Budapest, 1974. (12. évfolyam)

8. szám augusztus - Dr. Körmendy István: Orvos-szemmel népesedési gondjainkról

FÓRUM A Minisztertanács 1973. októberi határozata óta egyre többet kerül szóba a népesedés kérdése. A kezdetben észlelhető bizonytalanság, kétkedés megszűnt; egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy a népesedési helyzet reális értékelése, az okok gondos elemzése alapján született intézkedések helyesek, szükségesek, hatásosak. Magyarország demográfiai helyzetére már hosszabb ideje a rendkívül alacsony születésszám jellemző. Hatására a népesség korösszetétele kedvezőtlenné vált: csökkent a gyermekkorúak, nőtt az öregek száma. (1960 és 1970 között pl. Budapesten a 60 évesnél idősebbek száma 37%-kal emelkedett!) Az „egyke" tömegjelenséggé vált. A legtöbb család örömmel várja ugyan a gyermeket, de rendszerint már az első után megáll; ritkán követi az első gyermeket a második, s csak kivételesen a harmadik, vagy további szülött. Az elmúlt évek születésszámának alakulása alapján várható, hogy ezek a tendenciák állandósulnak, néhány évtized múlva a népesség száma csökken, egyben jelentősen elöregszik. A másik jellemző vonás, hogy nagy szélsőségek voltak a népszaporulatban; Budapesten pl. 1953-ban 37 920, 1962-ben csak 15 232 élveszülött jött világra. Legnagyobb gondunk azonban az, hogy hazánkban igen magas a koraszülött és sérült újszülöttek aránya. Ez a körülmény nemcsak a magas csecsemőhalandóságért felelős, hanem a felnevelt gyermekek egészségét, fejlődését is komolyan veszélyezteti. A kedvezőtlen népmozgalmi mutatók mögött gazdasági, egészségi, tudati tényezőket kell keresnünk. A feltételezhető okok közül különös jelentőségük van az alábbiaknak : — A társadalmi átrétegződés, a nők munkába állása,avárosiasodás következtében megnőttek a családi élet nehézségei. — A családok gazdasági jellegű gondjai közül a lakásprobléma, a pályakezdő fiatalok családalapítási nehézségei, a gyermekintézmények férőhelyeinek elégtelensége, a többgyermekes családok hátrányos helyzete csökkentette a gyermekvállalási kedvet. — Változott a gyermeknevelés, a család jelentőségének megítélése közgondolkodásunkban: csökkent az anyaság társadalmi megbecsülése, bizonytalanság támadt a család funkcióinak megítélésében. — Változott az életmód. Olyan szokások terjedtek el, melyek a termékenységet, a terhesség kiviselését és a születendő utód egészségét növekvő gyakorisággal veszélyeztetik. Különösen káros a születésszabályozás művi vetéléssel való megoldása, a nők és a fiatalok körében gyorsan terjedő dohányzás és alkoholfogyasztás, az egyre korábban kezdett és változatos nemi élet nyomában járó fertőzések, testi-lelki sérülések, terheseink egészségtelen életmódja. Részletesebben azokkal az okokkal kívánunk foglalkozni, melyeknek kiküszöbölésében, megelőzésében az egészségügyi hálózatra különösen nehéz és felelősségteljes feladatok várnak. Bár az első gyermek a legtöbb családban megszületik, nem hagyhatjuk említés Orvos-szemmel népesedési gondjainkról Siklós Péter felvétele