Budapest, 1974. (12. évfolyam)

1. szám január - Gopcsa Ervin: Városi ártalmak

FORUM Gopcsa Ervin Városi ártalmak A legkülönbözőbb tanácskozásokon, így az európai fővárosok budapesti találkozóján is az egyik legtöbbet említett téma volt a városfejlesztéssel együttjáró káros környezeti hatások gyors növekedése és az azok elleni védekezés. Budapest Főváros Tanácsa évek óta az országban elsőként foglalkozik szervezetten a levegőszennyezettség leküzdésével, s már több vizsgálatot készíttetett a városi környezetvédelem egyéb kérdéseiről is. Cikksorozatunkban a Budapesti Városépítési Tervező Vállalatnál — a Budapesti Levegőtisztasági Bizottság megbízásából— eddig elkészült vizsgálatokból az ipar, a közlekedés, a közművesítés környezeti ártalmait ismertetjük vázlatosan. A civilizáció hátrányai Budapest helyzete Magyarországon, a környezeti ártalmak szempontjából is egészen különleges. Városunkban — az ország területének 0,2%-án — él az egész lakosság 20%-a. Itt helyezkedik el az iparnak több mint 40%-a, és itt van az ország közúti, vasúti, légi, vízi közlekedésének központja. A térben összezsúfolódó emberek, anyagi eszközök, létesítmények, azok mozgása, egymásrahatása nemcsak a városiasodás közismert előnyeit eredményezték, hanem különböző károkat is szültek. Ezek közül a legismertebbek a levegő-, a víz-, a talajszennyeződés, a zaj, a szemét, a közlekedési balesetek okozta problémák. Az embert, a természeti környezetet és az anyagi értékeket veszélyeztető tényezők főbb kárcsoportjai: a zsúfoltság, az általánosan leromlott létesítményállományú (lakás, épület, út, közmű stb.) területek; az ellátatlan (pl, csatorna, növényzet, sportterület hiánya) vagy a kedvezőtlen beépítettségű és funkciójú területek (közlekedést, kedvező légáramlást gátló beépítés stb.); a tartósan építkezés alatt levő területek; a rongált felszínű területek (bányák, zagyterek stb.); az árvízveszélyes, magas talajszintű, lefolyástalan területek következményei. Budapest különböző részein más és más környezeti hatás dominál. Egyes területeken például az öreg, málladozó épületek nagy száma, máshol az erőteljes levegőszennyeződés vagy a vasúti zaj, rezgés okoz egészségügyianyagi károkat. Egyes külterületi lakosok azt várják, hogy hozzájuk is eljusson a vízvezeték, a csatorna, a „város" — a belvárosiak pedig alig várják, hogy kimenekülhessenek a szabadba. Valamely környezeti hatás önmagában is lehet kellemetlen vagy életveszélyes. Általában azonban nem egy, hanem több káros külső hatás éri egyszerre az embert. Vannak a városnak olyan területei, ahol a káros hatások oly mértékben halmozódnak, és olyan sokoldalúan veszik igénybe az ember, a növény szervezetét, hogy az okozott kár a károkozók szerint már nem, vagy csak nehezen választható szét. Az idegrendszer terhelése A környezeti ártalmak összessége a városban főként azokon a településterületeken hat a legerőteljesebben, ahol: — a környezetet zavaró ipari üzemek, bányák, gyárak elhelyezése mennyisége, a kibocsátott szennyezések (lég, víz, zaj stb.) mennyisége és minősége az emberre a legveszélyesebb; — a közlekedési utak, vasutak, légifolyosók, csomópontok száma és forgalma a legnagyobb; Balla Demeter felvétele 26