Budapest, 1974. (12. évfolyam)

8. szám augusztus - Dr. Fodor László: A budapesti agglomeráció fejlesztése II.

észak - déli irányú útvonal képezi elvileg a közúti hálózat gerincét, az ezekre merőlegesen kiépülő útvonalak a belső kapcsolatokat biztosítanák. A tömegközlekedési hálózat gerince a gyorsvasúti jelleggel továbbfejlesztendő szentendrei HÉV-vonal. Itt olyan pályaviszonyokat kell teremteni, amelyek lehetővé teszik a nagy menetsebességgel közlekedő, nagy befogadóképességű szerelvények közlekedését. Az esztergom — dorogi vasútvonal és a szentendrei HÉV megfelelő kapcsolatát meg kell teremteni; a vasútvonal megfelelő továbbfejlesztéssel a tömegközlekedési hálózat szerves részévé tehető, és a fejlesztési tengely, valamint az észak-pesti ipari körzet közötti kapcsolat így igen könnyen, alacsony ráfordításokkal megoldható. Közmű A fejlesztési tengely közműellátása nem oldható meg önmagában, csak az egész budai oldal közműhálózatának teljes rekonstrukciójával és kiépítésével összefüggésben. A csatornahálózat kiépítendő; a szennyvíztisztítás elvileg megoldható a szentendrei sziget déli részén felépülő nagy teljesítményű szennyvíztisztító telepen. Ez rendkívül költséges, de a budai oldal és az észak-pesti fejlesztések ilyen irányú igényeinek jelentős hányadát kielégítené, másrészt környezetvédelmi szempontból — elsősorban a Duna szennyezettségének rendkívül magas foka miatt is — már ma halaszthatatlan feladat. A vízellátás a jelenlegi békásmegyeri vízkivételi mű jelentős továbbfejlesztésével oldható meg. Ennek úgy kell megtörténnie, hogy a fejlesztési tengely vízigényének kielégítése mellett biztosítani lehessen a budai oldal egészének vízellátását is. Gázellátás alapvetően a földgáz-körvezetékről biztosítható, megfelelő bontókapacitás kialakításával. A villamosenergia-ellátás a főváros egységes energiarendszerének részeként biztosítható, megfelelő fejlesztés mellett. Munkahelyek A fejlesztési tengelyen belül biztosítani kell a lakóhely — munkahely kapcsolatok racionális alakulását. Ezért a fejlesztési tengelyben vagy ahhoz kapcsolódóan mind a termelő, mind a nemtermelő jellegű munkahelyek megfelelő mennyiségű és minőségű koncentrálódását biztosítani kell. A nem-termelő jellegű munkahelyek (adminisztráció, irodaházak, kutatóintézetek, intézmények stb.) számára a kialakítandó városrész-központban lehet megfelelő telepítési lehetőséget biztosítani. Erre a Flórián téren, valamint a Budakalász—Szentendre térségében kialakítandó városrész-központok tehetők alkalmassá. A termelő jellegű — elsősorban ipari — munkahelyek koncentrációja részben a már meglevő ipari területeken (óbudai ipari területek), részben újonnan kialakítandó, a megépülő lakóterületekhez szervesen kapcsolódó ipari parkokban biztosítható. Ilyen ipari park kialakítására nyílik lehetőség a Kaszás-dűlőben, valamint a budakalászi ipari létesítményekhez kapcsolódó területeken. Ezekben az ipari parkokban az előzetes számítások szerint mintegy 6 — 7000 új munkahely telepítése biztosítható. Újpest —Vác fejlesztési tengely A Duna menti észak-pesti fejlesztési tengely gyakorlatilag az újpest — rákospalotai rekonstrukció továbbfejlesztésével, a Duna mentén északi irányban, Dunakeszi — Göd térségében kerülne kialakításra. Ez feltételezi az újpesti rekonstrukció mellett a káposztásmegyeri területek beépítését és a Dunakeszi — Göd térségében levő lakásépítési területek felhasználását is. Lakásépítés A fejlesztési tengelyben elvileg felépíthető 190 ezer, átlagosan 2,2 szobás lakás. Ebből a főváros közigazgatási határán belül 70 ezer lakás épülne meg, Dunakeszi — Göd térségében pedig 120 ezer lakás, jórészt a III. Dunakeszi Házgyár termékeiből. E területek kifejezetten alkalmasnak tekinthetők a házgyári lakóépületek tömeges telepítésére. Ez a fejlesztési tengely elhelyezkedésével, ipari körzetekkel való kapcsolatával a főváros egyik legjelentősebb lakó- és munkahely koncentrációjává válhat. A területi terjeszkedés gyakorlatilag korlátlan lehet, ennek határt csak az ésszerűen szervezhető és betelepítendő lakosságszám szab. Jelenleg az újpesti rekonstrukció kezdődött meg, illetve áll előkészítés alatt. Területviszonyok A fejlesztési tengely domborzati viszonyai kedvezőek, alapvetően a síkvidéki jelleg dominál. Ez megfelelő adottságokat teremt olyan nagy volumenű lakásépítési területek számára, amelyek a fejlesztési tengely kialakítását és nagy távlatban a koncepciózus továbbfejlesztést biztosítják. Az Újpest — Káposztásmegyer térség két eltérő jellegű feladat megoldását teszi szükségessé. Újpest alapvetően rekonstrukciós terület; egy alacsony beépítésű, avult városrész teljes felújítására, korszerű, magas beépítésű negyed kialakítására nyílik itt lehetőség. A magas szanálási arányszám e területen nagy volumenű lakásszaporulatot nem eredményez, de e területen nem is ez a cél. Olyan városrész-központ kialakítását kell itt megoldani, amely a főváros központrendszerén belül a másodlagos városközpontok egyik legfontosabbikát jelenti. Káposztásmegyer gyakorlatilag beépítetlen terület, azonban a térség talajviszonyai kedvezőtlenek, így jelentős alapozási többletköltségek várhatók. Ezt viszont ellensúlyozza az alacsony szanálási arányszám. Dunakeszi — Göd térségében a meglevő alacsony beépítés érintetlenül hagyásával a keletebbre fekvő szabad területeken kell a lakásépítés zömét koncentrálni. Itt a talajviszonyok kedvezőek, és szanálásra — jelentősebb mértékben — nincs szükség. A Sződ — Sződliget — Vác irányba történő továbbfejlesztés nagy távlatú program lehet, és mindenképpen olyan tartalék alternatívának tekinthető, amely a főváros távolabbi fejlesztési igényeinek kielégítésekor vehető majd számításba. Közlekedés Úthálózati szempontból elsőrendű jelentőségű lehet az autópályává kiépítendő M 2-es út, ez azonban önmagában nem elégséges, a fejlesztési tengelynek támaszkodnia kell az északra kivezető 20 sz. autóútra is. Tömegközlekedési szempontból a Budapest — Szob villamosított vasútvonal és az újpest — veresegyházi vasútvonal gyorsvasúti jellegű kialakítása oldja meg az alapvető feladatokat. E két vasútvonal az újpesti vasútállomásnál közvetlen kapcsolatba kerül a metró-hálózattal, így elvileg a távlatban a főváros közlekedési hálózatának integráns részévé válhat. Ily módon közlekedési szempontból is biztosítható a fejlesztési tengely és a nagyváros szerves kapcsolata. Ez a közlekedési hálózat a lakó- és munkahely kapcsolatok biztosítása szempontjából is kedvező, mert az észak-pesti ipari körzetek és a kialakítandó ipari parkok munkahelyei, valamint a fejlesztési tengely lakóterületei közötti tömegközlekedés jórészt a már meglevő adottságok ésszerű továbbfejlesztésével biztosítható. Közmű A fejlesztési tengely közműellátása jelentős fejlesztési igénnyel jár, főként a hálózati fejlesztés szükségletei miatt. A csatornahálózat kiépítendő, a szennyvíztisztítás csak az újonnan megépítendő szentendrei-szigeti tisztítótelep üzembehelyezésével oldható meg. A vízellátás a káposztásmegyeri vízkivételi mű bővítésével biztosítható. Ezt úgy kell megoldani, hogy a fejlesztési tengely vízigényének kielégítése mellett biztosítani lehessen a pesti oldal egészének megfelelő vízellátását is. Gázellátás a földgáz-körvezetőkre támaszkodva biztosítható, megfelelő bontókapacitás kialakításával. A villamosenergia-ellátás a főváros egységes energiarendszerének részeként biztosítható, megfelelő fejlesztés mellett. Munkahelyek Az észak-pesti fejlesztési tengely tulajdonképpen a főváros egyik legnagyobb ipari tömörüléséhez szervesen kapcsolódó új városrész. Kétségtelen, hogy szerepe az észak-pesti (Angyalföld, Újpest) ipari körzetek munkaerő-ellátásában jelentős lesz, ugyanakkor számolni kell a dunakeszi ipari komplexum fejlődésének gyorsulásával is. Abból kiindulva, hogy az észak-pesti ipari körzetek a jövőben szükségszerűen iparterületi rekonstrukcióra kerülnek, az e területből kitelepítendő, de a fővároshoz kötődő ipari létesítmények számára a fejlesztési tengelyhez kapcsolódóan új ipari parkok kialakítása szükséges. Hasonlóképpen ezek az ipari parkok szolgálnak a fővárosi ipar bővülő területigényének kielégítésére is. Ez részletes rendezési tervben megoldandó feladat. A munkahely-telepítés során a nem-termelő jellegű létesítmények elhelyezésére az Újpest területén kialakítandó másodlagos városközpontban, illetve a Dunakeszi — Göd térségében kifejlesztendő központ területén nyílik mód. E munkahelytelepítési koncepció megvalósulása esetén biztosítható a fejlesztési tengely autonóm élete, belső szervezettsége; olyan munkamegosztás, amely a főváros gazdasági potenciáljának tervszerű továbbfejlesztését szolgálja és ezzel egyidejűleg a fejlesztési tengely és a nagyváros szerves kapcsolatát is megteremti. A fejlesztési tengely az előbb kifejtettek alapján elsősorban a termelő jellegű ágazatok továbbfejlődése számára nyújthat kedvező feltételeket, és a város növekedésének ilyen irányú igényeit lenne képes kielégíteni. Végső kifejlődésében a fejlesztési tengely az Újpest, Dunakeszi — Göd, Vác központrendszeren felépülő olyan magasan urbanizált területté alakulhat, amely hosszú ideig megfelelő keretet képes biztosítani az ésszerű nagyvárosi növekedésnek. Ebben a felfogásban tehát az előbbi két fejlesztési tengely a főváros növekedésében alapvető szerepet játszik. Jelentőségük abban áll, hogy Budapest növekedésének legésszerűbb és legdinamikusabb irányát határozzák meg. Amennyiben e két fejlesztési fő irány kialakítása már az V. ötéves tervben intenzívvé, a többi lakásépítési területtel szemben elsődlegessé válik, lehetőség nyílik a rendelkezésre álló erőforrások maximális területi koncentrálására, ennek révén a fajlagos költségek csökkentésére és a beruházások hatékonyságának emelésére. Örs vezér tere — Gödöllő fejlesztési tengely A fejlesztési tengelyek közül ez a legproblematikusabb terület; ugyanis a kelet—nyugati irányba elnyúló városszerkezet következtében inten-32