Budapest, 1974. (12. évfolyam)

8. szám augusztus - Lázár István: Látta-e már Budapestet nappal?

Látta-e már Budapestet nappal? Lázár István Ki áll amott a szirttetőn? Ha nem így történik, aligha tudom meg — mert ki tartja ma már számon ?—, hogy a nyilas rémuralom idején a svéd követség használta a házat. Itt volt a Raoul Wallenberg által vezetett bátor mentőakciók egyik központja. Az idézett szövegben a dátum 1944-re vonatkozik: „Október 3-án alakult meg a svéd követség „szociális gondozási osztálya''' az Arany János utca 16. szám alatt. Wallenbergtől ennek vezetésére dr. Lányi József és dr. Makai Oszkár kaptak megbízást. Ennek az osztálynak eredeti feladata az volt, hogy a svéd védettek részére „árja" házakban és lakásokban lakásokat biztosítsanak. Később fontos szerepet játszott a svéd követség jótékonysági akciójánál, a „Menekült Magyarok Szövetsége"1 való együttműködés kiépítésében, a Pozsonyi úti „védett" házakba való beutalások megszervezésénél és a védett házak élelmiszerrel való ellátásánál". Ma a lépcsőházat gerendaerdő szűkíti. Nem a szobrok, inkább az idő terhét nem bírja már a régi szerkezet. S a megfeketült, komor vezérek némán állnak a lépcső-vártán. Almtis, azaz Álmos. — Árpád. — Cundu, ez nyilván Kond. — Huba. — Tosut,ez lenne Tas. — Tuhutum, azaz Töhötöm. Hetedik nincsen. Hat vezér. A fenti ortográfiával. Közöttük, mint merő anakronizmus, föl-alá jár a lift. Katona és Koháry Hármas csoportokban, négy oszlopban 12 szobor díszíti a Veres Pálné utca és a Nyári Pál utca sarkán álló jókora házat. A csoportok: Szabolcs — Örs— Töhötöm. Ond — Léi — Árpád. Rákóczi György — Mátyás király — Hunyadi János. Huba — Katona József — Koháry István. Vezérek itt is, de itt sem a közismert összeállításban. Egy Rákóczi, de nem Ferenc, hanem György, az is sorszám nélkül. Két Hunyadi. S végül Katona és Koháry. Hogy a Bánk bán szerzője és csábrági gróf Koháry István, labanc költő és hadvezér, először a török, majd Thököly Imre és II. Rákóczi Ferenc esküdt ellenfele hogy került ide, így egymás mellé ? A ház, illetve a helyén korábban állt épületek múltjából annyit sikerült kiderítenünk, hogy itt volt a kecskemétiek pesti szálláshelye. Az ilyen irányú kapcsolatra utal a Kecskeméti utca, Kecskeméti kapu közelsége is. Márpedig Katona József Kecskemét szülötte. Á labanc Koháry pedig óriási vagyont áldozott művelődési célokra, elsősorban a kecskeméti algimnázium megalapítására . . . Vabula Jakab „A pesti Duna-part, Budáról; a Hotel Intercontinental és a Vigadó. A Vigadó, már közelebbről. Idegenvezető-hang: Pollack Mihály 1849-ben az osztrák Hentzi generális által szétágyúzott, régi Vigadója helyén 1859 és 1864 között épült az új Vigadó, Fesz! Frigyes tervei szerint. Stílusa az akkor divatos romantika magyaros változata. A homlokzat egészalakos, dúsan redőzött ö'tözetű hölgyei. Ezek a csinos hölgyek egyesek szerint Múzsák. Mások szerint dehogyis, hanem allegorikus alakok, „csak úgy". És a Vigadón nemcsak az ő kilétük bizonytalan. A főpárkány, közepén a címerrel. Majd sorra a megnevezettek, gyors ritmusban. A főpárkányon 14 jeles történeti alak portréja. Éspedig a következőké: Árpád — Szent Erzsébet — IV. Béla — Hunyadi János — Szilágyi Erzsébet — Hunyadi Mátyás — Zrínyi Miklós — Nagy Lajos — Zsigmond — József nádor — Mária Terézia — Attila — Széchenyi István — Vabula Jakab. Vissza középre, a címerhez. Majd ismét a fejek, az új sorrendben. Azaz: hárman az Árpád-házból, hárman a Hunyadi-családból, egy Zrínyi, egy Anjou és egy Luxemburgi, két Habsburg — valamint Attila, Széchenyi István és Vabula Jakab. De milyen logika tette éppen őket a Vigadóra? Eligazítást a portrék ikonográfiái rendje ad. . ." Vabula Jakab kiléte utáni nyomozásunkat most már ne a forgatókönyvet közvetlenül követve folytassuk. így e cikkbe kevéssel több befér, mint amennyit róla a film elmondhatott. A Vigadó főpárkányának 14 portréja párokat alkot, a címertől jobbra és balra, szimmetrikusan. Nézzük most így a névsort (nem felejtve el, hogy ez a válogatás az elbukott szabadságharc és a készülő kiegyezés közötti viszonyokat, értékrendet tükrözi). A szoborpárok tehát: Két legnagyobb királyunk : Nagy Lajos és Hunyadi Mátyás. Két legnagyobb hadvezérünk: Hunyadi, János és Zrínyi Miklós. A reformkor két nagy alakja: Széchenyi István és József nádor. Két szent magyar nő: Szent Erzsébet és Szilágyi Erzsébet. A magyarság két nagy őse: Attila és Árpád. Még két jeles uralkodó: Zsigmond és Mária Terézia. És még két férfiú: IV. Béla és Vabula Jakab. Ki ez a Vabula Jakab? És hogy kerül a Vigadóra, ebbe a neves gyülekezetbe? Ebben — akárcsak a főpárkány 14 szobrának egész ikonográfiájában — az 1970-ben már második kiadásban megjelent Budapest Enciklopédia kínált eligazítást. Igaz, úgy, hogy nevezett Jakabot Fabulának írta, Szilágyi Erzsébet helyett pedig Zrínyi Ilonát vélte tudni. A kérdőjeles párosról pedig ennyi felvilágosítással szolgált: „A két rizalit portréi az ország két újjáépítésére utalnak: a tatárjárás utánira IV. Béla király, és a török hódoltság utánira Fabula Jakab, Pest első városbirója." Keresem Fabula-Vabula Jakabot az Új Magyar Lexikonban. Nem tud róla. Az Életrajzi Lexikonban. Hiába. Az Új Idők Lexikonában, a nagy Révaiban, a Tolnaiban, vé?ül a máig legalaposabb Pállásban. Semmi. Induljunk más nyomon. A török hódoltság utáni Pest? Amit arról tudni lehet, az benn van Dümmert Dezső könyvében, melynek teljes címe: Pest város társadalma, 1686—1696 — A török hódoltság utáni első évtized lakosságának gazdasági, társadalmi Katona József szobra (Csigó László felvételei) 15