Budapest, 1974. (12. évfolyam)

1. szám január - Fogyasztói érdekvédelem

Sajátos módon kapcsolatuk sokhelyütt jobb a kerületi tanácsokkal, a szakmaközi bizottságokkal, mint saját szakszervezeti szerveikkel. Jelentős szemléletbeli változás szükséges ahhoz, hogy a kereskedelmi társadalmi ellenőri tevékenységet — mint területen végzett társadalmi munkát — a vállalaton belüli társadalmi munkával azonos értékűnek tekintsék. A SZOT elnökségének határozata az eddiginél magasabb követelményeket támaszt a kereskedelmi társadalmi ellenőrökkel szemben. Ezt mutatja a szakosított ellenőrzés iránti fokozottabb igény. Az ellenőrzések hatékonyságát csak úgy lehet fokozni, ha emelik az oktatás színvonalát. Biztosítani kell, hogy egyetlen társadalmi ellenőrt se bízzanak meg addig konkrét feladattal, amíg alapoktatásban nem részesül. Ugyanakkor fokozott gondot kell fordítani a már több éve tevékenykedő ellenőrök továbbképzésére. Az ellenőrök oktatása, továbbképzése a következő módon oldható meg: szorgalmazni kell, hogy a szakmák és a budapesti bizottságok önállóan is szervezzenek tanfolyamot (a Vasas Szakszervezet ilyen formában 1972-ben 270 ellenőrt oktatott). A szakmaközi bizottságok a tanácsi szervek bevonásával biztosítsák a kerületekben működő társadalmi ellenőrök oktatását. (Néhány kerületben ez az elmúlt években rendszeresen megtörtént.) Az SZBT oktatási központjában is megszervezték 200 társadalmi ellenőr oktatását, továbbképzését a most folyó oktatási évben. Emellett mind a szakmáknak, mind a szakmaközi bizottságoknak — az igényekhez mérten — segítséget nyújtanak az oktatás megszervezéséhez. A kereskedelmi társadalmi ellenőrök tevékenysége A társadalmi ellenőrök 1972-ben több mint 15 000 vizsgálatot végeztek. Aktivitásuk némiképp csökkent, ami kétségkívül összefügg azzal, hogy 1972-ben személyi feltételek hiányában az SZBT sem tudta kielégítően megoldani központi irányításukat. A hosszabb ideje rendszeresen működő aktívák ellenőrzési tevékenysége azonban a korábbinál mélyrehatóbb volt, nehezebben felismerhető és komoly szakmai felkészültséget kívánó ügyeket is feltártak. Gyakran észleltek árdrágításokat. A vizsgálatok során tett megállapításaik többségükben megalapozottak voltak, ezek nyomán számos felelősségre vonásra is sor került. A fővárosban olyan gyakorlott társadalmi ellenőri hálózattal rendelkezünk, amelyet megfelelő központi irányítással igen hatékonyan lehet foglalkoztatni. A tapasztalatokat és a követelményeket figyelembe véve, az elmúlt évben főleg a központilag irányított és szervezett társadalmi ellenőrzésre fordítottak nagyobb gondot. Ennek megfelelően kidolgozták az ellenőrzés éves és féléves programját. Vizsgálták a zöldséggyümölcsellátást és az árak alakulását, a peremkerületek és az üzemek melletti üzletek ellátását, a rögzített áras gyermekruházati cikkek forgalmazását, az 1973-as árváltozások hatását s az ezzel összefüggő intézkedések betartását. E központilag szervezett és irányított vizsgálatok lehetőséget nyújtottak arra, hogy egy-egy témában az egész fővárosról megbízható képet kapjanak és ennek alapján megfelelő értékelést adhassanak az ellátásról. A központilag irányított munkálatok mellett a szakmaközi bizottságok — a kerületi tanáccsal együttműködve — az adott kerület speciális problémáival összefüggő vizsgálatokat is szerveznek. Együttműködésre van szükség A központi irányítású társadalmi ellenőrzés megvalósításához elengedhetetlen az együttműködés, a kapcsolatok formáinak és tartalmának felülvizsgálata a szakmai szakszervezetekkel, valamint az illetékes állami szervekkel. Az SZBT a szakmai szakszervezetekkel az alábbi munkamegosztásban állapodott meg: a szakmák ellenőrzik és szorgalmazzák a vállalatoknál, hogy válasszanak kereskedelmi társadalmi ellenőröket. Ahol indokolt és a működés feltételei biztosítottak, ott létrehozzák a központi szakcsoportokat. Közösen szervezik a társadalmi ellenőrök oktatását és továbbképzését, olyan formában, hogy a szakmák gondoskodnak az ellenőrök összehívásáról, a tárgyi és anyagi feltételekről, az SZBT pedig biztosítja a szükséges tematikát és az előadókat. Egymás javaslatainak figyelembevételével kidolgozzák a vizsgálati programokat, egyeztetik a feladatokat és megszervezik az ellenőrök eligazítását. A szakmák javaslata alapján a megválasztott ellenőröket ellátják igazolvánnyal. Év közben folyamatosan kicserélik tapasztalataikat, kölcsönösen tájékoztatják egymást a felmerült problémákról és rendszeresen értékelik a társadalmi ellenőrök tevékenységét. Az állami szervek közül az SZBT rendszeres kapcsolatot tart a Fővárosi Tanács Kereskedelmi Főosztályával, a Budapesti Kereskedelmi Felügyelőséggel és a Fővárosi Tanács társadalmi ellenőri albizottságával. Az együttműködés módszereit és tartalmát illetően a következőkben állapodtak meg: a társadalmi ellenőrök bevonásával segítséget nyújtanak a kereskedelem ellenőrzésében, a fogyasztók érdekeinek védelmében, kölcsönösen kidolgozzák és egyeztetik vizsgálati programjaikat. Egyes kérdésekben közös vizsgálatokat végeznek. A felügyelőség biztosítja a társadalmi ellenőrök szakmai felkészítését, esetenkénti eligazítását. A vizsgálatokat értékelő anyagokat, a tapasztalatokat egymás rendelkezésére bocsátják. A társadalmi ellenőrök által feltárt hiányosságok és szabálysértések alapján tett intézkedésekről tájékoztatják az SZBT-t. Problémát jelent a munkaszervezésben, hogy a Fővárosi Tanács illetékes szakigazgatási szervének, illetve társadalmi ellenőri albizottságának nincs utasítási, koordinálási joga a kerületi tanácsoknál, az állandó bizottságoknál, a tanácsi szerveknél. így a feladatok egyeztetése nehezen valósítható meg. Ez hátráltatja a munka összehangolását, az erők koncentrálását egy-egy népgazdaságiig is fontos ellenőrzési területen. Az ellenőrzés hatékonyságának javítását az is gátolja, hogy a tanácsi és a szakszervezeti szervek, anyagi eszközök hiányában, gyakran nem tudják ellátni az ellenőröket a vizsgálatokhoz esetenként szükséges felszereléssel. Az árellenőrzés helyzete A fogyasztói, illetve termelői árak ellenőrzése a fogyasztók érdekvédelmének mind fontosabb részévé válik. A Központi Statisztikai Hivatal Budapesti Igazgatóságától, a Fővárosi Tanács szakigazgatási szerveitől, a kereskedelmi társadalmi ellenőrök munkálataiból, a KPVDSZ budapesti bizottságával történt megállapodások alapján közvetlenül a kereskedelemtől származó jelzésekből, valamint egyéb forrásokból számos, az árak alakulásával összefüggő információ érkezik a Szakszervezetek Budapesti Tanácsához. Ezért keresik az ezzel kapcsolatban felmerülő problémák megoldásának útját-módját. Árellenőrzéssel foglalkozó társadalmi bizottságot szándékoznak létrehozni, amelynek segítségével a fogyasztói árak alakulását, a tanácsi vállalatoknál pedig a termelői árakat vizsgálnák. Árellenőrzési munkájukat a Fővárosi Tanács árhatósági funkciót ellátó szakigazgatási szerveivel együttműködve végzik. Nagyban hátráltatja a munkát, hogy a tanácsi szervek nem, vagy csak részben rendelkeznek árhatósági funkcióik ellátásához szükséges, megfelelő szakemberekkel. A Fővárosi Tanács Ipari Főosztályán az 1972-ben végrehajtott létszámcsökkentés óta hat előadó foglalkozik az árhatósági funkcióból eredő feladatok ellátásával. Jelenleg — a minisztériumi hatáskörök fokozatos leadása következtében — 26 tanácsi vállalat, 264 ipari szövetkezet, 6 ipari szövetkezeti társulás, 14 mezőgazdasági és fogyasztási szövetkezet ipari részlege mintegy 18 000 termékének árellenőrzését és 31 500 kisiparos másodfokú árhatósági funkcióját kellene ellátniuk. A Mezőgazdasági Főosztályon 14 szövetkezet és 15 közös vállalat 40 féle tevékenysége árellenőrzésének nincs felelős előadója. Hasonló a helyzet az Építési Főosztályon, ahol 15 tanácsi vállalat, 15 IKV és 40 építőipari szövetkezet árellenőrzését kellene ellátni. A kerületi tanácsok 31 500 kisiparos és jelentős számú szövetkezet ellenőrzését látják el kapcsolt munkakörű, tehát a szükséges szakmai ismeretekkel nem rendelkező előadóval. Az érdemi ellenőrzés feltételeinek megteremtéséhez felsőszintű intézkedésekre lenne szükség. A tanácsi árhatósági hatáskört meghaladó kérdésekben a SZOT Közgazdasági Osztálya jár el az illetékes szakmáknál és állami szerveknél. Szükség esetén — budapesti vonatkozású kérdésekben — intézkedések megtétele végett közvetlenül is megkeresik az illetékes szakmai szakszervezeteket és állami szerveket. A tapasztalatok szerint a szakszervezetek árellenőrzési tevékenységének kibontakozását a személyi feltételek hiánya a szakmai szakszervezeteknél is erősen korlátozza. Tervek, feladatok A SZOT elnöksége 1973. január 15-i határozatában meghatározta a különböző szin-30