Budapest, 1974. (12. évfolyam)

5. szám május - Dr. Vajda Ödön: A Fővárosi Élelmiszerellenőrző és Vegyvizsgáló Intézet

nak (nyersanyagoknak) és a gyártott élelmiszernek az a tulajdonsága, hogy teljes belső értékű, és megfelel annak a kívánalomnak, amit a vásárló támaszt. (Telegdy Kováts 1953. Hammond 1966.) Nem minőség tehát az olyan termény vagy termék, amely pontosan megfelel annak a célnak, amelyre előállították, de nem felel meg a fogyasztó kívánságának." Az élelmiszerellenőrző intézetek feladata az élelmiszerek minőségének összehasonlítása azokkal a jellemzőkkel, amelyet a törvényben levő rendeletek, szabványok és más előírások tartalmaznak. A mi munkánk voltaképpen tehát összehasonlító munka: megfelel-e az élelmiszer ezeknek a feltételeknek? És ha nem felel meg, akkor azok ellen, akik ezt a meg nem felelő minőséget termelték, a törvény teljes szigorával kell eljárnunk. Az ellenőrzés kettős arculata a szocialista társadalomban még inkább manifesztálódik. Előtérbe kerül a megelőzés, az ellenőrzés preventív és segítő jellege. A megelőző jelleg abban mutatkozik, hogy már a technológiai ellenőrzés során biztosítani kell, hogy megfelelő termék kerüljön a piacra. És az ellenőrzési tapasztalatok közlése mindazokkal, információ adása mindazok számára, akik ezeket hasznosítani, alkalmazni tudják a minőség biztosítása érdekében: ebben nyilvánul meg munkánk segítő jellege. Inkább szójáték, mint lényegbe vágó kérdés, hogy minőségvédelemről beszélünk-e, vagy fogyasztói védelemről. Meggyőződésem, hogy a minőséget biztosítani és a fogyasztót védelmezni: e két feladat elválaszthatatlan egymástól az ellenőrző intézetek munkájában. Nyilvánvaló az ellenőrzés politikai tartalma és jelentősége is. A vásárolt élelmiszerek minősége nem kis mértékben befolyásolja a lakosság hangulatát, ami végső soron a termelés és a társadalmi élet minden vetületében jelentkezik. Ezek szerint az elvek szerint végezzük munkánkat ma is. Kialakítottunk egy jelentés-rendszert az 1960-as évek elején, amelyet annak idején az Élelmiszeripari Minisztérium valamennyi hatósági élelmiszerellenőrző intézet számára kötelezően elrendelt. Kialakítottuk a minőségi mutatószámok rendszerét; ezeknek ma már sokkal fejlettebb formáját alkalmazzuk. A kifogásolási százalék alakulását nagyon sok tényező befolyásolja, és ezeknek a feltárása elengedhetetlen ahhoz, hogy e tényezőket kedvező módon megváltoztassák. Éppen ezért a matematikai-statisztikai apparátust egyre inkább kiterjesztettük, sőt kidolgoztukazarányváltozási indexet,ezekkel próbáltuk kiszűrni a mintaösszetétel változása okozta torzulásokat. Azután felkészültünk a gazdaságirányítás új rendszerére. Felkészülésünk nem volt hiábavaló, amit a minőség alakulása sok esetben bizonyított. Egyes termékeknél hiányzik a keresletkínálat egyensúlya. Számos új termelő lépett be, termelési tapasztalatok, műszakitechnológiai tradíciók nélkül. Az általuk gyártott termékek minősége ellen nem kevés kifogást kellett emelni. Nem egy esetben találkoztunk jogtalan nyerészkedésre való törekvéssel is; ebből következett az ár és a minőség közötti összefüggés vizsgálatának szükségessége. A jelölés hiánya, sok hibás csomagolás, tiltott konzerválószerek, nem engedélyezett színezékek is előfordultak a piaci verseny — szükséges és hasznos — bővülése során. Lehetőség nyílt arra, hogy gazdagabb áruválasztékkal szolgálják a fogyasztót, de ez csak olyan körülmények között engedhető meg, ha a minőség megfelel mind az egészségügyi, mind a munkaerő újratermeléséhez szükséges követelményeknek. Tehát előtérbe került a hatósági bűnüldöző funkció is, annál is inkább, hiszen a rejtett hibákat a fogyasztó nem tudja észrevenni. Felhasználjuk munkánk során a sajtónyilvánosságot is. Különösen nagy súlyt fektetünk a komplex ellenőrzésre, már az 1960-as évek első felétől. Ugyanakkor célellenőrzéseket igyekeztünk megvalósítani, és az Élelmezésügyi Minisztérium szervezésében országos célellenőrzésekben vettünk részt, egy adott időpontban egy adott gyártmány nagy mértékű, széles körű ellenőrzésével. Az intézet 1970-ben a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium minőségfejlesztési koncepciójára alapozta további munkáját. Ugyanakkor fokozottan jelentkezik a tanácsi igény is az intézettel szemben; jogos a követelmény, hogy a fővárosi intézet ellenőrzései komplexek és koordináltak legyenek, hogy a V. B. áttekinthesse mindazt, ami az élelmiszer minőségét bármely részterületen befolyásolja. Ebben a tekintetben nem keveset léptünk előre az utóbbi egy-két esztendőben. Nem kis jelentőségű szorosabb bekapcsolódásunk az országos hálózatba; ez lazább formában már évtizedek óta fennáll. Az utóbbi esztendőkben ennek a hálózatnak az együttműködése, a kölcsönös információs igény kielégítése jelentős mértékben növekedett és ez elősegítette az élelmiszerek minőségének javítását. Az intézet nemcsak egy intézmény; nemcsak jogi személy, hanem egyének, a munkatársak együttese: az ő tevékenységük határozza meg az intézet munkáját. Jelentős mértékben és kedvezően változott a munkatársak összetétele. A korábbiakhoz képest megfiatalodtunk: az átlag életkort a 38 évesek képviselik. Sok az ambiciózus, tanulni vágyó fiatal — közöttük szép számban nők —; megnyugtató érzés, hogy lesznek, akik ezt a felelősségteljes munkát folytatják. A szakképzettség szintje is jelentős mértékben nőtt. Munkatársaink fontos szerepet töltenek be a hazai és nemzetközi szabványosítás különféle szervezeteiben. Számos szabványbizottság elnöke, a FAO MN Kódexbizottsága néhány tagja, az EOQC vezetőségi tagja intézetünkből került ki. A régi hagyományok folytatásaként a nagy mennyiségű rutinmunka mellett intézetünkben jelentős kutató tevékenység folyik. Nagy szerepet töltött be az 1959-ben létrehozott radiológiai osztály, amely rendszeresen vizsgálta a mesterséges radioaktív kontamináció mértékét, érdemeket szerzett az Országos Sugárfigyelő Hálózat kiépítésében, s metodikai kutatásaival hozzájárult e tudományterület fejlődéséhez. A Központi Élelmiszerellenőrző Intézet megalakulásával ez az osztály 1972-ben intézetünkről levált. Néhány példával illusztrálhatom csak az intézeti kutatómunka eredményeit. A fitoncidek kutatásában és a paprika — az általa capsicidinnek nevezett — fitoncidjének elkülönítésében, szerkezetének felderítésében dr. Gál Ilona végzett hazai és nemzetközi szakmai körökben is elismert munkát. A mikrobiológiai kutatások az intézet elsőrendű témái közé tartoznak. A cukrok termofil spórás szennyezettségének, a palackok mikrobiológiai szennyezettségének és normatíváinak kidolgozásában ugyancsak hazailag és nemzetközileg elismert eredményeket mutathatunk fel. A metodikai kutatások sorában pl. a C-vitamin vizsgálati módszereinek kidolgozása — sok egyéb mellett — Rajky Antalné dr. nevéhez fűződik. Nemzetközi elismerést szerzett az intézetnek is Lóránt Béla a termogravimetriás módszerek kidolgozásában és alkalmazásában, az élelmiszerek összetételének és hőváltozásának vizsgálatainál. Felettes szerveink — mind a Fővárosi Tanács, mind a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium — sok segítséget nyújtanak ahhoz, hogy intézetünk felszerelése kielégítő legyen s hogy a korszerű élelmiszervizsgálathoz elengedhetetlen műszereket, készülékeket megkaphassuk. Az intézet műszerparkjának fejlesztése folyamatos feladat, hiszen a termelés, a minőségi követelmények és az ellenőrzés módszereinek gyors fejlődése ezt elengedhetetlenné teszi. * 100 esztendő alatt sem változott az intézet alapvető feladata: a fogyasztó védelme, a fővárosi lakosság szolgálata. Elődeink, akikre tisztelettel tekintünk vissza, már világosan látták a tennivalót. Mi most a kor követelményeinek megfelelően, magasabb szinten igyekezzük folytatni kezdeményezéseiket. Feladataink, amelyek bár mindig ismétlődnek, mindig újak is. Nagyon sok a tennivalónk a minőség és jellemzőinek meghatározásában, a szabványosítási munkában, a FAO Kódex munkában, a nemzetközi minőségellenőrzési szerv: az EOQC munkájában, az élelmiszertörvény alkotásában és egyéb hazai és nemzetközi szervezetek tevékenységében. Hatékonyabb vizsgálati és ellenőrzési módszereket kell kidolgozni, alkalmazni. Olyan következtetéseket kell levonnunk, amelyeknek az információs értéke nagy; ezeket az információkat továb- • bítanunk kell, elsősorban a kormányzat, a MÉM, a Fővárosi Tanács s mindazok felé, akik felhasználhatják a minőség biztosítására, a fogyasztó védelmére. Növelni akarjuk a koordinált élelmiszerellenőrzést a már említett szervekkel és természetesen másokkal is, beleértve a Budapesti Kereskedelmi Felügyelőséget. Különösen elmélyülten kívánunk foglalkozni a közeljövőben az ár és a minőség összefüggéseivel. Mi büszkén valljuk magunkénak az intézet minden haladó hagyományát. S reméljük, 100 év múlva a mi munkánkat is méltónak találják az akkoriak arra, hogy utódainknak vallják magukat. 12