. (12. évfolyam)
9. szám szeptember - Heim Ernő: A tömeges lakásépítés — és ellentmondásai
Mert pl. az 50-es évek építkezéseinek jellegzetes 3—5 emeletes magassága — az alaprajzi és felszereltségi hiányosságok mellett is — nyilvánvalóan emberibb léptékű volt, mint az utóbb általánossá vált 4—9 emeletes, sőt ma már 10—16 emeletes magasság (újabban a 10 emeletesnél magasabb lakóházak épitését — a gazdasági szempontok és a lakosság részéről tapasztalt idegenkedés figyelembevételével — elsősorban összevárosképi szerepük indokolhatja). A gazdaságosság és a nagyüzemi építési mód azonban ezt a magasság-változást szükségszerűen magával hozta. Építészeink feladata, hogy mind ezzel, mind a technológiából eredő egyhangúság veszélyével megbirkózzanak. A lehetőségek az egyhangúság feloldására egyre inkább bővülnek. A több és az egyenként is többet tudó házgyárak panelváltozatai mind nagyobb variációs lehetőséget biztositanak az épületek tömegformálásában és homlokzati kiképzésében. Feltéve, hogy az építészeti megoldásokat a jövőben nem a kivitelezés öncélú, kényelmi és megalkuvásra kényszerítő, szűklátókörű szempontjai, hanem maga a hivatott tervezői elgondolás határozza meg, remélhető, hogy a megfelelően csoportosított, változatos tömegű és loggiákkal feloldott, időtálló anyaggal színezett épületek együttese mindannyiunkat ki fog elégíteni. Ehhez legfeljebb még azt tenném hozzá, hogy lakótelepeink funkcionális és esztétikai értékét egyaránt nagy mértékben fokozhatja vagy leronthatja azok parkosítása, és kertjeinek ápolt, vagy elhanyagolt, pusztuló állapota. Ezen a téren a beruházók és a Fővárosi Kertészet munkája minden elismerést megérdemel. Ami azonban a lakótelepi parkok tulajdonképpeni gazdáinak, vagyis maguknak a lakóknak saját kertjükkel szemben tanúsított magatartását illeti, az már sajnos kevésbé biztató. Lényegesen nehezebb a további célkitűzések meghatározása. Eléggé egyértelmű a két fő követelmény: a rekonstrukciók nagyobb arányú kibontakoztatása és a lakásállomány minőségi fejlesztése. Az első vonatkozásában azonban számolnunk kell azzal, hogy a rendelkezésre álló lehetőségek még valóban nem korlátlanok; a második vonatkozásában pedig azzal, hogy az illetékes gazdasági és szakágazatoknak még önmaguk között is tisztázniok kell az e kérdésben nagyon is eltérő véleményeket. A rekonstrukciós feladatok műszaki, gazdasági és szociális problémáinak feltárása, valamint a megoldások előkészítése folyamatban van. Azok gyorsabb ütemű megvalósítása vagy későbbi időre halasztása, illetőleg radikálisabb vagy megalkuvóbb megoldása a most készülő tanulmányok és előtervek megállapításaitól függ. Hiszen a lakásínség, ugyanakkor az avult épületek mielőbbi bontásának az igénye ugyanúgy alapvetően ütköző érdekek körültekintő összehangolását kívánja meg, mint pl. a kialakult városképi-városszerkezeti értékek konzerválásának és egész városrészek teljes újjáépítésének egyidejű, de ellentmondásos követelménye. A minőségi lakáshiány időszerűsége ugyancsak sokat vitatott kérdés. Élőre kell bocsátanom : a minőségi lakásigény mindenkor kétféle időtávlatban jelentkezik. Egyrészt a jelenben, hiszen a többgyermekes családok számára még ma sem tudunk kellő mennyiségű három, vagy kettő és két félszobás lakást — úgynevezett fekvőhely-mentes nappalival — biztosítani. Másrészt ennél is súlyosabb tehertételt jelent majd tíz év múlva, amikorra az elmúlt másfél évtized alatt és a következő tíz év során termelt kereken 300000 lakás (Budapest akkori lakásállományának csaknem a fele, már ma is csak viszonylagos korszerűségével többé-kevésbé avultnak minősül. A növekvő szabadidő, a szükségszerűen bekövetkező differenciált életmód elkerülhetetlenül maga után vonja a nagyobb és ugyancsak differenciáltabb lakás követelményét, a pihenés, a szórakozás, a tanulás helyi elkülönítésének igényét. Tehát már ma fel kell tennünk a kérdést: miképpen fogják ezeket az újszerű igényeket az eleve szűkre szabott lakások kielégíteni? Milyen sors vár a ma költségesen megépített, de hamarosan elöregedettnek bizonyuló lakótelepeink egy részére ? Mindezek tudatában, de a fennálló helyzetből adódó követelmények ismeretében is — hogy ti. még mindig a „minél több" lakás termelésének kívánalmával állunk szemben — : vajon szabade már ma minőségi lakásépítésről beszélnünk ? Úgy vélem, a fenti indokok e felől aligha hagynak kétséget. ~.Ti •• Belső zöldövezet a zuglói lakónegyedben Lakóházak az épülő Őrmezőn