Budapest, 1974. (12. évfolyam)

8. szám augusztus - Dr. Fodor László: A budapesti agglomeráció fejlesztése II.

ziv beépítésre viszonylag a legkevésbé nyújt szanálásmentes lehetőségeket. E fejlesztési tengely elsősorban az Örs vezér téri intenzív beépítés tervszerű továbbfejlesztésére épül, alapvetően városrekonstrukciós jelleggel. Az alacsony beépítésű területek — amelyek szervesen kapcsolódnak az Örs vezér téri lakónegyedekhez (Rákosszentmihály stb.) rekonstrukciója jelentős szanálások árán oldható meg. Lakásépítés A fejlesztési tengely területén no ezer, átlagosan 2,2 szobás lakás építhető, csaknem 2o%-os szanálási arányszám mellett. Ebből a főváros határán belül 40 ezer lakás építhető; Kistarcsa, Kerepes, Gödöllő térségében 70 ezer lakás telepítésére nyílik mód. Elsősorban házgyári technológia alkalmazható, főként a szanálásmentes területeken. A fejlesztési tengely mentén a magasbeépítésű területeknek szervesen kell illeszkedniük az alacsony beépítésű családi házas övezetbe, így a hagyományos technológia felhasználásával megfelelő átmeneti típusok alkalmazása is szükséges, fokozatosan csökkenő magassággal. Jelentősebb együttesek kialakítására a főváros közigazgatási határain belül a még beépítetlen területeken, ill. a környező, már említett települések körzetében nyílik mód. Területviszonyok A fejlesztési tengely fővároson belüli területe alapvetően sík, a pesti medence pereme felé fokozatosan emelkedő. Kistarcsa, Kerepes térségében a kevésbé változatos domborzati viszonyok kedvező építési lehetőségeket biztosítanak, míg Gödöllő körzetében a gödöllői dombvidék beépítési lehetőségei korlátozottabbak. A terület viszonylag kedvezőtlen adottságai következtében a részletes rendezési terv során különös gonddal kell foglalkozni a fejlesztési tengely területi szerkezetével, belső szervezésével, a kialakítandó körzetek és központok viszonyával, a fejlesztési tengelyen belül kialakítandó területi munkamegosztás funkcionális sajátosságaival. Közművek A fejlesztési tengely közművesítési problémái igen komoly anyagi ráfordításokkal oldhatók meg. Az előzetes nagyvonalú számítások arra utalnak, hogy e fejlesztési tengely fajlagos költségei a legmagasabbak, mind az egyszeri, mind a folyamatos ráfordítások tükrében. A csatornázás, szennyvíztisztítás egységes rendszerben a fejlesztési tengely erőteljes térbeli tagozódása miatt reálisan nem oldható meg. Ezért a fővároson belüli egyes területek csatornázása a főváros hálózatára épülne; a többi területen regionális rendszerek kialakítása szükséges, mind a szennyvízelvezetés, mind a tisztítás terén. A vízellátás részben a fővárosi hálózatból, részben regionális rendszerek kialakításával biztosítható. A gázellátás lehetőségeit az egyes területek beépítési módja határozza meg. Ez részletes rendezési, tervezési feladat; egységes gázhálózat kialakítása e fejlesztési tengely területén reálisan nem képzelhető el. Kevésbé problematikus a villamosenergia-ellátás biztosítása, amely végső soron az országos hálózatra épülhet. Közlekedés A fejlesztési tengely közlekedési hálózata a 3-as útra, a gödöllői HÉV gyorsvasúttá fejlesztésére és a vasúti közlekedés tömegközlekedési funkciójának erősítésére épülhet. Elvileg a közlekedési hálózat kialakítása és az igényeknek megfelelő fejlesztése a legkevésbé problematikus. A jelenlegi adottságok megfelelő feltételeket biztosítanak. Elsősorban a 3-as út autópályává történő kiépítése szükséges Budapest és Gödöllő között. A Gödöllőig közlekedő HÉV gyorsvasúttá fejlesztése a tömegközlekedési igényeket — a MÁV vonalak megfelelő igénybevételével — ki tudja majd elégíteni. Munkahely-telepítés A fejlesztési tengely fővároson belüli szakasza egyrészt szervesen kapcsolódik a tőle délre elterülő ipari övezetekhez. így a megfelelő lakóhely — munkahely kapcsolat elvileg biztosított. Ezen túlmenően új ipari parkok kialakítása is javasolható a lakásépítési területekhez kapcsolódóan. Ezek részben a főváros közigazgatási határán belül, részben Kistarcsa — Kerepes térségében alakíthatók ki célszerűen. A nem-termelő jellegű létesítmények számára a kialakítandó központrendszerben nyílik mód. így elsősorban az Örs vezér terén kiépítendő másodlagos városközpontban, továbbá a főváros határa és Kistarcsa térségében, valamint a Gödöllőn kifejlesztendő központban van lehetőség ilyen jellegű munkahely koncentrációk tervszerű létrehozására. Ily módon a fejlesztési tengely egyes körzeteinek specializációja és komplexitása egyidejűleg biztosítható, és a munkamegosztás célszerűen szervezhető úgy, hogy az egyben a fejlesztési főirány és a város közötti munkamegosztást biztosítsa, másrészt lehetőséget teremtsen a fejlesztési tengely önálló élete számára. Kelenföld Budaörs Torbágy fejlesztési tengely E fejlesztési tengely első szakasza a Kelenföldön megvalósuló, valamint az Őrmezőn épülő lakótelepekkel a kiépülés útján van. A délnyugati irányban kialakítandó fejlesztési tengely elsősorban lakóhely és csak kisebb mértékben munkahely telepítésre alkalmas. így a fővároson belüli területi munkamegosztásban elsődlegesen lakófunkcióval vesz részt. Lakásépítés A fejlesztési tengely területén 50 ezer, átlagosan 2,2 szobás lakás helyezhető el. Ebből a főváros közigazgatási határán belül 20 ezer lakás, Budaörs és Torbágy térségében 30 ezer lakás felépítése irányozható elő. A szanálási szükséglet alacsony. Elsősorban házgyári technológia alkalmazható a IV. sz. házgyár termékeinek felhasználásával. Azonban a terület jellegéből adódóan az alacsonyabb beépítés nagyobb aránya javasolható. Ezzel együtt egy viszonylag homogén, összefüggő, magasan urbanizált övezet kialakítására nyílik mód. Területviszonyok A fejlesztési tengely területe domborzatilag változatos. A lakásépítési területeket a meglevő közlekedési adottságok (autópálya, villamos-, vasútvonal) melletti sávokban kell kijelölni, ezektől távolodva fokozatosan mérsékelhető a beépítési intenzitás. Közmüvek A fejlesztési tengely közműellátása a budai oldal közműhálózatának erőteljes fejlesztésével párhuzamosan, azzal összhangban oldható meg. A szennyvízelvezetés a csatornahálózat teljes — nagy költségigényű — kiépítésével biztosítható, míg a szennyvíztisztítás a dél-pesti szennyvíztisztító (Csepel-sziget) kiépítésével oldható meg. A vízellátás — egyes kutatások szerint új karsztvíz lelőhelyek feltárásával viszonylag könynyen megoldható. Amennyiben a reménybeli vízkészletek nem állnak rendelkezésre, a városi hálózatról biztosítható csak a szükséglet, ez pedig a vízkivételi művek erőteljes fejlesztését teszi szükségessé. A gázellátás a körvezetékről biztosítható. Hasonlóképpen a villamosenergia-ellátás is megoldható. Közlekedés A fejlesztési tengely közlekedési adottságai kedvezőek. Az M 7-es autópálya kiépítése e körzetben befejeződött, sőt az M i-es bevezető szakasza is készen áll. Ezeken az autópályákon elsősorban a hétvégi forgalom erőteljes, így a hétközi munkaforgalom lebonyolítására elvileg megfelelő átbocsátó-kapacitás van. A Hegyeshalom felé vezető vasútvonal villamosított, így az elővárosi forgalomba való bekapcsolása különösebb nehézséget nem okoz. Munkahely-telepítés A fejlesztési tengely szervesen kapcsolódik a Fehérvári út Budafoki út menti, valamint a dél-budai ipari övezetekhez. így elsősorban ezen körzetek munkaerőellátását biztosíthatja. Újabb ipari területek kijelölésére csak korlátozott mértékben van mód; ez nem is javasolható olyan mértékben, mint a többi fejlesztési főirány esetében. A nem-termelő jellegű létesítmények számára a Móricz Zsigmond körtér környékén kialakítandó másodlagos városközpont, valamint a Budaörs- Torbágy térségében kialakítandó központ területén nyílik mód. Következtetések Az előbbiekben vázlatosan bemutatott lakástelepítési koncepció szerint elvileg a fejlesztési tengelyekben 500 ezer lakás építhető fel. Ebből a főváros területén belül 200 ezer, Budapest környékén pedig 300 ezer lakás elhelyezésére nyílik mód. Átlagosan 2,2 szobás lakásokat és lakásonként 4 lakót számítva, ez a lakásmennyiség 2 millió ember letelepítését teszi lehetővé. Ennek alapján csökkenthető a budapesti zsúfoltság és népességszám, az agglomeráción belül pedig egyenletesebb népességelhelyezkedés érhető el. A beruházások területi koncentrációja a lakás-és közműépítés fajlagos költségeit csökkenti. Ez nemcsak anyagi megtakarítás szempontjából előnyös, hanem a lakásépítési programok megvalósulását is le rövidíti. A lakó- és munkahely kapcsolatok racionálisabbakká válnak és az utazási távolságok is jelentős mértékben csökkenthetők. A javasolt fejlesztési tengelyek összhangban vannak a főváros és környéke közlekedésfejlesztési koncepciójával, a megvalósított fejlesztésekkel. Jórészt arra is épülnek. Hasonlóképpen megfelelő kapcsolat van a közműfejlesztés és a fejlesztési tengelyek kialakítása között, azzal az előnnyel, hogy a fejlesztési tengelyek megvalósítása esetén a közműfejlesztés térbeli koncentrációja is megoldható. így az eddigi számítások szerint a legnagyobb megtakarítások a közműfejlesztési költségek terén érhetők el. A fejlesztési tengelyek kiépítésével a budapesti agglomeráción belül megteremthetők a területi munkamegosztás racionális és koncepcionális keretei, és olyan átfogó központrendszer kialakítására nyílik mód, amely a munkamegosztás térbeli szervezésére is alkalmas. 33