Budapest, 1974. (12. évfolyam)

5. szám május - H. Boros Vilma: Karinthy Frigyes iskolája I.

Hófer Károly Müller József betegsége alatt az egész tanári kar egyhangú kérésére helyet­tese, majd halála után (1903) az intézet vezetője lett, mígnem 1904 tavaszán Rombauer Emilt .nevezték ki igazgatónak. Az iskolának jóidéig nem volt saját épülete. Mikor a tanítást elkezdik — 1872-ben — egy bérházban szoronganak, ak­kor még a VI. kerületi Gyár utca 25. sz. alatt. Az iskola neve: Bu­dapest Terézvárosi Állami Fő­reáltanoda. 1884/5-ben készült el az isko­la új épülete a Markó utcában. A tervező építész, Hauszmann Alajos neve a budai Várpalota építése révén ismeretes. Talán ennek a kapcsolatnak következ­tében látogatta meg a király, Ferenc József (1885. január 12-én) az új iskolát, és mintegy másfél óráig időzött benne. Mint nagy­apám mesélte, az ő fizika-órájára is bement, s mikor nagyapám valamilyen kérdést tett fel az osztálynak, a király rámutatott az egyik fiúra: mondja meg ez! Mire a nagyapám: „Az aligha tudja megmondani, talán in­kább ez ..." A tanítás mellett sokféle egyéb működése is volt az iskolának. Egészen mai gondolatot valósí­tottak meg már 1872-ben: dél­után kurzusokat tartottak a fel­nőtteknek (ezekre gyermekek nem járhattak). S minthogy Pest nyelve akkor még jórészt né­met, a kurzusokat részben né­met nyelven tartották. Az első évben 3163 felnőtt tanulójuk volt, ezek közül 780 nő. Az iskola megalakulásakor Hó­fer Károly és a budai reáliskola igazgatója, dr. Say Móric Bécsbe mentek tanszereket vásárolni, Abt Antal kolozsvári egyetemi tanár pedig Németországba uta­zott fizikai tanszerekért. A lis­tát nagyapámnak a Műegyete­men szerzett tapasztalatai alap­ján állították össze. Minthogy a középiskolai ta­nulók számára nem voltak még magyar nyelvű tankönyvek, a tanárok nagy része foglalkozott tankönyvírással. Az első magyar nyelvű fizikai tankönyvet nagy­apám írta, Balfour Stewart „Phi­sics" című könyve nyomán (1876). Ezután kémia tanköny­vet írt Roscoe E. H. „Chymistry" című könyve alapján (1877). Égető szükség volt ezekre a könyvekre, mert a kezdetben 6 osztályos iskola növendékei el­jutottak a felső osztályokig. Nagyapám később (1900) fiával és Hankó Vilmossal együtt írt egy modernebb fizikai tanköny­vet, melyet az egész országban hosszú éveken át használtak. Nagyapám kiváló muzsi­kus is volt. Az iskolában ala­pított „Erkel-Dalkör"-nek ta­nárelnöke volt egész tanársága idején. Ennek működéséről — sajnos — nem sokat tudok mondani. Olykor a kórus énekét egy tehetséges nyolcadikos diák vezette, olykor hivatásos opera­énekes. Az iskolai ünnepélye­ken mindenkor a Dalkör éneke­sei szerepeltek. Erkel Ferenc le­vele, melyben megengedi, hogy a dalkör az ő nevét viselje, meg­maradt (a Széchényi Könyvtár­ban őrzik). Az iskola 1921-ben a „Bolyai Főreáliskola" nevet kapja, majd a második világháború után meg­szűnik. Épületében jelenleg a Bolyai János Textilipari Szak­középiskola működik. H. Boros Vilma „Steinmann, a grófnő" üdvözlő távirata Siklós Péter reprodukciói 29

Next

/
Thumbnails
Contents