Budapest, 1974. (12. évfolyam)

1. szám január - Gopcsa Ervin: Városi ártalmak

— a legnagyobb a településrész leromlottsági foka és a hozzá tartozó infrastruktúra a legalacsonyabb; — a legnagyobb a lakosságszám, a zsúfoltság, illetve a legkisebb a különböző emberi tevékenységhez szükséges terület. Mindezek együttes jelenlétekor a legnagyobbak a komplex káros hatások. Ezek gyakran igen alattomosak, mert bár körülvesznek bennünket, általában nem figyelünk rájuk, észre sem vesszük őket: csak érthetetlen fejfájásról, idegességről, légcsőhurutról, szívbántalmakról, gyomorfekélyről stb. panaszkodunk. Természetesen ezek nem minden esetben csak a környezeti ártalmak következményei. Az viszont tény, hogy a fővárosban évről évre nő az idegnyugtatók, altatók, a szívbetegségek elleni gyógyszerek fogyasztása, s ez feltehetően az egyre erőteljesebben érvényesülő külső hatások következménye. Egyes területeken a leromlott természeti és műszaki környezet nemcsak egészségügyi, hanem etikai, nevelési és egyéb, többek között nem csekély gazdasági problémát is okoz. A környezetünk védelme érdekében végzett első területi szemléletű általános vizsgálat szakágankénti áttekintéssel és térképes feldolgozással kezdődött. Ennek alapján Budapest területei az egyes szennyeződések vonatkozásában eltéréseket mutatnak. Egyes károkozók bizonyos területeken nagy számban vannak jelen. A legfontosabb: a megelőzés Nyilvánvaló, hogy az egész városra kiterjedő, általános környezetvédelmi intézkedéseken túl, azokon a területeken legsürgősebbek a tennivalók, ahol a legtöbb ember a legintenzívebben veszélyeztetett. A komplex vizsgálatokból nyert adatok összevetésével körülhatárolhatók majd azok a területek, ahol már olyan a lakosság helyzete, hogy azon csak szanálással, rekonstrukcióval (teljes átrendezés, iparkitelepítés stb.) lehet segíteni. Más helyen revitalizációval (korszerűsítéssel) vagy már az egyes környezeti ártalmak leküzdésével is javíthatunk. A lakáshelyzet, a közlekedés, az ipar problémáinak megoldása népgazdasági program alapján, tervszerűen folyik. Ez azonban nem jelentheti a környezetvédelem szükségleteinek kizárását a gazdasági megoldásokból, de azt sem, hogy a környezetvédelem ne foglalkozzék ezekkel az alapvető témákkal. A legfontosabb feladat: a problémák megelőzése, még a kritikus stádium előtt. Fontos, hogy a városban a környezeti ártalmak ne fokozódjanak, s hogy a beruházásoknál a környezetvédelmi megelőzés politikája is érvényesüljön (a városrendezési tervek pl. kötelezően a környezeti ártalmak ismeretében készüljenek). Ennek természetes előfeltétele — a jelenlegi helyzet ismeretén túl — egy környezetvédelmi szervezet, ellenőrző hálózat létrehozatala, megfelelő normatívák, tervezési és kivitelezési módszerek kidolgozása, jogi szabályozás stb. Mindannyian szebb, nyugodtabb, egészségesebb életre vágyunk. Ezért nem lehet sem gazdasági tevékenységünk (iparunk, közlekedésünkstb.)fejlesztése, sem saját tevékenységünk oly rövidlátó, olyannyira önző, hogy az károsítsa vagy éppen tönkretegye környezetünket. Nem vall helyes mentalitásra, ha valaki az otthonát igyekszik széppé tenni — de a szemetet az utcán eldobálja. Zsúfoltság Mozgásunknak egy meghatározott területre korlátozását az alkalmazkodóképesség határáig észre sem vesszük, azon túl ez egyre fokozódó kényelmetlenséggel jár. Minél szűkebb a különböző tevékenységekhez szükséges terület, és minél több az, ott-tartózkodó, annál erőteljesebben növekszik a belső feszültség. az akadályozottság, a bezártság, a zsúfoltság érzete. Minden terület (lakás, munkahely, közlekedési terület stb.) csak egy bizonyos határig tud optimális férőhelyet biztosítani. Azon túli terhelése — a zsúfoltság — már alkalmatlanná teszi a normális, egészséges tevékenység elvégzésére, különböző veszélyek (baleset, járvány), károk forrásává válik. Egy kis lakásban például, ahol sokan élnek, hamarabb elhasználódik a levegő, nagyobb a zaj, több a szemét, akadályozott a mozgás (tisztálkodás, takarítás, tanulás stb.), a pihenés. Az egészséges élet feltételei nélkül az emberek idegessé, a fizikai, pszichikai hatásokkal szemben kevésbé ellenállókká válnak. A zsúfoltság fokozatosan leromló, egyre költségesebben fenntartható környezetet, elsősorban a gyermekeknél értelmi és érzelmi beszűkülést, felnőtteknél káros erkölcsi változáso-27 Csigó László felvétele