Budapest, 1974. (12. évfolyam)

8. szám augusztus - Fekete Gábor: A ráckevei Duna-ág

hont, akik megszállottjai az aktív pihenésnek. A kiskertekben elültetett gyümölcsfa, földieper-ágyás termését mindannyiszor roppant öröm kíséri, jóllehet a verítékes munkát és a költségeket a hétvégi „gazdák" megtakaríthatnák, ha a ráckevei üzletekben vásárolnák a gyümölcsöt. Mellesleg a nagyközség új Tüzép-telepe tavaly, a tavaszi-nyári hónapokban 23 millió forintos forgalmat bonyolított le, s gyakori látvány, hogy teherautók, lovaskocsik hordják az építkezési anyagot. Már ameddig a szárazföldi út tart. Mert például az Angyaliszigetre és a Kerek-zátonyra csak víziút vezet. A nyári lombsátor teljesen elfedi az ezernyi házat és embert, ellenben a menetrendszerűen induló dereglyejáratok jól láthatók: örökösen zsúfoltak emberrel és építőanyaggal. Nyaranta hozzávetőlegesen anynyi látogatója, pihenővendége van Ráckevének, amennyi állandó lakosa, s hozzátéve, hogy a nagyközség 50 ezer ember vonzáskörzete, a tanácsnak ugyancsak igyekeznie kell, hogy lépést tartson az ellátás igényeivel. A Duna étteremmel és a néhány héttel e;előtt megnyitott Vadkacsa Csárdával az étkeztetést, az új szabadstranddal a fürdést, a most szervezendő üzemmel a a szemétgyűjtési, a kertészeti és a kőműves teendők intézményesített végzését kívánja biztosítani. Persze, hogy gyakran elhangzik a sóhaj: „bezzeg ha a Nagymarosra, Leányfalura, Visegrádra, Dunabogdányra költött pénznek csak egy töredékét kapnánk, mi mindent tudnánk produkálni . . . Kempinget, csatornát, hotelt ..." Olykor viszont nem a pénz hiányzik a ráckeveieknek, hanem a terület, ahová terjeszkedhetnének. Hatvan holdnyi, négyszáz parcellára elég terület teljes rendezési terve nyugszik az íróasztalfiókban. Egy-másfél évtizeddel ezelőtt, mint kijelölt építési tartalékterületet, a város ezt a hatvan holdat adta kölcsön az egyik termelőszövetkezetnek, gazdálkodjék rajta addig is, amíg a pénz összejön a beépítéshez. A tsz viszont úgy berendezkedett, hogy „földet vissza nem adunk" jelszóval mezőgazdasági művelésre alkalmas területté sikerült nyilváníttatnia e parcellákat. Nehéz lesz igazságot tenni .. . Addig mindenesetre a 36 lakásos, kétszintes házak tömbjének építésére koncentrál a tanács a község belterületén. Erdei Ferenc szavaival fejezzük be a Duna-ági látogatást: „Mégis halad előre a fejlődés itt is, de sokat kell fáradozni érte. Enyhíti azonban a fáradalmakat es növeli az eredmények felett érezhető jóérzést, hogy szép ez a járás. A Nagy-Duna és a Kis-Duna partjai, erdői, ültetvényei, műemlékei és új létesítményei, földjükhöz ragaszkodó lakosai és az itt új hazát lelt bevándorlók, magyarok és más nemzetiségiek, idősek és fiatalok együtt szép és vonzó országrészt testesítenek meg." A Járási Tanács épülete A ráckevei Savoyai-kastély Ráckevei utcarészlet