Budapest, 1974. (12. évfolyam)

5. szám május - Sebők Magda: A Magyar Kereskedelmi Kamara székháza

A Kamara épülete a Duna felől Az I. emeleti tanácsterem előtere Nagy múltú intézmény — az 1868-ban alakult Magyar Kereskedelmi Kamara — kapott új otthont az elmúlt évben a Kossuth téren. A Kamara már évek óta szűkös környezetben működött; a gazdaságirányítás új rendszerének bevezetése óta ráruházott kibővített feladatkör pedig még sürgetőbbé tette, hogy korszerű, reprezentatív épületet kapjon. A Kereskedelmi Kamara hagyományos értelemben egy ország külkereskedelemben résztvevő vállalatainak, intézményeinek érdekképviseleti szerve. Kereskedelmi kapcsolatokat hoz létre és ápol, üzleti információkat gyűjt és továbbít, megszervezi és lebonyolítja a partnerek tárgyalásait, külkereskedelmi jellegű propagandát folytat stb. A Magyar Kereskedelmi Kamara mintegy 75—80 ország Kamaráival, illetve hasonló jellegű szervezeteivel áll kapcsolatban. Az új gazdasági mechanizmus bevezetése óta a belföldi kereskedelemben is betölt bizonyos koordináló szerepet. Érthető tehát, hogy fontos és szerteágazó feladatkörének ellátásához megfelelő épületre volt szüksége; nem hagyományos irodaházat, hanem székházat kellett építtetnie. Ez a lényeges különbség kifejeződik az épület szerkezetében, kivitelezésében, felszereltségében. Az új épület nemcsak 600 alkalmazott korszerű munkahelye: a tárgyalások, a viták, a tanfolyamok, a küldöttségek nem egyszer többszáz résztvevőjének fogadására is alkalmas. Feladatkörének betöltéséhez számos előadó és tárgyalóteremre van szükség. Minden emelet középső részén ilyen rendeltetésű helyiségeket találunk különböző méretben és felszereltségben. Példaként említjük a hatodik emelet beosztását. Ez az emelet a székház úgynevezett elnöki szintje: a Duna-part felőli homlokzat frontján vannak az elnök és az elnökhelyettesek szobái. A Kossuth téri homlokzat felől irodák, majd a harmadik utcai fronton a kiszolgáló helyiségek helyezkednek el. Mindezektől négyszögletű folyosó választja el a középen levő két termet, a „kerekasztal tárgyalót" és az ún. „kék szobát". Az előbbi szűkebb körű tárgyalásokra, az utóbbi — itt vetítőberendezés van — ankétok, előadások rendezésére alkalmas. Hasonló beosztású a többi emelet is. Kivétel a székház hetedik emelete — itt^teraszt, 600 személyes konyhát, ebédlőt, valamint könyvtárat helyeztek el — és az első emelet, amelynek nagy ré-13