Budapest, 1974. (12. évfolyam)

5. szám május - H. Boros Vilma: Karinthy Frigyes iskolája I.

Hófer Károly Müller József betegsége alatt az egész tanári kar egyhangú kérésére helyettese, majd halála után (1903) az intézet vezetője lett, mígnem 1904 tavaszán Rombauer Emilt .nevezték ki igazgatónak. Az iskolának jóidéig nem volt saját épülete. Mikor a tanítást elkezdik — 1872-ben — egy bérházban szoronganak, akkor még a VI. kerületi Gyár utca 25. sz. alatt. Az iskola neve: Budapest Terézvárosi Állami Főreáltanoda. 1884/5-ben készült el az iskola új épülete a Markó utcában. A tervező építész, Hauszmann Alajos neve a budai Várpalota építése révén ismeretes. Talán ennek a kapcsolatnak következtében látogatta meg a király, Ferenc József (1885. január 12-én) az új iskolát, és mintegy másfél óráig időzött benne. Mint nagyapám mesélte, az ő fizika-órájára is bement, s mikor nagyapám valamilyen kérdést tett fel az osztálynak, a király rámutatott az egyik fiúra: mondja meg ez! Mire a nagyapám: „Az aligha tudja megmondani, talán inkább ez ..." A tanítás mellett sokféle egyéb működése is volt az iskolának. Egészen mai gondolatot valósítottak meg már 1872-ben: délután kurzusokat tartottak a felnőtteknek (ezekre gyermekek nem járhattak). S minthogy Pest nyelve akkor még jórészt német, a kurzusokat részben német nyelven tartották. Az első évben 3163 felnőtt tanulójuk volt, ezek közül 780 nő. Az iskola megalakulásakor Hófer Károly és a budai reáliskola igazgatója, dr. Say Móric Bécsbe mentek tanszereket vásárolni, Abt Antal kolozsvári egyetemi tanár pedig Németországba utazott fizikai tanszerekért. A listát nagyapámnak a Műegyetemen szerzett tapasztalatai alapján állították össze. Minthogy a középiskolai tanulók számára nem voltak még magyar nyelvű tankönyvek, a tanárok nagy része foglalkozott tankönyvírással. Az első magyar nyelvű fizikai tankönyvet nagyapám írta, Balfour Stewart „Phisics" című könyve nyomán (1876). Ezután kémia tankönyvet írt Roscoe E. H. „Chymistry" című könyve alapján (1877). Égető szükség volt ezekre a könyvekre, mert a kezdetben 6 osztályos iskola növendékei eljutottak a felső osztályokig. Nagyapám később (1900) fiával és Hankó Vilmossal együtt írt egy modernebb fizikai tankönyvet, melyet az egész országban hosszú éveken át használtak. Nagyapám kiváló muzsikus is volt. Az iskolában alapított „Erkel-Dalkör"-nek tanárelnöke volt egész tanársága idején. Ennek működéséről — sajnos — nem sokat tudok mondani. Olykor a kórus énekét egy tehetséges nyolcadikos diák vezette, olykor hivatásos operaénekes. Az iskolai ünnepélyeken mindenkor a Dalkör énekesei szerepeltek. Erkel Ferenc levele, melyben megengedi, hogy a dalkör az ő nevét viselje, megmaradt (a Széchényi Könyvtárban őrzik). Az iskola 1921-ben a „Bolyai Főreáliskola" nevet kapja, majd a második világháború után megszűnik. Épületében jelenleg a Bolyai János Textilipari Szakközépiskola működik. H. Boros Vilma „Steinmann, a grófnő" üdvözlő távirata Siklós Péter reprodukciói 29