Budapest, 1974. (12. évfolyam)

4. szám április - Vargha Balázs: Vas István megtalált otthona: Pest

Képek a magyar kereskedelem történetéből A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum 1973 júliusában nyitotta meg első állandó kereskedelemtörténeti kiállítását. A múzeum Fortuna utcai épületét három középkori lakóházból építették eggyé a XVII. század végén. Azóta többféle célt szolgált. 1777-ben ide költözött az egyetem. 1785—1868 között a híres Fortuna vendégfogadó épülete volt; majd törvényszék. 1966-ban a földszint déli szárnyában nyílt meg a Magyar Vendéglátóipari Múzeum, mely idegenforgalmi gyűjteménnyel is rendelkezik. A kereskedelmi kiállítás számára végzett építkezések során ismét hírt adott magáról az egyik középkori ház. Az egykori kapualjban — ma kiállítási terem — középkori gótikus ülőfülkék kerültek elő, melyek a boltíves termekkel együtt hangulatos környezetet adnak a kiállított tárgyaknak. Az előcsarnokban képek nyújtanak ízelítőt Pannónia kereskedelmi életéből, Mercurius, a kereskedők istene bronzszobrocskájának „védnöksége" alatt. A középkori Magyarország virágzó kereskedelmét korabeli ábrázolások, XII. századi pénzváltó mérleg és pénzek idézik fel. Egy középkori bolt képe elvezet „bolt" szavunk eredetéhez. Ötvösremekként is felhívja magára a figyelmet a „kalmárok gyülekezetinek" céhserlege, 1672-ből. A kiállítás a korábbiak vázlatos bemutatása után a XVIII. század végétől az 1930-as évekig tartó időszakot öleli fel. A korszak kezdetének az a jelentősége kereskedelmünk fejlődésében, hogy a török háborúk okozta hanyatlás után kereskedelmi forgalmunk ebben az időben kezdett új életre kapni és ezzel együtt a Habsburg-birodalomhoz tartozó Magyarországon felismerték az önálló gazdasági fejlődés szükségességét. Erre mutatnak rá a kereskedőtestületek javaslatai is 1791-ben; véleményüket az országgyűlés által szervezett bizottságok legtevékenyebbike, a kereskedelmi bizottság kérte. A kiállítás Régi mérőeszközök (Siklós Péter felvételei) rWflíif