Budapest, 1974. (12. évfolyam)

6. szám június - Gábor István: Egy régi épület új élete Kúria, Nemzeti Galéria, Párttörténeti Intézet

Folyosórészlet új feladataink közé tartozik majd népművelési munkánk fokozása is. Ezt a feladatot eddig sem hanyagoltuk el, de most új közművelődési osztályt létesítünk, amely azokat a tömegeket is aktivizálni kívánja, amelyek még nem a múzeum, hanem inkább a rekonstruált palota látványossága kedvéért jönnek el hozzánk. Sok személyből illó tárlatvezető-gárdát akarunk foglalkoztatni, esetleg olyan érettségizett, művelt fiatalok bevonásával, akik kedvelik és értik a képzőművészetet. A közművelődési osztályon belül szervező csoport alakul, ez a legújabb népművelési, közönség-foglalkoztató, aktivizáló módszereket dolgozza ki, és egyebek között szociológiai felméréseket is végez. Néhány termet például kifejezetten erre a cselekvő foglalkoztatásra: a múzeum belső életének bemutatására, emlékmeghatározásra, klub-összejövetelekre stb. tartunk fenn. A népműveléshez tartozik a kiadványok gondozása, például a viszonylag olcsó múzeumi kalauzok közreadása, valamint a szakmai publikációk is. A Galéria életében kétségkívül nagy lépést jelent — raktározási, restaurálási és kiállítási szempontból egyaránt — a felköltözés a Várba. Ez a helyváltoztatás azonban még egy intézmény munkáját könnyíti meg: részben már ott van a volt Kúria épületében, és véglegesen 1975-ben kerül oda az eddig mostoha körülmények között sínylődött Néprajzi Múzeum. Emiitettük már, hogy negyedszázaddal ezelőtt alakult meg a párt titkárságának határozatára az akkori Munkásmozgalmi Intézet, jelenlegi nevén a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának Párttörténeti Intézete. Az Intézet bejárata az Alkotmány utca felől található, és mint szó esett róla, körülbelül egyharmadát foglalja el annak az épületnek, amelyben egykor a Kúria székhelye volt. Történelmi igazságszolgáltatás, hogy a magyar munkásmozgalom értékeit ott őrzik, hagyományait és tanításait ott publikálják, ahol a Horthy-rendszerben a kommunistákat és más haladó embereket börtönre vagy éppen halálra Ítélték. A Párttörténeti Intézet munkájáról Bakó Ágnes igazgatóhelyettes tájékoztat. Az elmúlt 25 év alatt sok minden történt itt: kiváló történészek gárdája dolgozik az intézetben, amely tudományos osztállyal, archívummal és könyvtárral rendelkezik. Az archívumnak 27 munkatársa s nem kevesebb, mint 1600 folyóméter anyaga van. Megtalálható benne 1848-tól, az első munkásegyletektől, a szakszervezetek korai tevékenységétől, majd a Szociáldemokrata Párt megalakulásától és működésétől kezdve a bíróságokon és levéltárakban föllelt per-és iratanyagokon, a forradalmak — az 1918-as polgári demokratikus forradalom és az 1919-es Tanácsköztársaság — iratain át a felszabadulás utánig igensokjelentés, dokumentum. Megkapta az Intézet a Szovjetuniótól és több más országtól a magyar munkásmozgalom sok értékes anyagát. Az archívum az elmúlt két és fél évtizedben személyi gyűjteményekkel, a munkásmozgalom kiemelkedő egyéniségeinek hagyatékával és visszaemlékezéseivel is gyarapodott. A könyvtár, amely nyolc munkatársat foglalkoztat, csaknem százezer kötettel, ezen belül igen sok becses ritkasággal is rendelkezik. A tudományos osztály, ahol számos ismert történész munkálkodik, gondozza az intézet egyik legfontosabb feladataként a publikációt. Itt készült az a 15 kötet, amely 1848-tól csaknem napjainkig — egy periódust, az 1949-től 1956-ig terjedő időszakot kivéve — a magyar munkásmozgalom dokumentumait adja közre. Megjelent Nemes Dezső főszerkesztésében a magyar forradalmi munkásmozgalom története, amely egészen 1962-ig mutatja be a munkásosztálynak és szövetségeseinek harcait. Az intézet jelentős kiadványai közé tartozik az évenként négyszer megjelenő Párttörténeti Közlemények, a kutatások legújabb eredményeinek közreadásával. Az összefoglaló művek között említi meg Bakó Ágnes a Munkásmozglmi Lexikont, amelynek újabb kiadása a jövő évre várható. Számos monográfia is tanúskodik még a Párttörténeti Intézet fontos, közérdekű publikációs tevékenységéről. Huszonöt év munkájáról természetesen lehetetlenség ebben a rövid ismertetésben számot adni; Igy hát a teljesség igénye nélkül szólunk Erényi Tibor, Hajdú Tibor, Liptai Ervinné, Pintér István, Szabó Ágnes, Vass Henrik — az intézet igazgatója —, S. Vincze Edit és mások munkásságáról, a magyar munkásmozgalom kezdeti szakaszát, a polgári demokratikus forradalmat, a Tanácsköztársaság, a KMP és az egykori MSZMP történetét, a nagy világgazdasági válság éveit, a mai MSZMP tevékenységét elemző tanulmányokról, könyvekről. A kutatók sok feladat megoldásán fáradoznak az intézetben: egységesen föl akarják dolgozni többek között a Szociáldemokrata Párt, valamint a magyar szakszervezetek történetét Struktúra-vizsgálatokat végeznek, a munkásosztály helyzetét kutatják, foglalkoznak a magyar munkásmozgalom és a környező szocialista országok munkásmozgalmainak kapcsolatával; több fontos kötet megjelentetésével kívánják megünnepelni jövőre a felszabadulás 30. évfordulóját. A volt magyar királyi Kúria épületében csaknem 120 szakember azon munkálkodik, hog/ az igazságosztásból valaha kirekesztett kommunisták harcait, forradalmi tevékenységük eredményeit minél szélesebb körben közkinccsé tegye.