Budapest, 1974. (12. évfolyam)

6. szám június - Dolecskó Kornélia: Ki a szabadba!

A Libegő SZABADBA! szes szabadidő 70 százalékát a lakóhelyen vagy annak közvetlen közelében töltik el az emberek. A gyermekek és nyugdíjasok szabadideje természetesen ennél jóval több, kivéve az iskolai tanulókat, akik korosztályonként és iskolatípusonként változó, de általában a dolgozók kategóriájához hasonló (vagy kevesebb) szabadidővel rendelkeznek. Mindennapi életünkben tapasztaljuk, hogy a szabadidő mennyisége, a kialakult tevékenységek szervesen összefüggnek a meglevő vagy hiányzó, ösztönző vagy akadályozó adottságokkal." Szóval, eddig jutottak el a szociológusok, körülbelül ennyit lehet hivatalnokias szaknyelven elmondani arról, amit szabadidőnek nevezünk, s arról is, ami ennek a fogalomnak a megközelítését valamennyiünk számára megnehezíti. Jószerint járatlan utakon kell elindulni, mert a beidegződöttségek, az életünkből, életmódunkból eredő sajátosságok arra intenek: ne feledjük, hogy az asszonyok többsége az úgynevezett szabad szombaton vásárol, lót-fut, takarít, főz, mos, a férfiak pedig ezeket a napokat vagy a család segítésére: tehát takarításra, bevásárlásra, lótás-futásra, vagy maszekolásra használják fel. És a maszekolás is nagyon sokféle lehet. Attól függ, kinek mi a szakmája, attól, milyen szorgalmas, mekkora szüksége van pénzre és mi a hobbyja. És ez az utolsó. Mi a hobbyja ? Ha a folyóiratokat lapozzuk, úgy tetszik, sok embernek van hobbyja; ha kisebb-nagyobb köz-A Palatínus strandon